A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról a kutatásról számolt be ma délelőtti sajtótájékoztatóján, amelyben közel tízezer pedagógus vett rész. A 9529 beérkezett válaszból az derült ki, hogy a pedagógusok 87 százaléka korainak, veszélyesnek és elhamarkodottnak tartja az április 19-i nyitást.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke szerint jó volt a döntés, amikor módosította a kormány a középiskolák nyitását május 10-re, de továbbra is itt van a nagy kérdés:

„Mi legyen a kisebb diákokkal? Azokkal, akikről nem tudjuk, hányan fertőzöttek, hiszen soha nem tesztelték őket. Viszont szüleik épp a legveszélyeztetettebb korosztály jelenleg.”

Ezért kérdezték meg tagságukat a 21 Kutatóközpont segítségével. A reprezentatív kutatásból az derült ki:

• hogy a pedagógusok 87 százaléka nem szeretne nyitást a tantermekben
• csupán 7 százalékuk menne vissza
• ennek ellenére mégis 54 százalék fog visszamenni a hivatástudata, és az állásféltés miatt (bár a másik érintett szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az iskolanyitással kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályokra hivatkozva meg lehet tagadni a jelenléti munkavégzést)
• 12 százalék menne majd táppénzre
• 3 százalék szabadságot venne ki
• 3 százalék megtagadja a munkát (de nem az oktatást, hanem a jelenléti munkaformát)
• 7 százalék pedig tanácstalan, nem tudja mi lesz, válaszokat vár.

Igen érdekes adat, hogy az óvodapedagógusok közül nem térnének vissza a legnagyobb arányban, mintegy 25 százalékuk jelezte ellenállását a korai nyitással szemben.

A vakcinációval nő a pedagógusok biztonságérzete, de a teljes immunitás egyelőre csak egy kis csoportot, mindössze 6 százalékot érint. Mindeközben a pedagógusok önmaguknál is jobban féltik a diákok egészségét.

A budapesti Apáczai Csere János Gimnáziumban érdekes módon épp most rendeltek el rovarirtást, ami miatt csak május 10-én nyit a suli, így a kisebbek sem tudnak iskolába menni április 19-én, tehát náluk már biztosan megvalósul a későbbi nyitás.

Sok általános iskola vezetősége azonban saját kérdőívekkel próbálja felmérni a szülők körében, hogy mire számíthatnak április 19-én. Egy szülő beszámolója szerint az egyik budapesti általános iskolában végzett felmérés azt mutatja, hogy:

157 alsós gyerek nevében érkezett válasz

- amiből az alsósok 44 százalékát nem szeretnék április 19-én iskolába engedni

- 41 százalékukat engednék a szülei

- 15 százalékuk pedig szívesen otthon tartaná a gyereket, de nem tudja.

A 166 felsős gyerek nevében érkezett szülői válasz szerint

- 52 százalék nem engedné iskolába gyermekét

- 32 százalék menne

- 16 százalékukat szívesen otthon tartaná, de nincs olyan helyzetben.

A házi felmérésből az is kiderült, hogy van olyan osztály, ahol a szülők 80 százaléka nem engedné vissza gyermekét április 19-én! Ugyanakkor a felmérésről beszámoló édesapa szerint az iskola igazgatója és a tankerület úgy kommentálta ezt az eredményt, hogy „ők ezzel nem tudnak mit kezdeni. Mindenki otthon tarthatja a gyerekét, de hiányzásnak minősül.”

A Társaság a Szabadságjogokért egyébként épp a diákok és szülők ellenállásával kapcsolatos kérdéseket, egyebek mellett a hiányzások körüli kérdéseket járja körbe a honlapján megjelentetett, Tiltakozás másképp című tájékoztató anyagával.

Miközben Magyarországon az általános iskolák nyitása akkor történik, amikor még napi 5000 fő fertőzöttet diagnosztizálnak, addig Csehországban napi 995 új beteggel, Szlovákiában 106 fő napi fertőzöttel valósul meg ugyanez. Csak emlékeztetőül: a lapunknak nyilatkozó Totyik Tamás, PSZ alelnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy a Robert Koch Intézet számítasai szerint Magyarországon napi 1400 új fertőzöttel lehetne az iskolákat nyitni.

A Szülői Hang április 10-i közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a kormány ragaszkodik az általános iskolák és óvodák április 19-i nyitásához, a szülőknek a jogszabály alapján lehetőségük van arra, hogy a gyermekeiket otthon tartsák; erről minden családnak önállóan kell döntenie a kockázatok ismeretében. Ha a szülő már nem tud további mulasztást igazolni, akkor kérheti az intézmény igazgatójától, hogy igazolja a hiányzást. A hatályos jogszabály szerint (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) c)) “a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni” – a gyermek és a szülő egészségének és akár életének veszélyeztetése pedig alapos indoknak kell, hogy minősüljön. Arra kérik az intézményvezetőket, hogy méltányolják a szülők megalapozott kéréseit, és tegyék lehetővé, hogy éljenek a jogaikkal. A Szülői Hang jogértelmezése szerint az intézményvezetőnek nincs mérlegelési lehetősége: az alapos indokot el kell fogadniuk.