Már csak párat kell aludni, és június 23-án az Egyesült Királyság beugorhat egy geopolitikai és gazdasági fekete lyukba. Mindezt annak ellenére, hogy a Fehér Ház, a német kormányzat, az IMF, az OECD, a WTO és az angol jegybank is óvja a brit választót a Brexit-től.

Renkívüli EU csúcs jöhet

A Bloomberg értesülései szerint a franciák és a németek várhatóan már másnap nyilatkozatot adnának ki arról, hogy az Európa-terv megmarad, és hogy el kell mélyíteni az integrációt. Elképzelhető, hogy már a jövő szombaton EU csúcsértekezletet tartanak, ahol világos szabályokat fogadnak el arra vonatkozóan, hogy egy “à la carte Európa” nem elfogadható opció. Brüsszel attól tart, hogy hamarosan más tagok is hasonló követelésekkel rukkolnak ki. Nigel Farage UKIP vezető már dörzsöli a tenyerét és a minap egy spanyol lapnak arról áradozott, hogy a Brexit esetén Hollandia és Dánia is a britek nyomdokaiba léphet.

Káncz Csaba

Összességében az egész ügy elvonhatja a figyelmet Európa olyan feszítő kérdéseiről, mint a migráció, a görög pénzügyek és az ukrán konfliktus. Mindeközben belső információk szerint az Európai Bizottság vezetőjét, Jean-Claude Junckert az EU számos válsága politikailag lebénította és egyben tovább rontotta az egészségi állapotát. Munkatársai arról panaszkodnak, hogy egyre inkább kivonja magát a politikai vitákból, ezért akuttá vált a kérdés, hogy még megfelel-e feladatának. Nem véletlenül merültek fel olyan értesülések Brüsszelben, miszerint ha a britek megszavazzák a Brexitet, akkor Juncker benyújtja lemondását.

Újabb frank-sokk jöhet

A washingtoni Institute of International Finance vezetője szerint a Brexit nagyobb veszélyt jelent a világ pénzügyi rendszerére, mint a 2008 őszi Lehman értékpapírház csődje. Brexit esetén kiújulhat az euróövezet perifériáján található valuták, kötvények és bankrendszereik – már elfeledettnek hitt – válsága. De a centrum is meginoghat, hiszen a német bankfelügyelet vezetője szerint a Deutsche Bank AG és a Commerzbank AG esetében cunamira kell számítani a komoly londoni kitettségeik miatt.

A geopolitikai és pénzügyi bizonytalanság miatt tőke-menekülés indulhat meg az Egyesült Királyságból, amely a Boston Consulting Group felmérése szerint 1,3 ezermilliárd dollár külföldi vagyont kezel. A nagy nyertes Svájc lehet, holott az alpesi ország már amúgy is a világon a legtöbb külföldi vagyont kezel, 2,3 ezermilliárd dollár értékben. Háborúk és politikai feszültségek hagyományosan a svájci menedékvaluta felé irányítják a figyelmet, amely legutóbb az euróválság idején történt meg.

A devizapiacok tehát élénken figyelik az eseményeket, nem véletlen, hogy csupán az elmúlt héten a svájci frank 2 százalékkal erősödött az euróval szemben. Nouriel Roubini szerint egy Brexit bekövetkezte esetén a svájci jegybanknak (SNB) gyorsan kell cselekednie, hogy egy újabb masszív felértékelődést elkerüljön. Ennek keretében a jelenlegi mínusz 0,75 százalékos irányadó kamatlábat mínusz 1.25 százalékra vághatja. Mindennek ellenére Roubini előrejelzése szerint a frank a brit kilépés esetén újra paritásig erősödhet az euróval szemben.

Káncz Csaba jegyzete