Egy ukrán háború a világ gabonapiacát is megrázná - már Kína is fenyegetőzik

A Nyugat katonai hírszerző ügynökségei szerint Moszkva továbbra is öles léptekkel folytatja csapatainak összevonását az ukrán határon.  Már mintegy 112 – 120 ezer orosz katona lehet a térségben.  Ebben a számban nincsenek benn a Donbasz szeparatista milicistái, akik hozzávetőleg 35 ezren vannak.

További csapatmozgások

Európában eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott az orosz haditengerészet vezetőjének, Nyikolaj Jevmenovnak a bejelentése, miszerint hamarosan hadgyakorlatok kezdődnek a Földközi-tengeren az Atlanti-óceánon, az Északi-tengeren és a Csendes-óceánon.  Ezeken összesen 140 hadihajó, 60 vadászgép és 10 ezer matróz vesz részt.

Mindezek mellett partraszálló hajókat vezényel át a Kreml az Északi-, a Balti-, és a Csendes-óceáni Flottától a Fekete-tengeri Flottához.  S végezetül: a február 10 – 20 között tartandó közös belarusz-orosz hadgyakorlatra már megérkezett Belarusz területére egy tucat Szu-35-ös vadászgép és két Sz-400-as légvédelmi rakétaüteg. 

Ezeket a csapatmozgásokat már csak azért is rendkívül komolyan kell vennünk, mivel az USA és a NATO tegnap hivatalosan is elutasította a Kreml követeléseit, hogy vonják vissza a nyugati erőket Kelet-Európából és felejtsék el Ukrajna NATO-tagságát.  Szergej Lavrov külügyminiszter ennek kapcsán kifejezte Moszkva mély elégedetlenségét.  Az amerikai és a brit kormány szerint "február közepe előtti orosz katonai akcióra utal minden jel".

Putyin mérlegelése

Putyin mintha már eldöntötte volna, hogy eljött a megfelelő pillanat régóta dédelgetett tervének megvalósítására, miszerint Ukrajnát visszakényszeríti Moszkva befolyási övezetébe – bármilyen eszköz felhasználásával.  A Kreml – joggal – attól tart, hogy befolyása Ukrajnára az idő múlásával egyre csökken és az ország csúszik ki a kezei közül.

Nem alaptalanul Moszkva az Egyesült Államokat és főbb NATO partnereit jelenleg gyengének, dezorientáltnak és sérülékenynek tartja, amely alkalmat adhat számára a történelmi sérelmek rendezésére és a Hidegháború utáni rendezés újraszabására.

De miért olyan fontos Kijev a Kreml számára, hogy egy nagyobb háborút és páratlan szankciókat is megkockáztat érte?  Nos, a közös nemzeti identitás komoly inspiráló erő az orosz vezetés számára.

De legalább ennyire fontosak a geopolitikai okok is. A Szovjetunió szétesésével és birodalom kelet-európai csatlósainak szétszéledésével Oroszország elvesztette Nyugat felé azt a stratégiai mélységet, amely több támadás – legyen az Napóleon, vagy Hitler - esetén döntő előnynek bizonyult számára.

A kardcsörtetést azonban nemcsak magabiztosságot tükröz, hanem az orosz bizonytalanságait is.  Putyin nem akar a szomszédságában „színes forradalmakat”, avagy egyszerűen népfelkeléseket látni hazája szomszédságában.  Ezek még akár demokratikus berendezkedésekhez is vezethetnek, amely megzavarhatja az orosz polgárok nyugalmát.

Ezek voltak a mozgatórugók a Kreml számára az elmúlt időszakban Belarusz esetében is, ahol minden eszközzel megtámogatták a recsegő-ropogó Lukasenka-rezsimet.  Ennek eredményeképpen a belarusz vezető napjainkra politikai túlélését tekintve teljesen kiszolgáltatott Moszkvának.

Mindenesetre Putyinra komoly veszélyek leselkednek akkor, ha megindítja Ukrajna ellen a csapatait.  Zelenszkij elnök kormányát megbuktathatja, de az új bábkormány hosszú távon is komoly orosz támogatásra szorul majd.  Ráadásul a NATO is újra életre kel és hosszú távra megerősítheti katonai jelenlétét a keleti tagállamaiban.

A háború és a szankciók komoly zavarokhoz vezethetnek a világpiacokon és a beszállítói láncok működésében is.  Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, amely tavaly 31,6 millió tonna gabonát vitt a világpiacra.

Ennek kivitelében keletkező zavaroknak és az emelkedő áraknak közvetlen politikai kihatásai lennének a Közel-Keleten.

Az eurázsiai tengely stabilitása miatt egy drámai orosz lépés óhatatlanul kihat Peking geopolitikai kalkulációira.  A kínai rezsim természetesen örülne minden olyan orosz lépésnek, amely zavart idéz elő a Washington által dominált nemzetközi rendben. Nem véletlen, hogy az elmúlt órákban Peking háborúval fenyegette meg Washingtont – ez minden bizonnyal egy kétfrontos konfliktus lehetőségére akarja emlékeztetni az USA-t, ha Ukrajna kapcsán az orosz szövetségese katonai műveleteket indítana.

Tehát okkal és joggal jelenthető ki: egy esetleges ukrajnai beavatkozás nemcsak az érintett felek, hanem az egész világ biztonsága számára komoly kockázatokat hordoz magában.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)