Az OECD-ben a fogyasztóiár-index júniusban, éves összevetésben ismét meredeken, 5,7 százalékra csökkent a májusi 6,5 százalékról. Németország és Japán kivételével minden országban lassult a pénzromlás. A kétszámjegyű inflációt regisztráló OECD-országok száma a májusi kilencről ötre csökkent.
Júniusban tovább csökkent az energiainfláció az OECD-ben, júniusban már 9,6 százalékkal voltak alacsonyabbak az energiaárak az egy évvel korábbinál, míg májusban még csak 5,2 százalék volt a mínusz. Az energiainfláció összességében a 38 OECD-ország közül már 27-ben volt negatív, három országban – Magyarországon, Kolumbiában és Csehországban – viszont 10 százalék felett ragadt.
Az OECD élelmiszerinflációja tovább lassult, a májusi 10,9 százalékról júniusra 10,1 százalékra. Az élelmiszer-infláció 26 OECD-országban 10 százalék felett maradt, köztük – talán mondani sem kell – Magyarországon.
Az élelmiszerekkel és energiával csökkentett infláció pedig 6,9 százalékról 6,6 százalékra mérséklődött. A 33 OECD-országra vonatkozó információk alapján becsült szolgáltatási infláció júniusban 5,4 százalékra csökkent a májusi 5,7 százalékról éves összevetésben.
Még jobban, a májusi 4,6 százalékról júniusra 3,9 százalékra esett az éves infláció a G7-országcsoportban. Ezen belül több mint 1 százalékponttal Olaszországban az energiainfláció jelentős visszaesésének köszönhetően, valamint az Egyesült Államokban, ahol a maginfláció csökkent nagyot.
Az infláció szintén lassult, de kisebb mértékben Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Kanadában.
Ezzel szemben Németországban három hónapos csökkenés után 6,4 százalékra emelkedett júniusban, szemben a májusi 6,1 százalékkal, ami a maginfláció felfutásának és a stabil energiainflációnak köszönhető. A növekedés egy része a 2022-es segélyintézkedések (a 9 eurós tömegközlekedési jegy és az üzemanyag-kedvezmény) bázishatásából adódik. Japánban az infláció nagyjából stabil, 2023 februárja óta 3,3 százalék körül mozog, míg a többi G7-ország ebben az időszakban csökkenő tendenciát mutatott. Júniusban minden G7-országban a nem élelmiszer- és nem energiacikkek járultak hozzá a fő inflációhoz.
Az euróövezetben a harmonizált fogyasztóiár-index éves összevetésben 5,5 százalékra esett a májusi 6,1-ről. Az energia- és élelmiszerinfláció tovább csökkent, míg a maginfláció enyhén emelkedett. Az Eurostat júliusra vonatkozó gyorsbecslése az éves infláció további csökkenését jelzi az euróövezetben, a ráta 5,3 százalék lehet. Az euróövezet energiainflációja a becslések szerint tovább csökkent júniusban, míg a maginfláció a becslések szerint stabil volt.
A G20-ban az éves infláció júniusban 5,5 százalékra ment le a májusi 5,9-ről. Kínában az éves infláció nullára csökkent, ami 2021 februárja óta a legalacsonyabb szint. Dél-Afrikában, Brazíliában, Indonéziában és Kínában mérséklődött, ezzel szemben Argentínában és Indiában fokozódott a pénzromlás, míg Szaúd-Arábiában stabilizálódott.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A miniszter indulatosan reagált az ICC döntésére.
