<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A pénteki döntést a görög-török ​​ellentét és a Földközi-tenger keleti térségében tapasztalható geopolitikai elmozdulások hátterében kell értelmezni. Míg Nicosia és Athén boldogan üdvözölte Washington nyilatkozatát, Törökország és az észak-ciprusi kormány határozottan elítélte az amerikai lépést. Káncz Csaba jegyzete

Erdoğan török elnök júniusban felszólította Görögországot, hogy demilitarizálja az égei-tengeri szigeteket, mondván, „nem tréfál” az ilyen megjegyzésekkel. Törökország szerint Görögország katonai jelenlétet épített ki az Égei-tengeren, megsértve azokat az egyezményeket, amelyek garantálják a szigetek fegyvertelenségét. Azzal érvelt, hogy a szigeteket csakis azzal a feltétellel engedték át Görögországnak az első világháború végén, hogy demilitarizálják őket – írta a Kathimerini napilap. 

A szigetek militarizálása

Ezzel szemben Görögország úgy látja, hogy Törökország szándékosan félreértelmezte a keleti szigetein lévő fegyveres erőkre vonatkozó szerződéseket, és azt állítja, hogy jogi alapja van megvédeni magát Ankara ellenséges akciói után, beleértve a régóta fennálló háborús fenyegetést is.

Annak ellenére, hogy Törökország rendelkezik a Földközi-tenger leghosszabb partszakaszával (1870 kilométer), nem élhet a Kelet-Mediterráneum jövedelmező gázkitermelésével az 1922-ben aláírt Lausanne-i Megállapodás miatt. A megállapodás megvédte Törökország szuverenitását a világ akkori nagyhatalmainak agressziójával szemben. Viszont megfosztotta Törökországot szinte minden tengeri jogától a Földközi-tengeren Görögország és Ciprus javára.

Földközi-tengeri kutatófúrás Ciprus partjainál. Törökország nem termelhet ki földgázt. (Fotó: Ciprus Energiaügyi, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma)
Földközi-tengeri kutatófúrás Ciprus partjainál. Törökország nem termelhet ki földgázt. (Fotó: Ciprus Energiaügyi, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma)

Amerika lépést vált

Három hete aztán Erdoğan a görög-török ​​háború századik évfordulója alkalmából éltette a törökök „nagy támadását” a görögök ellen, akiket „bábuknak” nevezett az „áruló” idegen hatalmak szolgálatában. Ezt már az amerikai külügyminisztérium nem hagyta annyiban. Bejelentette, hogy a görög szigetek szuverenitása nem vitatott, és Erdoğan ​​elnök Athénnal kapcsolatos kijelentései „károsak”.

Az amerikai külügyminisztérium aztán még tovább ment, és múlt péntek este bejelentette, hogy a Ciprusi Köztársaság októbertől ismét vásárolhat amerikai fegyvereket. Ezzel véget vet az embargónak, amelyet Washington 1987-ben vezetett be, annak reményében, hogy növeli a nyomást a megosztott sziget tárgyalásos rendezése érdekében. Ezenkívül ennek meg kell akadályoznia a konfliktus további militarizálását.

Ciprus fegyvert kapott Oroszországtól

Az amerikai embargó soha nem hozta meg a kívánt hatást, de főleg arra késztette a ciprusi kormányt, hogy más fegyverszállítók után nézzen. Konkrétan Moszkvában találta meg, amit keresett. Az ortodox szigetállam szoros kulturális, gazdasági és a nagy orosz közösségen keresztül személyes kapcsolatokat is ápol Oroszországgal.

Az embargó washingtoni feloldása egyben a jóindulat gesztusaként is felfogható azzal a céllal, hogy az Oroszország elleni szankciókkal küszködő nicosiai kormányt szorosabban a nyugati táborhoz kösse. A ciprusi hajózási társaságok – akárcsak a görögországi –, nagymértékben részt vesznek az Oroszországgal folytatott tengeri kereskedelemben, és érezni fogják az orosz olajexport korlátozására irányuló intézkedések hatását. Az amerikai fegyverzet eladásának feltétele, hogy az orosz hadihajók ne vonulhassanak be ciprusi kikötőkbe.

Erős kritika Ankarából

A pénteki döntést a görög-török ​​ellentét és a Földközi-tenger keleti térségében tapasztalható geopolitikai elmozdulások hátterében kell értelmezni. Míg Nicosia és Athén boldogan üdvözölte Washington nyilatkozatát, Törökország és az észak-ciprusi kormány határozottan elítélte az amerikai lépést.

A török ​​külügyminisztérium közleménye szerint az embargó feloldása fegyverkezési versenyhez vezet a szigeten, fenyegetve a békét a térségben. Emellett a két fél közötti egyenlőtlen bánásmód elősegíti a ciprusi görögök hajthatatlanságát, és ezzel megnehezíti a konfliktus rendezését.

A török ​​fél nem teljesen téved, amikor rámutat a Ciprusi Köztársaság EU-felvétele miatt kialakult egyensúlyhiányra és az ebből adódó kompromisszumkeresési nehézségekre. Az utolsó komoly újraegyesítési kísérlet, az úgynevezett Annan-terv 18 éve a ciprusi görögök vétója miatt kudarcot vallott.

A ciprusi kérdés előrehaladását azonban a nagyobb régióban tapasztalható feszültségek is hátráltatják, amelyeket elsősorban Törökország váltott ki az elmúlt években, különösen az erőforrásokban gazdag régió tengeri határai körüli vitában.

Észak-Ciprus 48 évvel ezelőtti török katonai megszállása óta nagy a feszültség Görögország és törökország között. Ciprus uniós csatlakozása ezt csak fokozta. (Fotó: MTI / EPA / Katia Christodoulou)
Észak-Ciprus 48 évvel ezelőtti török katonai megszállása óta nagy a feszültség Görögország és törökország között. Ciprus uniós csatlakozása ezt csak fokozta. (Fotó: MTI / EPA / Katia Christodoulou)

Washington már három éve pozicionálta magát

2019 őszén Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter megállapodást írt alá Athénnal, amely lehetővé teszi az amerikai csapatoknak, hogy szélesebb körben vegyék igénybe a görög bázisokat. A megújított görög-amerikai katonai szerződés 2019 őszi megkötése rámutatott arra, hogy a Kelet-Mediterráneum – amely Európa, Ázsia és Afrika találkozási pontja – visszatért az amerikai stratégiai gondolkodás homlokterébe. Már csak azért is, mert Ankara és Moszkva ütemesen bővíti jelenlétét a Mediterráneumban Líbiától Egyiptomig.

A szerződés keretében Washington fejleszti 6. flottájának bázisát Krétán, létrehoz egy drónbázist Görögország közepén, és felépített Alexandropouli kikötővárosában egy katonai bázist, amely mára kulcsfontosságú szerepet játszik Washington ukrajnai fegyverszállításaiban.

Erdoğan kacérkodik a Sanghaji Együttműködési Szervezettel

Erdoğan török ​​elnök eközben folytatja geopolitikai libikókáját, annak ellenére, hogy Oroszország háborút vív Ukrajnával. A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) múlt szombati csúcstalálkozóját követően Erdoğan kijelentette, hogy országa teljes jogú tagságra törekszik a Kína és Oroszország által uralt biztonságpolitikai szervezetben.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Makro / Külgazdaság Nagyot ugrott az ipari termelés egy év alatt
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 08:30
Tavaly decemberben a nyers adatok szerint 2, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint viszont 5,7 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint 2021 utolsó hónapjában. Éves szinten 5,8 százalék volt a növekedés.
Makro / Külgazdaság A jegybank is rábólintott az Alteo felvásárlására
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 07:19
A Mol a Főnix és a Riverland magántőkealapokkal többségi befolyást szerez a cégben.
Makro / Külgazdaság Újabb rengés rázta meg Törökországot
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 07:07
Kedd reggel újabb, 5,6-es erősségű földmozgást észleltek. Törökországban és Szíriában átlépte a négyezret a hétfői földrengés halálos áldozatainak száma; Törökországban a katasztrófavédelem (AFAD) 2921 halottról számolt be, Szíriában pedig legkevesebb 1444 ember vesztette életét.
Makro / Külgazdaság Az oroszok egy év alatt olaj- és gázbevételeik csaknem felét bukták el
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 06:42
Zelenszkij csütörtökön az uniós vezetőkkel találkozik. Ezek történtek kedd hajnalban az orosz–ukrán háborúban.
Makro / Külgazdaság Hiába a háború, nagyon kitömtük pénzzel Putyint
Wéber Balázs | 2023. február 7. 05:32
Az uniós import értéke Oroszországból a másfélszeresére, a magyar importé pedig a háromszorosára nőtt az ukrajnai háború első kilenc hónapjában, tehát az EU és Magyarország is jóval több pénzt utalt Oroszországnak az invázió után, mint előtt. Ennek oka nagyrészt az energiafüggőség és az energiaárak megugrása. Míg azonban számos uniós ország már jelentősen csökkentette orosz kitettségét az elmúlt egy évben, addig a magyar kormány nem tett érdemi lépést ebbe az irányba.
Makro / Külgazdaság Vészjósló figyelmeztetés: egyre nagyobb az esély, hogy háborúba sodródhat a világ Ukrajna lerohanása miatt?
Privátbankár.hu | 2023. február 6. 20:04
Az orosz-ukrán háború 348. napja volt a hétfői – ezek a legfontosabb napi események.
Makro / Külgazdaság Újabb ukrán katonákat képeznek ki a britek
Privátbankár.hu | 2023. február 6. 19:42
Brit gyártmányú lövegek üzemeltetését tanulják majd.
Makro / Külgazdaság Lesz miről beszélnie Joe Bidennek
Privátbankár.hu | 2023. február 6. 18:55
Az amerikai elnök kedden értékeli az Egyesült Államok helyzetét hagyományos beszédében a Kongresszus előtt.
Makro / Külgazdaság Új embert választottak a korrupt EP-képviselő helyére
Privátbankár.hu | 2023. február 6. 18:13
Udo Bullmannt, a szociáldemokrata (S&D) európai parlamenti frakció képviselőjét választotta új elnökének az EP emberi jogi albizottsága (DROI) a korrupciógyanúba keveredett, ezért korábban lemondott Maria Arena szocialista EP-képviselő helyére - tájékoztatott az uniós parlament hétfőn.
Makro / Külgazdaság Mekkorát kaszáltak az oroszok eddig idén az olajból és a gázból?
Privátbankár.hu | 2023. február 6. 17:41
Kevesebbet, mint tavaly ilyenkor.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG