A Fidesz-KDNP igennel szavazott, az MSZP nemmel voksolt, a Jobbik és az LMP tartózkodott. A határozat szerint a kerületi önkormányzatokat összesen 92,6 milliárd forint, a fővárosi önkormányzatot pedig 96,4 milliárd forint illeti meg a megosztandó bevételekből. A fővárosnak az őt illető összegből 7,6 milliárd forintot a helyi közösségi közlekedésre kell fordítania.
A forrásmegosztást 18 kerületi önkormányzat tudomásul vette, öt pedig még nem tárgyalta. Véleményt négy kerület fűzött hozzá: a III. és a XX. alultervezettnek találta az iparűzési adó alapját, míg a XXII. kerület szerint magas kockázatot hordoz magában a tervezett összeg teljesülése. A XIII. kerület a törvényi szabályozással összefüggésben fogalmazott meg kritikát, a városrész igazságtalannak tartja a jogszabályt.
A megosztható bevételek körébe az új önkormányzati finanszírozási struktúra értelmében már csak az iparűzési, valamint az idegenforgalmi adó és a hozzá kapcsolódó központi támogatás sorolható. A parlament megváltoztatta az arányokat is: míg korábban a főváros a közös bevételek 47 százalékát, a kerületek pedig összesen 53 százalékot kaptak, addig most a fővárost 51 százalék illeti meg, a kerületeket pedig 49 százalék.
Korrigálták az előző évi forrásmegosztást is az Állami Számvevőszék vonatkozó vizsgálata nyomán. Kilenc kerületet együttesen 26 millió 718 ezer forinttal több forrás illet meg, míg 11 kerülettől együttesen 26 millió 714 ezer forintot vonnak el. A fővárosi önkormányzattól 4 ezer forintot kell átcsoportosítani a kerületekhez.
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
