Döntött az EU: nem kell vízumot adni a menekülteknek

Nem kötelesek humanitárius vízumot kiadni olyan EU-n kívüli országok állampolgárai számára, akik azért lépnének be a területre, hogy ott menekültstátuszt kérjenek – derült ki az Európai Unió Bíróságának ítéletéből. Bár az uniós tagállamokat nem kötelezi ilyesmire semmi, a nemzeti jog alapján azonban szabadon megtehetik ezt a menekültek.

A belga hatóságok tavaly októberben elutasították egy négytagú szíriai család menekültkérelmét, akik Aleppóból Belgiumba szerettek volna menni, hogy ott nyújtsák be kérelmüket. A szírek egy namuri családnál laknának, amely már jelezte, hogy fogadnák őket. Egy belga bíróság döntése értelmében azonban az illetékes szerveknek meg kell adniuk a kérelmezett vízumot, az államnak pedig több mint 1,2 millió forintnak megfelelő összeget (4000 euro) kell kifizetnie a családnak – a további késedelem minden napja után.

Erre nincs EU-s szabály

Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár szerint ez őrültség és fellebbeznek a döntés ellen. A luxembourgi székhelyű törvényszék szerint az uniós jog csak azon vízumok kiadásának eljárásait és feltételeit határozza meg, amelyek a tagállamok területén való átutazásra vagy tartózkodásra szolgálnak és legfeljebb 90 napos időtartamra szólnak. A jogalkotók eddig nem fogadtak el olyan szabályt, amely a humanitárius célú beutazásra vonatkozna.

Az Európai Unió Bírósága szerint tehát a kérdéses helyzetre nem irányadó az Európai Unió jogrendszere, a szíriai család kérelmei egyedül a nemzeti jog hatálya alá tartoznak.

Akkor bárki szabadon utazgathatna?

Az uniós főtanácsnok korábban azt mondta, hogy humanitárius vízumot kell adni minden nemzetközi védelemre váró állampolgárnak, amennyiben annak megtagadása esetén kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak lenne kitéve. Egyesek arra számítottak, hogy a bíróság kiáll majd Paolo Mengozzi állásfoglalása mellett. A bírálók szerint ez megrengethette volna az Európai Unió egészét, ugyanis egy ilyen vízum és egy repülőjegy birtokában bárki szabadon beutazhatott volna az általa választott tagország területére.

A szakjogászok egy része úgy gondolja, az uniós főtanácsnok indítványa jogilag rendben van ugyan, de politikailag elhibázott, mivel az EU jelenleg nincs felkészülve egy esetleges menekültáradat következményeire.

Az előzetes döntéshozatali rendszer lehetővé teszi, hogy a tagállamok bíróságai az előttük folyamatban lévő jogvitában a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az uniós bíróság elé. Bár az uniós testület nem dönti el a jogvitát, a határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más tagállami bíróságokat is köti.