A kínai vezetés úgy értelmezheti a Wagner-zsoldosok lázadását, hogy Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője képtelen volt kordában tartani vezetőjüket, Jevgenyij Prigozsint – írja a Moscow Times elemzőkre hivatkozva. Ez vezetői „hozzá nem értésnek” minősül Pekingben.
Kína nagy aggodalommal figyelheti, ami Oroszországban folyik. A pekingi vezetőkben kétségek ébredhetnek az iránt, hogy az orosz fegyveres erők és maga Vlagyimir Putyin képes-e kontroll alatt tartani a folyamatokat – mondta Rana Mitter, az Oxfordi Egyetem Kína modern kori történetével foglalkozó professzora. Hszi Csin-ping államfő minden bizonnyal úgy látja a wagneres lázadást, mint az orosz vezetés komoly hozzá nem értését. Biztos, hogy a rebellió rontotta Putyin presztízsét. Nagy kérdés, hogy a meggyengült hatalmi struktúrát hogyan értékelik külföldön.
A Kínát vezető kommunista párt zsigeri alapon retteg a politikai instabilitástól – mondta Sari Arho Havren a brit RUSI biztonságkutató cég szakértője. A háború kitörése után Kína vált Oroszország legfontosabb nemzetközi partneréve. Putyin és Hszi barátoknak nevezték egymást. Arról beszéltek, hogy a két ország kapcsolatának nincsenek korlátai. Úgy láttatták a kínai-orosz kapcsolatokat, mint az Egyesült Államok világhatalmi hegemóniájának ellenpontját.
A gyakorlatban azonban a kínai vállalatok óvatosak. Csak olyan kapcsolatokat ápolnak orosz partnerekkel, amelyek nyomán nem kaphatnak a nyakukba nyugati szankciókat.
Oroszország alárendelt, de fontos szerepet játszik
Peking az elmúlt hónapokban „béketeremtőként” is igyekezett fellépni, ami nem talált igazán meleg fogadtatásra Moszkvában. Ugyanakkor a két fél kapcsolatában láthatóan jóval nagyobb az orosz függés Kínától, mint fordítva. Prigozsin véres performansza megerősíti ezt az alárendelt szerepet – vélik az elemzők.
Igaz ugyan, hogy a Kínába irányuló orosz olajszállítások nyomán Oroszország felváltotta Szaúd-Arábiát az ázsiai ország első számú olajellátójának pozíciójában és a gáz bőven áramlik a szibériai vezetéken Kínába, ám ezzel egyik fél sem teljesen boldog. Az oroszoknak nem pótolja európai gázszállítási veszteségeiket, továbbá a Brent típusú olaj árához képest 30 százalékos diszkonttal kénytelenek eladni olajukat Indiának és Kínának.
Kína ennek ellenére ragaszkodik a több lábon álláshoz, ha az energiahordozók importjáról van szó. Ezért nem kötelezte el magát a második orosz-kínai gázvezeték (Power of Siberia 2) építése mellett. Bár hivatalos állásfoglalást nem adtak ki Kínában az oroszországi helyzettel kapcsolatban, szakértők szerint nem kétséges, hogy a Putyin-Prigozsin csatában Peking az előbbi oldalán állt. Kínának olyan Oroszországra van szüksége, amely megfelelő partner főként az Egyesült Államokkal való rivalizálásában - közölte Livia Paggi, a J.S. Held tanácsadó cég elemzőjének szavaiból. Egy politikai és gazdasági értelemben lerongyolódott országgal nem tudnak mit kezdeni
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban. 
