A Deloitte felmérése szerint Kelet-Közép-Európa jövőjét tekintve alapvetően borúsak a régióban működő vállalatok pénzügyi vezetőinek várakozásai, és ez igaz a magyarországi vállalati vezetőkre is. A felmérésben résztvevő bolgár, cseh, horvát, lengyel, román, szlovák, szlovén és magyar válaszadók nehéz gazdasági környezetet, magas finanszírozási költségeket, a hitelezési forrásokhoz való nehéz hozzáférést prognosztizáltak az elkövetkező időszakra. A válaszokat részletesebben kielemezve azonban bizonyos területeken mérsékelt, pozitív irányú elmozdulás látható - derül ki a könyvvizsgáló cég harmadszorra elkészült régiós felméréséből.
A magyar cégvezetők 2%-a optimista
Timothy Mahon, a Deloitte CFO programjának magyarországi vezetője elmondta, a felmérés szerint a magyar pénzügyi vezetők 52 százaléka vár gazdasági zsugorodást és mindössze 2 százalékuk gondolja úgy, hogy a magyar gazdaság mérsékelten, de nőni fog az elkövetkező időszakban. A GDP alakulásával kapcsolatos várakozások hasonlóan pesszimisták Szlovéniában és Horvátországban is, míg a régió többi országában a pénzügyi vezetők inkább stagnálásra számítanak.
Saját cégük pénzügyi kilátásait a magyar válaszadók döntő többsége a három hónappal ezelőtti állapotokhoz képest változatlannak (47,1 százalék) vagy még kevésbé optimistának (33,3 százalék) látja. A legutóbbi felmérés óta a változatlan várakozással rendelkezők aránya mintegy 8 százalékponttal csökkent, ami nagy részben a kevésbé optimisták körét, míg kis részben (1 százalék) a „némileg optimistábbak” körét gyarapította. A régión belül egyébként a bolgár pénzügyi vezetők a legoptimistábbak - ott a válaszadók 67 százalék látja reményteljesebbnek a vállalata pénzügyi helyzetét ma, mint hat hónappal ezelőtt.
Ahol van ok az optimizmusra
Némi optimizmusra adhat okot ugyanakkor, hogy a magyar cégek közel 20 százaléka szerint az előttünk álló időszakban csökkenni fog a munkanélküliség Magyarországon, arra pedig, hogy ez nőne a következő időszakban, a tavalyi 60 százalékos aránynál kevesebben (most 40 százalék) számítanak.
És ahol nincs...
A hazai gazdasági szereplők jelentős része továbbra is nehéz gazdasági körülményeket vár, ugyanakkor tapasztalható némi elmozdulás a válság kirobbanása óta eltelt évek mélypontjáról. A bizonytalanságot várók aránya némileg csökkent, s ezen belül is a korábban komoly bizonytalanságra számítók egy jelentős része mérsékelte várakozásait, s jelenleg már csak a normálisnál némileg magasabb külső bizonytalanságot lát a következő időszakban. Magyarország jelenleg ebben a tekintetben a régió középmezőnyében helyezkedik el.
Egyre bátrabbak vagyunk?
Jelentősen növekedett mindezzel összefüggésben azon cégek aránya, akik már hajlandóak kockázatot vállalni az elkövetkező egy évben - tette hozzá Timothy Mahon,
Molnár Gábor, a Deloitte Kft. Számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója kiemelte, a bizonytalan gazdasági helyzet új nehézségekkel is szembesítette a pénzügyi vezetőket. Amellett, hogy a cégek legfőbb prioritása az árbevétel növelése, számos olyan kihívással kell szembenézniük, mint a devizaárfolyam-kockázat kezelése vagy a költségcsökkentés.
A pénzügyi vezetők (CFO-k) feladatai közé tartozik a pénzügyi adminisztráció vezetése is, aminek az egyik legfőbb eleme a jelentéskészítés. Az üzleti sikerek és a kockázatok minimalizálása érdekében nélkülözhetetlen a jelenlegi gazdasági környezetben, hogy a cégek gyorsan tudjanak reagálni, döntéseket hozni. Ennek következményeképpen a pénzügyi vezetőkre is nagyobb nyomás nehezedik, hiszen több pénzügyi információt rövidebb idő alatt kell biztosítaniuk amellett, hogy az adatok megbízhatósága nem romolhat. Ahhoz, hogy az új feltételek és a vezetőség elvárásai teljesüljenek, a zárási és jelentéskészítési folyamat újraoptimalizálására lehet szükség. Fontos például, hogy a vezetői döntéseket előkészítő pénzügyi információk és előrejelzések rendszeres, megbízható évközi ellenőrzésekkel legyenek alátámasztottak, és a hatékonyság növeléséből, illetve a feladatok világos meghatározásából lehetőleg tényleges idő- és költségmegtakarítás származzon.
Honnan lesz pénz?
A legutóbbi felméréshez képest 4,7 százalékról 20 százalékra nőtt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik az idegen tőkebevonás emelkedésére (gearing) számítanak az elkövetkező egy évben. Ez összhangban van azzal, hogy bizonyos vállalatok a korábbi évek jelentős költségcsökkentését és racionalizálását követően növekedésük érdekében külső hitelforrásokkal is számolnak az elkövetkező időszakra, nem úgy, mint korábban. Ez természetesen szektoronként eltérő lehet, azaz elsősorban bizonyos jobban teljesítő iparágak esetében jelentkezhet a magasabb hitelforrás iránti igény.
A finanszírozási költségekre vonatkozó várakozások szintén ebbe az irányba mutatnak. A kérdésre, miszerint hogyan fog változni a vállalatok finanszírozási költsége a következő időszakban, a válaszadók összesen 38 százaléka adott „emelkedni fog” (32 százalék) vagy „jelentősen emelkedni fog” (6 százalék) választ. Ez pedig jelentős javulás, a decemberi felméréshez képest, amikor 84 százalék gondolta úgy, hogy egyre nagyobb költsége mellett tudja csak finanszírozni önmagát (28 százalék számított jelentős, míg 56 százalék átlagos költségnövekedésre).
Az elkövetkező egy év legfontosabb célja
Az elkövetkező egy év legnagyobb prioritást élvező feladatai közül kiemelkedő helyet foglal el a már meglévő, valamint új piacokról származó bevételnövelés. Ezt a válaszadók 37 százaléka jelölte meg, mint legfontosabb célt, míg további 32 százalék, mint második legfontosabb feladatot. A legkisebb prioritást élvező cél az új befektetések megvalósítása lett.
A svájci frankkal szemben erősödött a forint. 
