Az Európai Központi Bank (EKB) változatlanul, 0,05 százalékon hagyta irányadó kamatát szerdai kamatdöntő ülésén. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak. Az EKB 2014. szeptember 4-én csökkentette 0,15 százalékról 0,05 százalékra az irányadó kamatot, azóta nem változtatott rajta.
Eloszlatta a kételyeket
A bejelentést követő monetáris politikai tájékoztatón és gazdasági helyzetértékelésen Mario Draghi az eszközvásárlási program módosítására vonatkozó piaci találgatásokat eloszlatva leszögezte, hogy a havi 60 milliárd eurós eszközvásárlások jól haladnak és a terveknek megfelelően 2016 szeptemberéig fognak tartani. Addig azonban mindenképpen, "amíg meg nem győződünk róla, hogy az inflációs környezet céljainknak megfelelően alakul" - szögezte le.
Kifejtette, az EKB monetáris döntéshozó testülete elkötelezett monetáris stratégiája véghezvitele mellett és ebben elsősorban a fogyasztói árindex alakulására összpontosít, miközben igyekszik figyelmen kívül hagyni az átmenetinek tekintett fluktuációk hatását.
Belökték a szekeret
Mario Draghi tájékoztatójában kijelentette, hogy az EKB monetáris intézkedései nagyban hozzájárultak az euróövezeti pénzügyi kondíciók javulásához, az inflációs várakozások emelkedéséhez, valamint a kedvezőbb lakossági és vállalati hitelfeltételek kialakulásához. Mindezek együttes hatása a gazdaságon végiggyűrűzve nagyban hozzájárult a növekedés beindulásához - mondta. A monetáris politikai eszközök alkalmazása megadta a gazdaságnak a növekedés beindulásához szükséges lökést és hozzájárult a fellendülés alapjainak a kiszélesedéséhez - állapította meg.
Az infláció az elkövetkező hónapokban még alacsony lesz - jelezte a tájékoztatón az EKB elnöke, de az év vége felé emelkedésnek indul. Az EKB monetáris tanácsa továbbra is szoros figyelemmel követi majd az árak alakulását befolyásoló kockázati tényezőket - tette hozzá.
Mit várnak a gazdaságtól?
Az EKB a növekedési kilátások függvényében javította euróövezeti inflációs előrejelzését: az idén eszerint a márciusi 0,0 százalékos előrejelzéssel szemben 0,3 százalékos lesz, jövőre és 2017-ben pedig a márciusi előrejelzéssel megegyező 1,5, illetve 1,8 százalék. Az EKB prognózisa szerint az euróövezeti GDP-növekedés az idén és jövőre a márciusi előrejelzéssel megegyező 1,5, illetve 1,9 százalék lesz, 2017-ben pedig 2 százalék, kissé alacsonyabb a márciusban jelzett 2,1 százaléknál.
Mario Draghi beszámolójában megállapította, hogy az euróövezeti gazdasági növekedés kockázatai változatlanul mérsékeltnek tekinthetőek, az EKB intézkedéseinek köszönhetően azonban kiegyensúlyozottabbá váltak. A növekedési potenciált továbbra is nagyban korlátozza a költségvetési kiigazítások szükségessége - jegyezte meg.
Az EKB elnöke hangsúlyozta, hogy számos országban a intenzívebb szerkezeti és munkaerő piaci reformokat kell végrehajtani, az üzleti környezetet és a versenyképességet javító gazdaságpolitikai intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a laza monetáris politikai környezetben kialakulhassanak a tartós növekedés alapjai.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 80,22 pontos, 0,1 százalékos csökkenéssel, 79 471,58 ponton zárt hétfőn.
