Az adatok ismerete nélkül és csak a politikusok megnyilvánulásait olvasva azt gondolhatnánk, hogy Donald Trump újraválasztása a magyar gazdaság számára elhozhatja a Kánaánt. A magyar miniszterelnök ugyanis az utóbbi hetek közvéleménykutatásai ellenére, amelyek Joe Biden győzelmét jelezték előre, kiállt a regnáló amerikai elnök mellett. Az pedig ebből a szempontból hab volt a tortán, amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a demokrata jelöltet kétes ukrajnai üzleti ügyeivel támadta. A magyar kormány politikai elköteleződése nem kérdéses, ám ha őszinték akarunk lenni, akkor mindez eddig gazdasági téren nem feltétlen fizetődött ki.
Politikailag csak Trump felel meg a magyar kormánynak
Mielőtt a gazdasági prognózist adnánk, érdemes a politikai kérdéseket is megnézni. A magyar kormány több olyan lépést tett, amivel a demokratáknál kihúzta a gyufát, és 2016-ra a magyar-amerikai kapcsolatok komoly mélypontra jutatottak. Magyarországot rendszeres kritikák érték, a legfelsőbb szintű kapcsolat megszűnt. Az amerikai fél álláspontját az is érzékeltette, hogy Szijjártó Péterrel rendre nála alacsonyabb szinten lévő amerikaiak tárgyaltak. Ugyanakkor annak idején a Magyarországra delegált külképviseletet ideiglenesen vezető M. André Goodfriend a kritikái miatt elsőszámú közellenségnek lett kikiáltva, így mondhatni kölcsönös volt az ellenérzés a felek között.
Jellemző, hogy az elmúlt években Magyarországon a nagyköveti pozíciót betöltő David B. Cornstein a távozásakor a Magyar Nemzetnek adott interjúban is elmondta, annál, amilyen állapotban az érkezésekor voltak, „rosszabbat elképzelni is nehezen lehetne, valójában nem is nagyon voltak kétoldalú kapcsolatok”. Most azonban úgy látja: "a két ország közötti viszony nem is lehetne jobb”.
A választási kampányban Joe Biden kritikája, mely szerint Magyarországon komoly gondok vannak a jogállamisággal, azt vetítette előre, hogy megválasztása esetén ismét komoly mélypont jöhet. Ebből a szempontból tehát Orbán Viktor és kormánya, úgy tűnik, hátra dőlhet.
Mit hoz a magyar gazdaság számára Trump?
A gazdasági kérdések viszont sokkal szofisztikáltabbak. A laptársunknak nyilatkozó szakértő például úgy vélte, Joe Biden győzelme sem döntené romba a magyar kormányt. A másik oldalról nézve a dolgot, azt láthatjuk, hogy a politikai elvbarátság ugyan jó pont a republikánusoknál és Donald Trump elnöknél, ám számos ezen túlmutató kérdés is van, ami befolyásolja a gazdasági folyamatokat.
Ezek közül két olyan sarokpont is van, ami nem feltétlenül nekünk kedvez. Az amerikai elnök egyik vesszőparipája az amerikai munkahelyek megőrzése, ami gazdasági és politikai szempontból is kulcskérdés a regnáló elnök számára. Ehhez az is szükséges, hogy az ott létrehozott termékek piacra találjanak. Ennek érdekében az elnök számos alkalommal helyezte nyomás alá még a szövetségeseit is.
Donald Trump két területen is nagyon aktív volt, hiszen mindent megtett, hogy az amerikai hadiipar és az energetikai cikkeket is igyekezett eladni. Tette ezt egyrészt a NATO keretein belül, amikor megfenyegette a tagokat, hogy leveszi róluk a „védőszárnyát”, ha nem növelik a vállalásaiknak megfelelően a védelmi kiadásokat. Mindez persze azt jelentette, hogy a tagok számára már-már kötelező, hogy milliárdokért vegyenek amerikai haditechnikát. Magyarország ugyan elkezdett költeni, ám ennek haszonélvezője sokkal inkább a német gazdaság volt, hiszen az egyik legnagyobb tételt jelentő harckocsi beszerzés forrása ilyen volt, míg a szintén komoly összeget felemésztő helikopter vásárlás nyertes a francia-német Airbus volt. Igaz egy komoly légvédelmi beruházásnál viszont Amerikából vásárolt a magyar kormány.
Ami a jövőt illeti, a már idézett David B. Cornstein, távozó nagykövet úgy látja, hogy miként a legmegfelelőbb felszerelést keresve a közepes hatótávolságú légvédelmi rakéták esetében tette, úgy a jövőben is mérlegeli az amerikai lehetőségeket. Véleménye szerint a magyar légierőt modernizálni kell. Erre a két legmegfelelőbb vadászgép a jelenlegi csúcsmodell, az F-35-ös és a korszerűsített F-16-os (képünkön). Reméli, hogy ezek egyikét választják, és kicsit csalódott lenne, ha nem ezt tennék. Ez egyébként adott lenne, hiszen a Grippen-gépek lízingszerződése 2026-ban lejár, előtte pedig döntést kell hozni a folytatásról vagy a gépek cseréjéről.
A másik fontos terület, az energiahordozók beszerzése volt, ahol az amerikaiak szemét csípte, hogy Magyarország teljesen az oroszokra támaszkodik. Ezen biztosan változtatott az a tény, hogy szeptember elején a külügyminiszter bejelentette, történelmi megállapodás született és 7 milliárd köbméter cseppfolyósított gázt veszünk a Shelltől. (Az LNG vásárlás kapcsán írt elemzésünket itt olvashatja el.)
Nem csak az orosz-magyar kapcsolatok, de a kínai miatt is érik kritikák a magyar kormányt Washingtonból. A legfontosabb ütközőpont itt a távközlés, azon belül az 5 G technológia. Miközben erről a területről nem csak az USA-ban, de szövetségeseinél is igyekszik kiszorítani a Huaweit Donald Trump, a magyar kormány mind szorosabbra fűzi a kapcsolatát a kínai technológiai vállalattal. Továbbra sem tiltotta be ugyanis a Huawei hálózati eszközeinek használatát, és a kínai cég is folyamatosan fejleszt nálunk, néhány hete például Szijjártó Péter avatta fel a vállalat új magyarországi K+F központját.
Mi lesz a magyar autóiparral?
A magyar gazdaság szempontjából mindazonáltal a járműipar helyzete tűnik a legfontosabbnak. A szektorban óriási beruházások jöttek létre az elmúlt években, és továbbiak vannak elvileg folyamatban. Ezt azonban részben a járványhelyzet, részben az esetleges gazdasági klímaváltozás megakaszthatja (a debreceni BMW-gyár például már biztosan nem kezdi meg a működését az eredetileg kitűzött időpontban).
A magyar autógyártás szempontjából pedig fontos, hogy az amerikaiak hogyan viszonyulnak a német gyártókhoz. Donald Trump ugyanis számos alkalommal megfenyegette az Európai Uniót, hogy a mostani minimálisnak tekinthető 2,5 százalékos vámkulcsot drasztikusan, 25 százalékosra emelik. Ez ugyan eddig mindig amolyan aduász volt az elnök kezében, amivel próbálta sakkban tartani az európaiakat, ám az sem elképzelhetetlen, hogy a COVID-19 járvány miatt tovább erősödik az amerikai izolációs politika, és protekcionista lépéseket hoznak.
Nem kérdés, hogy ebben az esetben az mostani helyzetben egyébként is több sebből vérző magyar járműgyártás újabb mélyütést kapna. A külkereskedelmi statisztikák szerint az Egyesül Államokba irányuló magyar kivitelben a gépek és villamossági cikkek után egyébként a második legfontosabb exportcikknek a járművek és szállítási célú felszerelések számítanak. Egy esetleges amerikai vámemelésnél ez vélhetőleg jelentősen csökkenne. Ez pedig a külkereskedelmi mérlegben és a GDP-ben is visszaköszönne. Összegezve azt mondhatjuk, hogy Trump újabb négy éve a jó politikai kapcsolatok ellenére számottevő gazdasági kockázatokkal is járhat.
Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac közölte, hogy utasította a hadsereget, hogy a következő évben is bennmaradjon egyes megszállt ciszjordániai menekülttáborokban. 
