A kínai vezetés úgy értelmezheti a Wagner-zsoldosok lázadását, hogy Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője képtelen volt kordában tartani vezetőjüket, Jevgenyij Prigozsint – írja a Moscow Times elemzőkre hivatkozva. Ez vezetői „hozzá nem értésnek” minősül Pekingben.
Kína nagy aggodalommal figyelheti, ami Oroszországban folyik. A pekingi vezetőkben kétségek ébredhetnek az iránt, hogy az orosz fegyveres erők és maga Vlagyimir Putyin képes-e kontroll alatt tartani a folyamatokat – mondta Rana Mitter, az Oxfordi Egyetem Kína modern kori történetével foglalkozó professzora. Hszi Csin-ping államfő minden bizonnyal úgy látja a wagneres lázadást, mint az orosz vezetés komoly hozzá nem értését. Biztos, hogy a rebellió rontotta Putyin presztízsét. Nagy kérdés, hogy a meggyengült hatalmi struktúrát hogyan értékelik külföldön.
A Kínát vezető kommunista párt zsigeri alapon retteg a politikai instabilitástól – mondta Sari Arho Havren a brit RUSI biztonságkutató cég szakértője. A háború kitörése után Kína vált Oroszország legfontosabb nemzetközi partneréve. Putyin és Hszi barátoknak nevezték egymást. Arról beszéltek, hogy a két ország kapcsolatának nincsenek korlátai. Úgy láttatták a kínai-orosz kapcsolatokat, mint az Egyesült Államok világhatalmi hegemóniájának ellenpontját.
A gyakorlatban azonban a kínai vállalatok óvatosak. Csak olyan kapcsolatokat ápolnak orosz partnerekkel, amelyek nyomán nem kaphatnak a nyakukba nyugati szankciókat.
Oroszország alárendelt, de fontos szerepet játszik
Peking az elmúlt hónapokban „béketeremtőként” is igyekezett fellépni, ami nem talált igazán meleg fogadtatásra Moszkvában. Ugyanakkor a két fél kapcsolatában láthatóan jóval nagyobb az orosz függés Kínától, mint fordítva. Prigozsin véres performansza megerősíti ezt az alárendelt szerepet – vélik az elemzők.
Igaz ugyan, hogy a Kínába irányuló orosz olajszállítások nyomán Oroszország felváltotta Szaúd-Arábiát az ázsiai ország első számú olajellátójának pozíciójában és a gáz bőven áramlik a szibériai vezetéken Kínába, ám ezzel egyik fél sem teljesen boldog. Az oroszoknak nem pótolja európai gázszállítási veszteségeiket, továbbá a Brent típusú olaj árához képest 30 százalékos diszkonttal kénytelenek eladni olajukat Indiának és Kínának.
Kína ennek ellenére ragaszkodik a több lábon álláshoz, ha az energiahordozók importjáról van szó. Ezért nem kötelezte el magát a második orosz-kínai gázvezeték (Power of Siberia 2) építése mellett. Bár hivatalos állásfoglalást nem adtak ki Kínában az oroszországi helyzettel kapcsolatban, szakértők szerint nem kétséges, hogy a Putyin-Prigozsin csatában Peking az előbbi oldalán állt. Kínának olyan Oroszországra van szüksége, amely megfelelő partner főként az Egyesült Államokkal való rivalizálásában - közölte Livia Paggi, a J.S. Held tanácsadó cég elemzőjének szavaiból. Egy politikai és gazdasági értelemben lerongyolódott országgal nem tudnak mit kezdeni
Lakóházat ért dróntalálat a moszkvai régióban. 
