A Nyugat katonai hírszerző ügynökségei szerint Moszkva továbbra is öles léptekkel folytatja csapatainak összevonását az ukrán határon. Már mintegy 112 – 120 ezer orosz katona lehet a térségben. Ebben a számban nincsenek benn a Donbasz szeparatista milicistái, akik hozzávetőleg 35 ezren vannak.
További csapatmozgások
Európában eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott az orosz haditengerészet vezetőjének, Nyikolaj Jevmenovnak a bejelentése, miszerint hamarosan hadgyakorlatok kezdődnek a Földközi-tengeren az Atlanti-óceánon, az Északi-tengeren és a Csendes-óceánon. Ezeken összesen 140 hadihajó, 60 vadászgép és 10 ezer matróz vesz részt.
Mindezek mellett partraszálló hajókat vezényel át a Kreml az Északi-, a Balti-, és a Csendes-óceáni Flottától a Fekete-tengeri Flottához. S végezetül: a február 10 – 20 között tartandó közös belarusz-orosz hadgyakorlatra már megérkezett Belarusz területére egy tucat Szu-35-ös vadászgép és két Sz-400-as légvédelmi rakétaüteg.
Ezeket a csapatmozgásokat már csak azért is rendkívül komolyan kell vennünk, mivel az USA és a NATO tegnap hivatalosan is elutasította a Kreml követeléseit, hogy vonják vissza a nyugati erőket Kelet-Európából és felejtsék el Ukrajna NATO-tagságát. Szergej Lavrov külügyminiszter ennek kapcsán kifejezte Moszkva mély elégedetlenségét. Az amerikai és a brit kormány szerint "február közepe előtti orosz katonai akcióra utal minden jel".
Putyin mérlegelése
Putyin mintha már eldöntötte volna, hogy eljött a megfelelő pillanat régóta dédelgetett tervének megvalósítására, miszerint Ukrajnát visszakényszeríti Moszkva befolyási övezetébe – bármilyen eszköz felhasználásával. A Kreml – joggal – attól tart, hogy befolyása Ukrajnára az idő múlásával egyre csökken és az ország csúszik ki a kezei közül.
Nem alaptalanul Moszkva az Egyesült Államokat és főbb NATO partnereit jelenleg gyengének, dezorientáltnak és sérülékenynek tartja, amely alkalmat adhat számára a történelmi sérelmek rendezésére és a Hidegháború utáni rendezés újraszabására.
De miért olyan fontos Kijev a Kreml számára, hogy egy nagyobb háborút és páratlan szankciókat is megkockáztat érte? Nos, a közös nemzeti identitás komoly inspiráló erő az orosz vezetés számára.
De legalább ennyire fontosak a geopolitikai okok is. A Szovjetunió szétesésével és birodalom kelet-európai csatlósainak szétszéledésével Oroszország elvesztette Nyugat felé azt a stratégiai mélységet, amely több támadás – legyen az Napóleon, vagy Hitler - esetén döntő előnynek bizonyult számára.
A kardcsörtetést azonban nemcsak magabiztosságot tükröz, hanem az orosz bizonytalanságait is. Putyin nem akar a szomszédságában „színes forradalmakat”, avagy egyszerűen népfelkeléseket látni hazája szomszédságában. Ezek még akár demokratikus berendezkedésekhez is vezethetnek, amely megzavarhatja az orosz polgárok nyugalmát.
Ezek voltak a mozgatórugók a Kreml számára az elmúlt időszakban Belarusz esetében is, ahol minden eszközzel megtámogatták a recsegő-ropogó Lukasenka-rezsimet. Ennek eredményeképpen a belarusz vezető napjainkra politikai túlélését tekintve teljesen kiszolgáltatott Moszkvának.
Mindenesetre Putyinra komoly veszélyek leselkednek akkor, ha megindítja Ukrajna ellen a csapatait. Zelenszkij elnök kormányát megbuktathatja, de az új bábkormány hosszú távon is komoly orosz támogatásra szorul majd. Ráadásul a NATO is újra életre kel és hosszú távra megerősítheti katonai jelenlétét a keleti tagállamaiban.
A háború és a szankciók komoly zavarokhoz vezethetnek a világpiacokon és a beszállítói láncok működésében is. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, amely tavaly 31,6 millió tonna gabonát vitt a világpiacra.
Ennek kivitelében keletkező zavaroknak és az emelkedő áraknak közvetlen politikai kihatásai lennének a Közel-Keleten.
Az eurázsiai tengely stabilitása miatt egy drámai orosz lépés óhatatlanul kihat Peking geopolitikai kalkulációira. A kínai rezsim természetesen örülne minden olyan orosz lépésnek, amely zavart idéz elő a Washington által dominált nemzetközi rendben. Nem véletlen, hogy az elmúlt órákban Peking háborúval fenyegette meg Washingtont – ez minden bizonnyal egy kétfrontos konfliktus lehetőségére akarja emlékeztetni az USA-t, ha Ukrajna kapcsán az orosz szövetségese katonai műveleteket indítana.
Tehát okkal és joggal jelenthető ki: egy esetleges ukrajnai beavatkozás nemcsak az érintett felek, hanem az egész világ biztonsága számára komoly kockázatokat hordoz magában.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Kambodzsa elfogadta Trump tűzszüneti felhívását. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
