Régóta zajlik arról a vita az Európai Bizottságban, hogy milyen besorolást kaphatnak a különböző energetikai projektek az Unió taxonómia néven ismeretes, tárgyalás alatt álló besorolási rendszerében. A legnagyobb nézetkülönbségek a földgáz- és a nukleáris erőművek körül voltak.
A Financial Times birtokába került vázlat alapján úgy tűnik, a földgáz egy, a nukleáris energia két évtizedes haladékot kaphat, eddig ugyanis engedélyezné az Unió az ilyen projektek fenntartható befektetések közé sorolását.
A két energiaforrás arra hivatkozva kaphatja meg a "zöld" címkét, hogy szerepük megkerülhetetlen lehet a tisztán megújuló energiák felhasználása felé vezető átmenet során.
Az ilyen projektek finanszírozását jelentősen megkönnyítő besorolást a földgázerőművek abban az esetben kaphatják meg, ha 2030 év végéig építési engedélyt kapnak, 2035 végéig áttérnek megújuló vagy alacsony szén-dioxid kibocsátású gázokra, valamint szénerőműveket váltanak ki, és legfeljebb 270 gramm szén-dioxid egyenértéket bocsátanak ki kilowattóránként.
Az atomerőművek esetében 2045-ig szól az építési engedély beszerzésének határideje, a tervezet pedig a nukleáris hulladék megfelelő kezelését, illetve a környezet és a vízkészletek "jelentős" károsodásának elkerülését határozza meg feltétetelként.
A környezetvédő szervezetek szerint a besorolás ilyen megalkotása arculcsapás lenne a megfogalmazott fenntarthatósági céloknak, és e véleményen van sok politikus és befektető is. A másik oldalon azok az államok sorakoztak fel, ahol - mint például Franciaországban - az atomenergia, vagy - mint több dél- és kelet-európai országban - a földgáz adja az áramtermelés jelentős részét. Ezeket a hangok az engergiaárak az elmúlt hónapokban tapasztalt komoly emelkedésével együtt erősödtek igencsak fel, és úgy tűnik, sikerülhet többségbe kerülniük a döntést előkészítő fórumokon.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
