|
| Fotó: depositphotos.com |
Jobban szennyez, mint a légiközlekedés
A nemzetközi divatszakma néhányszor ugyan megszólalt a G7-es találkozók kapcsán, ám ezek jórészt a résztvevők öltözködésére vonatkozó megjegyzések voltak, vagy éppen az aktuális dress code-ot érintették. Idén azonban több mint 20 jelentős divat világmárka és nagykereskedő cég képviselője csatlakozik az összejövetel résztvevőihez, köztük a Gucci, a Kering, a H&M, és a Zara anyavállalatának, az Inditexnek a tulajdonosa, hogy egyfajta világméretű megállapodás szülessen a klímaválság elleni küzdelem jegyében – írja a Guardian internetes kiadása.
A Biarritzban most hétvégén tető alá hozandó rendhagyó megállapodásra azért lenne égetően szükség, mert – és ezt kevesen gondolnák – a nemzetközi divatipar hozzájárulása az éghajlat változáshoz ma már összességében sokkal jelentősebb, mint akár a légiközlekedésé, vagy a hajózásé. Ha nem történik semmifajta változtatás, akkor 2050-re ez az iparág lesz az, mely a teljes széndioxid kibocsátás egynegyedéért lesz felelős.
A téma egyébként hamarosan élesben is fel fog vetődni a jövő hónapban, amikor is a londoni divathét alkalmával a kifutón parádézó modellek szembesülni fognak a klímakatasztrófa ellen tüntető Extinction Rebellion aktivistáival.
A piac nyomása is egyre komolyabbá válik, a nyugati fiatalok ugyanis egyre nagyobb számban fordulnak el a szinte naponta új divatcikkekkel előálló úgynevezett fast fashion termékektől és kezdenek újrahasznosított anyagokból készülő ruhákat hordani; az erre szakosodó iparágak is már kezdenek kialakulni, így Angliában a Depop, az Egyesült Államokban a Thredup és a The RealReal, Kínában pedig az YCloset nevezetű cég forgalmaz ilyeneket.
Előtérbe kerül a secondhand
A secondhand divattermékek piaca gyorsan növekszik, olyannyira, hogy 2028-ra ötven százalékkal is meghaladhatja a fast fashion ruházati termékek forgalmát, legalább is a GlobalData elemző cég jóslata szerint.
A környezet rohamos elszennyeződése miatti egyre növekvő aggályok arra kényszerítik a nagy divatmárkákat forgalmazó nemzetközi cégeket, hogy gyorsítsák fel olyan fenntarthatósági tervek készítését, melyek nemcsak az elárusító helyeken, az üzletekben hoznak jelentős és viszonylag gyors változásokat, de a beszállítókkal és a gyártókkal való viszonyban is.
A Zara anyavállalata az Inditex, mely a világon a harmadik legnagyobb ruházati vállalat, a múlt hónapban arra vállalt kötelezettséget, hogy még 2025 előtt termékeinek száz százalékát olyan alapanyagokból készíti el, melyek az előállítás során csak csekély mértékben terhelik a környezetet, és hogy eddig az időpontig teljesen átáll a megújuló energiák használatára is.
Giorgina Waltier, aki a H&M-nél felel a fenntarthatósági ügyekért Angliában és Írországban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt másfél évben érzékelhetően megváltozott az emberek hozzáállása a környezetvédelem és a divat összefüggésében, és manapság már határozott vásárlói igény fogalmazódik meg a divatcégek felé, hogy használjanak olyan technológiákat, melyek nem terhelik jelentős mértékben a környezetet szennyező anyagokkal.
A svéd a H&M, mely a Cos, az & Other Stories, a Monki és a Weekday márkák forgalmazója azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig termékeinek 100 százaléka készüljön újrahasznosított anyagból a jelenlegi 57 százalék helyett, és egyre inkább súlyt szeretne helyezni arra, hogy ruházati termékeit ne azonnal dobják el pár hónapos használat után, hanem lehetőség legyen a javításukra is.
A G7-es összejövetelen megszülető esetleges megállapodástól azonban sokan tartanak a divatszakmában, mondván ez csak azoknak a szervezeteknek a számát növeli, melyek már amúgy is foglalkoznak a témával, mint például az Apparel Coalition, a Global Fashion Agenda and Common Objective, vagy éppen olyan magánvállalkozások, melyek mostanság vettek át feladatokat az Ethical Fashion Forum-tól. Több divatmárka képviselője szerint az intézkedések csak a zavart fogja növelni a szakmán belül.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
