A menekültválság európai megoldása nélkül széteshet az Európai Unió, a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól azonban nem várható áttörés a válságkezelés ügyében - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke egy szerdai német lapinterjúban. A német szociáldemokrata politikus a Berliner Morgenpost című újságban és a kiadóvállalat - a Funke Mediengruppe - többi lapjában közölt interjúban kiemelte, hogy valószínűleg nem sikerül "végleges áttörést" elérni a brüsszeli csúcstalálkozón, de elképzelhető, hogy "teszünk egy újabb fontos lépést a migrációs válság megoldása felé".
Fásultság, kiábrándultság
Arra a felvetésre, hogy az európai külső határ hatékony védelméről és a menekültek uniós tagországok közötti méltányos elosztásáról szóló megállapodásra lenne szükség, azt mondta, hogy pontosan ezt az eredményt kell elérni. "De nézze: én 20 éve harcolok az EU külső határainak jobb védelméért, és mi történt? Szinte semmi" - fogalmazott. Hasonlóan nehéz ügy a menekültek igazságos elosztásáról már meghozott döntés megvalósítása, mert "egyes országok elzárkóznak a befogadástól".
Magyarországnak az elosztást szabályozó képlet alapján 1294 menekültet kellene befogadnia, de "Orbán úr népszavazást tart erről, és azt mondja, hogy ez német probléma". Ameddig ilyen viták zajlanak és az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsban csak egyhangú döntést lehet hozni, "nehezen tudok derűlátóbb lenni" - mondta Martin Schulz.
Végesek a helyek
A 160 ezer menekült elosztását szabályozó rendszernek működnie kell, hogy működjenek a megállapodások Törökországgal. "Ezt kell megbeszélnünk a csúcstalálkozón", a menekülteknek pedig "világosan meg kell mondani", hogy védelmet kapnak, ha üldözöttek vagy veszélyben vannak, de nem választhatnak maguknak országot.
"Nem tudtok majd mind Németországba vagy Svédországba menni, Portugália és más EU-országok is megvédenek benneteket az üldöztetéstől" - húzta alá az EP elnöke. Arra a kérdésre, hogy mekkora árat szabad fizetnie az EU-nak a Törökországgal kötendő egyezményért, kiemelte, hogy az EU alapértékei érinthetetlenek, vagyis Törökországnak tiszteletben kell tartania a sajtó szabadságát, és "meg kell értenie, hogy a kurd problémának nincs katonai megoldása". Más kérdésekben viszont lehet engedményeket tenni Ankarának, így lehet szó újabb fejezetek megnyitásáról az uniós csatlakozási tárgyalásokon. A vízumliberalizációhoz viszont fontos reformokat kell elvégeznie Törökországnak, egyebek között be kell vezetnie a biometrikus útlevelet. Mindezen kívül az EU-nak további 3 milliárd euró támogatást kell nyújtania Törökországnak ahhoz, hogy a menekültek a hazájuk térségében kaphassanak ellátást - fejtette ki Martin Schulz.
Arra a felvetésre, hogy legkevesebb egy tagország elzárkózik Ankara igényeinek teljesítése elől, azt mondta, hogy sok munka van még hátra a tagállamok meggyőzésének területén. Hangsúlyozta, hogy egyes országok vagy országcsoportok egyoldalú intézkedései, illetve a befogadható menedékkérők számának tagállami szinten kijelölt felső határa nem vezet tartós megoldáshoz. A menekülésre késztető okok megszüntetésére összpontosító európai megoldás nélkül az EU széteshet - mondta az EP elnöke.
Merkel ráerősít
Angela Merkel kancellár német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy Törökországnak is érdeke az EU-val együttműködve "rendezni és irányítani" a területére érkező menekülthullámot. A közös cél a "terhek méltányos megosztása". Az illegális migráció felszámolásához a török javaslatok megvalósítása mellett az is szükséges, hogy később uniós tagállamok önkéntes alapon befogadjanak menekültkontingenseket - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a tartós megoldáshoz hozzátartozik a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer átalakítása, mert "csak Dublin reformjával lehet hosszú távon fenntartani Schengent", a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetet, és az európai megoldásnak az is része, hogy az övezet tagjai fokozatosan visszatérnek a belső határok nyitottságához, amely igen nagy gazdasági hasznot hajt Németországnak.
Ez a „gig economy.” 
