Hiába az elképesztő mennyiségű, a „magyar családoknak” juttatott pénz, Magyarország népessége tovább fogy, és a következő időszakban nem is várható a trend megfordulása – hacsak nem érkeznek jelentős számban itt letelepedni szándékozó bevándorlók a határokon kívülről. Persze nem hazánk az egyetlen ország, ahol küzdenek a népességfogyással, és az egyszer meginduló folyamatot nagyon kevés helyen tudták megfordítani – egy kis európai országban mégis sikerült.
A Feröer-szigetek leginkább a különböző futball-selejtezősorozatok miatt van benne egyáltalán valamennyire a magyar köztudatban, és azon kívül, hogy valahol ott vannak a tengerben Európa közelében, a legtöbben nem tudnak róla túl sokat. A 18, egy kivételével lakott földdarabból álló, hivatalosan Dániához tartozó, ám politikailag és gazdaságilag is teljes önkormányzatot élvező szigetcsoport összesen 1396 négyzetkilométer területű, és a legutóbbi adatok szerint 53 613 lakosa van.
Ez nem tűnik nagy számnak, de ez azt jelenti, hogy az elmúlt kilenc évben 12 százalékos a népesség növekedése, ha pedig az 1994-es, 43 244 fős adathoz viszonyítjuk, akkor 25 százalékos emelkedést mutat az adat. Igaz, az akkori adatokban benne volt, hogy az 1990-es évek első felében a szigetcsoport gazdasága összeomlott a világgazdaság lassulása, a halászat eredményeinek gyengülése, illetve a felvett hitelek súlya alatt. A szigetcsoport bankjai csődbe mentek, a GDP 40 százalékot esett vissza, a lakosság 10-15 százaléka pedig kivándorolt jobb lehetőségek reményében.
Ez az elvándorlás ráadásul csak felerősítette a korábbi, évtizedes trendet. Az elmúlt években azonban valami váratlan történt, és a trend megfordult.
„A második világháború óta minden évben fiatalok sokasága ment el, vissza pedig már csak a felük jött valamikor” – mondta Heri a Rogvi az elvándorlásról 2012-ben könyvet is író közgazdász a Financial Timesnak. – "Mindig reménykedtünk benne, hogy megfordítható a folyamat, de ez sokkal jobban sikerült, mint bárki hitte volna.”
Ehhez képest Magyarország népessége folyamatosan csökken, a tavalyi adatok pedig kiugróan rosszak voltak, a becslések szerint csak a születések és a halálozások különbségéből adódóan 60 ezerrel lettünk kevesebben 2021-ben, és ebben a kivándorlók még nincsenek benne. (Erről testvérlapunk, az mfor.hu emlékezett meg bővebben.) Hiába nőtt 2010 óta 1,25-ről 1,56 a teljes termékenységi arányszám, ez egyelőre lassítani sem tudta érdemben a népesség fogyását, a trend megfordítása pedig egyelőre elérhetetlennek tűnik. (További magyar adatok böngészhetők a KSH oldalán.)
Mi történt? Az tény, hogy a szigetcsoport gazdasága igen szép ütemben, nagyjából évi 5 százalékkal bővült 2010 óta. A gazdaság jó teljesítményében kulcsszerepet játszott a lazactenyésztés és a halászat, a feröeri halexport az elmúlt évtizedben a kétszeresére nőtt. A turizmus is szépen teljesített, és az elsősorban a turisták kegyeit kereső vendéglátóipari egységek, kikapcsolódási lehetőségek létrejötte a hazai vagy a hazatelepülést fontolgató fiatalok számára is komoly vonzerőként működött.
A gazdasági növekedéssel együtt járt, hogy mára Feröeren van a világ egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátája, ami mindössze 0,9 százalékos. Ez persze nem könnyíti meg a munkaerőt kereső cégek dolgát, viszont azt is jelenti, hogy a szigetcsoport mind a korábban a távozás mellett döntött feröeriek, mind a külföldi bevándorlók számára jó munkalehetőségeket tud kínálni.
A kormány, a helyi önkormányzatok és különböző cégek komoly erőfeszítéseket is tettek azért, hogy biztosítsák a jövő jól képzett munkaerejét. Jól fizető gyakornoki és ösztöndíjprogramokat hoztak létre azok számára, akik vállalták, hogy felsőfokú tanulmányaik külföldi elvégzése után hazatérnek a szigetekre. Így került haza Sissal Hofgaard Hestoy is, aki Koppenhágából költözött vissza a szigetekre 2020-ban. „Nem terveztem egyetem után rögtön hazajönni – meséli, de egy jól képzett feröeri kivándorlóknak szervezett állásexpón kapott egy nagyon jó gyakornoki állást még az egyetemi évei alatt. – Nagyon jó volt a cégnek dolgozni, ezért amikor diploma után teljes állást kínáltak, elfogadtam.”
Egy másik hazatelepülő feröeri, a HR-területen dolgozó Hjordis Susanna i Davastovu 11 évet töltött az Egyesült Királyságban, amikor egy fejvadász cég 2019-ben megtalálta egy visszautasíthatatlanul jó feröeri állásajánlattal. Bevásárolt vízhatlan ruhaneműkből és D-vitaminból (a Feröer-szigeteken átlagosan évi 210 napon esik az eső, telente pedig szinte csodaszámba megy, ha a néhány világos órában még ki is süt a nap), majd felült a repülőgépre. Nem bánta meg döntését. „Rengeteget változott Feröer. Tíz éve alig volt a szakterületemen állás.”
De meddig tarthat mindez? A korábbi strukturális problémák egy része még ott van a háttérben: a fiatal nők nagyobb számban hagyják el az országot, a hal és az olaj világpiaci árának esetleges zuhanása pedig igen rosszul érintheti a gazdaságot. Korlátozhatja a hazatelepülési kedvet az is, hogy az ingatlanárak kilőttek, a fővárosban, Torshavnban már sokan nem tudnak megfizetni egy megfelelő lakást vagy házat. Gondot jelenthet az is, ha megindul felfele a munkanélküliségi ráta. „Az emberek könnyebben döntenek a távozás mellett, ha visszaesik a gazdaság, mint ahogy elhatározzák a hazatérést, ha jól mennek a dolgok” – hívja fel a figyelmet Rogvi, de úgy gondolja, a gazdaság jóval egészségesebb, mint korábban, így túlságosan nem aggódik a közeljövő miatt.
A védelmi és a külügyi tárca élén.
