A befolyásos The Atlantic folyóirat hátborzongató cikket közölt az amerikai külügyminisztériumban jelenlegi belső viszonyairól. A lap több tucat diplomatával és munkatárssal folytatott háttérbeszélgetést, így állt össze a megdöbbentő kép arról, hogy mi folyik világ vezető politikai hatalmának külügyminisztériumában. Ez az intézmény (State Department) jelenleg 70 000 embert foglalkoztat világszerte, de a jelenlegi fejetlenség alapján nyugodtan kijelenthető, hogy egy sarki zöldségesnél nagyobb szervezettség uralkodik, mint ezekben a napokban az amerikai külügyben.
Lesajnálva, elfelejtve
|
| Káncz Csaba |
A források elmondták a lapnak, hogy az új kormányzatban a külügyet demonstratíve kihagyja a Fehér Ház számos külföldi vezetővel folytatott tárgyalásokból és több esetben a Trump csapata a tanácsaikat sem kérik ki. A munka gyakorlatilag lebénult, míg korábban egy középvezető átlagosan 200 email-t kapott a fiókjába naponta, ez most két tucatra redukálódott. A külügyminisztériumban kezd kialakulni az a vélemény, hogy a Fehér Ház már a létezésüket is megkérdőjelezi – és hogy ez nem csak egy sejtelmes érzés, jelzi Trump minapi bejelentése is, hogy a külügy költségvetését 37 százalékkal (!) szándékozik megnyirbálni és helyette inkább fegyvereket vásárolna a Pentagon büdzséjének 10 százalékos emelésével.
Egy vezető diplomata véleménye szerint Trump úgy gondolja, hogy saját veje, a 36 éves Jared Kushner mindent elintéz és mindent a kezében tart. A megszólaltatott diplomatát ez a hozzáállás a fejlődő világra emlékezteti, ahol az elnöki család ural mindent és a külügy az elnök szerint ostoba fajankók gyülekezete.
Diplomaták vakrepülésben
Bár az új kormány több, mint öt hete hivatalban van, azóta nem volt még egyetlen külügyi sajtótájékoztató sem, holott korábban az napi rutin volt. Bár ezt jövő hétfőtől újra akarják kezdeni, az elmúlt másfél hónapban az amerikai diplomaták vakrepülést folytattak, mindenfajta eligazítás nélkül. Többségük az elnöki szóvivő tájékoztatóiból próbál meg következtetni az új prioritásokra és hangsúlyokra.
A volt Exxon vezér és új külügyminiszter, Rex Tillerson az állománygyűlésen nem vázolta fel vízióját Amerikáról és a világban elfoglalt helyéről, csak valamilyen ködös reformokról beszélt a megzavarodott beosztottainak. Az állományt felettébb idegesíti, hogy a mai napig nincsen kinevezve államtitkár az intézményben és több helyettes államtitkári pozíció is betöltetlen. Amikor Tillerson legutóbb az orosz külügyminiszterrel tárgyalt Bonnban, akkor Lavrovot egy tucat munkatársa kísérte, míg az amerikai mellett üres székek ásítoztak.
Csillogó szemű dilettánsok a fedélzetre!
Mintha csak a magyar Külügyminisztérium 2014-es szétzilálását játszanák újra Washingtonban, az amerikai külügy stratégiai fontosságú hivatalait töltik most föl frissen végzett, de politikailag vonalas huszonévesekkel. A 20. századi amerikai diplomácia doyenje, George Kennan által létrehozott Szakpolitikai Tervező Irodát most elárasztották a zöldfülűek, köztük egy ügyvédnő is, akinek eddig életében az az összes külügyi tapasztalata, hogy Magyarországon született. A külügyi állomány megalázónak érzi, hogy Tillerson még a saját kabinetfőnökét sem hozhatta magával, hanem Margaret Peterlin személyében még őt is a Trump csapata akasztotta a nyakába.
Az egyik forrás találóan önmagát a Második Világháború utáni brit külügyminisztérium diplomatáihoz hasonlította, akiknek rá kellett jönniük, hogy a nap igenis leáldozott a birodalom fölött. Az amerikai diplomata viszont még traumatizáltabb most, mint az akkori britek, hiszen szerinte most háború nélkül zilálják szét a globális rátekintésű intézményüket.
Káncz Csaba jegyzete
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
