Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közleménye szerint a tárcavezető elmondta: a rendszer bevezetése hozzájárul Magyarország klímasemlegességi céljának eléréséhez, miközben figyelembe veszi a magyar gazdaság fejlődéséhez és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzéséhez fűződő érdekeket is.
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek bevezetése esetében az energiaellátásban részt vevő vállalatok kötelesek a számukra meghatározott energiamegtakarítási célokat elérni. Ezt többféleképpen is megtehetik, például energiahatékonyságot javító beruházások megvalósításával vagy járulékmegfizetéssel.
Palkovics László kifejtette, hogy a kormány ősszel az energiastratégia végrehajtásának részeként már tárgyalni tervezi a kötelezettségi rendszer bevezetését is. Az ütemezés tarthatósága érdekében a következő hónapokban alapos egyeztetésekre, a várható hatások körültekintő vizsgálatára van szükség az érintettek bevonásával.
A kedden megalakult munkacsoport feladata az, hogy a kormány az iparági szereplőkkel és érdekvédelmi képviseletekkel egyetértésben tudja bevezetni a kötelezettségi rendszert 2021-től. Az online egyeztetésen ennek megfelelően részt vettek a Magyar Ásványolaj Szövetség, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., az E.ON Hungária Zrt. és az MVM Zrt. vezetői. Az ágazat képviselői kiemelték, alapvetően egyetértenek a rendszer felállításával, nyitottak a további megbeszélésekre a bevezetés módjáról, részleteiről.
Az alakuló ülésen szó esett arról, hogy az intézkedés lehetőséget is teremt az iparági szereplők számára, hiszen komoly beruházások megindulására ösztönözhet. A fejlesztések a magyar gazdasági teljesítmény növelésével és Magyarország energiafüggetlenségének erősítésével is szolgálják a közös nemzeti és ágazati stratégiai célokat - írja az ITM.
Nem válogatta meg a szavait a dán EP-képviselő. Nem mindenki olyan boldog az új amerikai elnöktől, mint a magyar Patrióták? 
