|
| Kim Dzsongun észak-koreai vezető Mun Dzsein dél-koreai elnökkel lépi át a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat a panmindzsoni demilitarizált övezetben, mielőtt tárgyalást kezdenek a déli oldalon levő Béke Házában 2018. április 27-én. Kim Dzsong Un személyében 65 éve először lépett észak-koreai vezető dél-koreai területre. (MTI/AP/Korea-közi csúcs sajtószolgálata) |
Tökéletes hangulatú találkozás
Kim Dzsongun az első észak-koreai vezető, aki dél-koreai földre lépett az 1950-53 között zajlott koreai háború óta. Ehhez egy betoncsíkot kellett átlépnie a vezetőnek, ami a két ország határát jelzi.
A találkozó meghökkentően szívélyesre sikerült: a betoncsík két oldalán találkoztak a vezetők a demilitarizált zónában, hosszas kézfogással köszöntötték egymást, majd Kim Dzsongun átlépett a déli országba. Ezután egy rögtönzöttnek tűnő gesztus következett: egy fél percre áthívta Mun Dzsein dél-koreai elnököt, ott is kezet fogtak, majd visszatértek a déli oldalra, ahol gyerekek fogadták virággal az északi vezetőt.
A tárgyalás a Béke Házában zajlott, előtte a vendégkönyvbe is beírt Kim Dzsongun, új korszak, a béke korszakának kezdetéről tett bejegyzést. A találkozó zárt ajtók mögött zajlik, az első részben az információk szerint a nukleáris leszerelésről és a félsziget tartós békéjéről tárgyaltak a felek.
Már lehet viccelni az atomrakétával?
A szívélyes hangulat szöges ellentétben áll a tavalyi viszonyokkal, amikor Észak-Korea kísérleti atomrobbantásokkal, rakétatesztekkel hozta a frászt a térség (és a világ) országaira. Kim Dzsongun állítólag egy kicsit azért viccelődött is a témával, azt mondta: sajnálja, hogy a hajnali rakétatesztekkel többször is hajnalban ugrasztotta ki az ágyból Mun Dzseint. Kim Dzsongun jelezte, hogy szívesen meglátogatná déli kollégáját a szöuli elnöki Kék Házban, és meghívta Mun Dzseint Phenjanba - általában is sokkal gyakrabban szeretne ilyen találkozókat a jövőben.
Kim Dzsongun azt mondta: azért vesz részt a találkozón, hogy véget vessenek a történelmi konfliktusnak.
Az északi diktátor ennek jegyében jelentette be alig egy hete, hogy leállnak a nukleáris kísérletekkel és rakétatesztekkel, még a kísérleti telepet is bezárják. Hazafelé ezt úgy kommunikálta, hogy fölösleges tovább tesztelni, mert elkészült a fegyverrendszer, míg külföldi elemzők arról írtak, hogy gyakorlatilag összeomolhatott, megsemmisülhetett a teszteléshez használt telep, ezért kényszerből is válhatott ilyen váratlanul békülékennyé Kim Dzsongun - a helyzet tehát azért messze nem egyértelmű, ahogy Phenjan körül sosem szokott az lenni. Annak jelentőségét azonban nem szabad lebecsülni, hogy akármilyen okból is, de jelenleg nem fenyegeti rakétateszt vagy kísérleti atomrobbantás veszélye a világot.
Ha a faültetésen múlik, béke lesz
A zárt ajtók mögötti tárgyalások másfél órán át tartottak, ezután a küldöttség visszatért északra egy fekete limuzinban, a mellette futó testőrök kíséretében. (Ehhez a Reuters tudósítása szerint egy mezőn kellett áthajtani, mivel ezen a szakaszon nincs közúti kapcsolat a két ország között.) Otthon mindenki megebédelt, ezután a béke jelképeként egy fát ültettek közösen a vezetők, majd együtt visszasétáltak a tárgyalások helyszínére.
|
| Kim Dzsongun és Mun Dzsein kezet fog, miután a békét és virágzást jelképező fenyőfát ültettek.(MTI/EPA/Korea-közi csúcs sajtószolgálata) |
Később egy közös sajtótájékoztatót tartottak: ezen inkább szimbolikus, mint konkrét bejelentések hangzottak el az első tudósítások szerint. A bezárt ajtók kinyílhatnak; a felek erősen elkötelezettek a béke és prosperitás mellett; "gyümölcsöző" eredmények érdekében tesznek erőfeszítéseket; mindent megtesznek, hogy béke legyen; új álmok, új jövő felé tesznek lépéseket.
Nemzetközi tudósítások szerint a két vezető megállapodott abban, hogy azon fognak dolgozni, hogy megtisztítsák a nukleáris fegyverektől a Koreai Félszigetet; még idén véget vetnek a hét évtizede tartó háborúnak.
Este egy fogadást tartanak a déliek az északiaknak, a vezetőkhöz csatlakoznak majd feleségeik is. Bár a biztonság kedvéért foglaltak szállást Kim Dzsongunnak, egyelőre nincs jele annak, hogy holnapra is áthúzódna a tárgyalás.
Egy nap alatt is lehet történelmet írni
Bár egy nap alatt nem lehet megoldani egy évtizedes konfliktust, vagy teljesen közös nevezőre hozni két ennyire eltérő jellegű vezetést, szakértők felhívják a figyelmet, hogy a találkozó valóban történelmi jelentőségű - az itt elért eredmények valóban új időszámításhoz vezethetnek a két Korea történelmében. Az sem véletlen, hogy az észak-koreai állami televízió talán most először titulálta "elnöknek" Mun Dzseint - mivel alapesetben nem ismerik el külön országnak déli szomszédjukat, értelemszerűen nem szokták elnöknek hívni a vezetőjét sem. Dél-Koreára egyébként "Korea déli részeként" szokott hivatkozni az északi állami média.
Szkeptikus hangok
Bár a találkozó történelmi jelentőségű, ha Észak-Koreáról van szó, természetesen mindent kellő óvatossággal kell kezelni. Az ország gazdasága még a régióhoz képest is romokban hever, nem kis részben az országot sújtó széleskörű nemzetközi szankciók és embargók következtében. Borítékolható, hogy amíg kézzelfogható eredmény nem látszik a phenjani rezsim fordulatából, addig legfeljebb gesztusértékű engedményeket tesz a nemzetközi közösség, vagy akár még azokat sem.
Észak-Korea egyetlen ütőkártyája a nukleáris elrettentés, valódi szövetségesek híján bármilyen katonai konfliktus gyakorlatilag legfeljebb órákig tartana. Bár Kína és Oroszország is "fű alatt" lélegeztetőgépen tartotta Kim Dzsongunékat némi nyersanyaggal, Észak-Korea nem igazán tudott legális üzletekkel részt venni a nemzetközi gazdaságban - forrásaikat főként feketepiaci kereskedelemmel valamint külföldön gyakorlatilag rabszolgaként tartott vendégmunkások hazautalt jövedelmekkel tudták kiegészíteni, ezt viszont nem lehet a végtelenségig fenntartani, ha közben a lakosság éhezik, a világgazdaság pedig fényévekre húz el az évtizedes lemaradásban lévő ország mellett. Elképzelhető, hogy mostanra valóban beérnek a nemzetközi szankciók, kellően rontották ahhoz Phenjan tárgyalópozícióját, hogy egy értelmes alkuba kényszerítsék a háború helyett az északiakat.
Nem hétköznapi céllal érkezett Oroszországba. 
