Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Libanon a világ egyetlen országa, ahol egy, az államtól függetlenül működő fegyveres milíciának törvényhozói vannak a bejrúti parlamentben. Valóban, a síita Hezbollah állam az államban, a maga 50 ezer mindenre elszánt milicistájával és 150 ezer rakétájával.
Az Irán által életben tartott szervezet a libanoni gazdaság gyorsuló összeomlása közepette az utóbbi hetekben felállította saját kiskereskedelmi hálózatát. Ez leszállított áron értékesít szír, iraki és iráni termékeket olyan libanoniaknak, akik rendelkeznek a Hezbollah által kibocsátott támogatói kártyával.
A csillagos égbe törő élelmiszerárak közepette ez a hálózat a libanoni átlagember számára újonnan az állam szétesésének bizonyítéka. Az országban az alapvető élelmiszerek ára jelenleg 5-ször annyiba kerül, mint 2 éve. A fogyasztói árindex pedig tavaly 146 százalékkal emelkedett.
Az országnak 9 hónap óta nincsen kormánya. Moszkva és Párizs most diplomáciai eszközökkel próbál előrehaladást elérni és váratlanul feltűnt a magyar külügyminiszter is.
Az orosz szál
A Nyugat bizalmát élvező Szaád al-Haríri miniszterelnök-jelölt március 9-én találkozott Lavrov orosz külügyminiszterrel Abu-Dhabiban, utóbbi hivatalos, térségbeli körútján. Megfigyelők szerint a libanoni politikus arra kérte az orosz diplomácia fejét, hogy gyakoroljon nyomást a Hezbollahra a mielőbbi kormányalakítás ügyében.
A Hezbollah delegációja aztán március 14-17. között látogatott Moszkvába, ahol találkoztak Lavrovval, a törvényhozás több tagjával, valamint a Moszkvába akkreditált iráni nagykövettel. A Hezbollah delegációját Mohammed Raad parlamenti képviselő vezette, aki amerikai szankciós listán van.
A libanoni mély politikai, közegészségügyi és pénzügyi válság közepette a moszkvai látogatásnak érzékelhető eredménye lett. Március 30-án Libanonban megindult a COVID oltás a Szputnyik V. vakcinával, miután az az Egyesült Arab Emirátusokból megérkezett az első szállítmány.
Moszkvát elsősorban az aggasztja, hogy egy libanoni pénzügyi összeomlás áthullámzana Szíriára. A jelek szerint Moszkva a francia kezdeményezés mögött áll: mindkettő követeli a libanoni kormány mielőbbi felállítását, mivel mindkettő a jelenlegi politikai felosztás megőrzésében érdekelt.
A francia gyötrelem
A tavalyi év során Macron francia elnök augusztusban és szeptemberben is Bejrútba látogatott. A második alkalommal egy vázlatos reformtervvel érkezett vendéglátóihoz. A kétoldalas tervezet követelte a jegybank könyveinek átvilágítását, egy technokrata kormány felállítását és egy új választás előkészítését.
Cserébe Párizs nagyvonalú nemzetközi segélyeket helyezett kilátásba. Franciaország – amely a múlt század első felében mandátumhatalomként uralkodott a kis levantei ország felett – nem fogja cserben hagyni Libanont, hangsúlyozta Macron.
De a marakodó libanoni pártok, amelyek államcsődbe hajszolták az országot, a mai napig nem tudtak megegyezni egy új kormány felállításában. A különböző felekezetek közötti szakadékok túl mélynek tűnnek ahhoz, hogy át lehessen hidalni. Különösen az Irán-párti Hezbollah és a Nyugat-párti csoportosulások közötti hasadás miatt képtelenek kompromisszumra jutni a felek.
Párizs azonban most elvesztette a türelmét. Ahogyan a francia külügyminiszter, Jean-Yves Le Drian múlt csütörtökön leszögezte:
Megkezdtük azon személyek beutazásának korlátozását Franciaországba, akik a politikai blokádban vagy korrupcióban vesznek részt. A felelősöknek meg kell érteniük, hogy nem maradunk tétlenek.
Le Drian emellett azzal fenyegetett, hogy más országokkal összefogva messzemenő intézkedésekről fognak dönteni. Azt azért hozzá kell tenni, hogy Párizsnak eddig nem sikerült az EU-partnereit egy közös szankciós politikára felesketni Libanon ellen.
Sőt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pontosan egy hete Gibran Bassil korábbi külügyminiszterrel, a legnagyobb keresztény párt vezetőjével találkozott és az EU-s szankciók ellen emelte föl a hangját. Bassil a jelenlegi elnök unokaöccse és a libanoni tüntetők szerint a korrupt és arrogáns libanoni politikusok egyik mintapéldánya. Nem tekinthető véletlennek, hogy az Egyesült Államok korrupciós tevékenysége miatt Bassilt már tavaly novemberben szankciós listájára helyezte.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a külföldi szankciók éppen a Hezbollahot érintenék a legkevésbé. Mivel már több éve nagy amerikai és izraeli nyomás alatt állnak, a pénzügyeiket napjainkra föld alatti, követhetetlen hálózatokba terelték.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
