A feltételhez kötés nem jelent újdonságot, emlékeztetett Hafez Ghanem a Világbank alelnöke, mivel a Világbank már tavaly decemberben hasonló feltételekkel ajánlotta fel az 1 milliárd dolláros hitelt. Az egyiptomi kormány márciusban terjesztette a parlament elé a kész gazdasági programot, ez várhatóan még áprilisban zöld jelzést kaphat. A Világbank alelnöke szerint a program egyik legfontosabb eleme az áttekinthetőbb, egységes áfa bevezetése lehet.
|
| Forrás: cbe.org |
A washingtoni székhelyű szervezet honlapján megjelent közlemény szerint az Egyiptomnak felajánlott hitellel részben enyhíteni akarnak azokon a pénzügyi gondokon, amelyek a bonyolult gazdasági és szociális átalakulás során merültek fel, továbbá támogatják a kulcsfontosságú reformok végrehajtását.
Mi húzta a gazdaságot 2015-ben?
A MENA legfrissebb gazdasági felmérését nézve egy kitartó menetelést láthattunk Egyiptom gazdasági növekedésében, tavaly négy év lassú döcögés után a GDP növekedés gyakorlatilag megduplázódott egy év alatt, 4,2 százalékra. A kiugrás elsősorban a gazdasági stabilitás erősödésének, a növekvő vásárlói bizalomnak és a fokozódó belső fogyasztásnak, valamint a kormányzati és a magánberuházások élénkülésének volt köszönhető.
A költségvetési irányvonal a 2015-ös fiskális évben tovább javult, köszönhetően a kulcsfontosságú konszolidációs intézkedéseknek. A GDP arányos költségvetési hiány tavaly elérte a 11,5 százalékot, szemben a 2014-ben látott 12,2 százalékkal, elsősorban az olcsó olajár és az energiatámogatások racionalizálása miatt. A munkanélküliségi ráta tovább javult (12,8 százalék, szemben a 2014-ben látott 13,3 százalékkal), a munkaerő-arány azonban csökkent (46 százalék). Mindezt úgy érték el, hogy a kormány emelte az egészségügy, az oktatás és az infrastruktúra fejlesztésére fordítható keretösszeget. A húzós évet azonban megtorpanás követi, a reformok ugyanis még nem futottak ki teljesen, ezek pedig megakaszthatják a 2016-os növekedés ütemét.
Mekkora a fennakadás?
Az idei első negyedévben a GDP növekedés üteme 5,6 százalékról 3 százalékra csökkent, elsősorban a font árfolyamhatása miatt, ami 26 százalékkal vetette vissza az egyiptomi export versenyképességét. A headline infláció a kedvezőtlen külső tényezők miatt februárban 9 százalék volt, szemben az előző három hónap 11 százalékos átlagától, egyebek mellett amiatt is avatkozott be márciusban az Egyiptomi Központi Bank (CBE), hogy féken tartsa az inflációt. A nettó nemzetközi tartalék is a 2015. októberi 16,5 milliárd dollár alá csökkent, a kintről érkező problémák mellett a Sinaiban lezuhant orosz repülőgép okozta botrány, a magas adósságtörlesztés és a jegybank folyamatos pénzpumpája is jelentősen apasztotta a tartalékokat.
|
| Forrás: worldbank.org |
Gyűlnek a viharfelhők
Belső és külső tényezők is megakaszthatják a gazdaság gépezetét. A lezuhant orosz repülőgép jelentősen visszavetette a turizmus jelentőségét, a tavalyról megmaradt reformok és a továbbra is alacsony belső fogyasztás mellett a fokozódó külső nyomás, például az európai gazdaság lassulása és a nyomott olajárak miatt az elemzőház további lassulást vár Egyiptomtól az év első felére nézve, ekkor a GDP növekedés 3,3 százalékra lassul majd. Az év második felében azonban korrekcióra számítanak, az egyiptomi kormányfő a múlt hónapban azt mondta, hogy a gazdaság mintegy 4,2 százalékkal nőhet majd az év egészét tekintve.
A forint nem jeleskedett az euróval és a dollárral szemben, csak a svájci frankot szeppentette meg kissé. 
