Francois Hollande, Angela Merkel és Jean-Claude-Juncker sajtónyilatkozatot tesz berlini tárgyalásai előtt.(MTI/EPA/Maurizio Gambarini)

A londoni EU reform-tervet részletesen megvitatta Merkel, Hollande és Juncker hétfőn Berlinben a brit miniszterelnökkel. Cameron szerint az európai reformnak a versenyképesség, a rugalmasság, a hatáskörök újraelosztása és a demokratikus elszámoltathatóság témaköreit kell érintenie. A brit kormány azt is szeretné, hogy az EU-s döntéshozatalt ne az euró zóna államainak gazdasági érdekei határozzák meg, és a kimaradók nagyobb beleszólást kapjanak. London ki akar maradni az EU népei közötti „egyre szorosabb Unió” történelmi küldetéséből. Emellett – az EU előtt álló legfontosabb aktuális ügyeket tekintve – a brit kormányfő természetesen nagy támogatója a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) szóló, az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezménynek.

A jelenlegi felállás szerint a londoni kormány akár már jövő szeptemberben megtarthatja az EU-tagsági népszavazást, hogy csökkentse a bizonytalanságból eredő negatív gazdasági következményeket. Másrészt London szeretné Brüsszellel a tárgyalásokat lezárni még a 2017-es francia elnök- és a német parlamenti választások előtt.

A különböző felmérések szerint a britek most mintegy 10 százalékos többséggel inkább az Unióban maradnának. Maga Cameron nem lenne feltétlenül híve a távozásnak, már csak azért sem, mert a toryk számára legfontosabb brit üzleti körök egyértelműen a tagságot pártolják.

A kontinens egy bizonyos határig toleráns

Brüsszel várhatóan egyfajta rugalmasságot tanúsít majd tárgyalásai során olyan kérdésekben, amelyek nem érintik az EU alapértékeit. Londonnak adott esetben pótlólagos szakpolitikai különutakat (’opt out’) garantálhat - ahogyan jelenleg az euróval kapcsolatban ilyet London és Koppenhága felé biztosít. Ezen túl az EU vezetők találhatnak egy formulát is London megnyugtatására egy integráltabb eurózóna hatásáról az egységes belső piacra.

Berlini beszámolók szerint Merkel kancellár nem támogatja Cameron igényét a személyek szabad áramlásának korlátozására, de hajlandó kompromisszumot kötni az EU-s külföldiek szociális ellátásáról, mert ez Németország érdeke is.

Az eddigi megbeszélések eredményeképpen mind a francia, mind német gazdasági miniszter a többsebességű EU elfogadásának szükségességéről beszélt a helyi sajtónak.

De a hatás-ellenhatás törvénye itt is érvényesül. A brit nyomulás közelebb tolta egymáshoz az utóbbi pár évben inkább távolodó Berlint és Párizst. A Le Monde szerint egy ’Merklande’ paktum keretében a két vezető a háttérben már megegyezett az európai integráció fokozatos szorosabbra fűzésében a gazdasági/fiskális/szociális konvergencia, a pénzügyi stabilitás, a befektetési politika és az euró-övezeti kormányzás területén.

Francia turbulencia a veszélyes angol játszma miatt

A francia diplomáciában igazi hullámokat kelt Cameron politikája. Laurent Fabius külügyminiszter szerint nagyon kockázatos a brit EU-tagságról szóló népszavazás. Elisabeth Guigiou, a Nemzetgyűlés külügyi bizottságának vezetője pedig kiemelte, hogy habár ő nem akar Brexit-et, de “London EU-ban tartásának nem lehet az ára olyan projektek sutbadobása, amelyet évtizedeken keresztül építettünk”. Felszólította a tagállamokat, hogy keményen álljanak ellent a Szerződések fellazításának kísérletével szemben.

S noha az Egyesült Királyság és az EU kötélhúzása mindkét fél számára hordoz gazdasági, politikai és katonai veszélyeket, mindent összevetve Cameron számára jóval nagyobb a tét. Ha esetleg bekövetkezne a Brexit, azt Skócia szinte teljes bizonyossággal elutasítaná, veszélybe sodorva az Egyesült Királyság integritását.

Káncz Csaba jegyzete