Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
5p

A pénteki döntést a görög-török ​​ellentét és a Földközi-tenger keleti térségében tapasztalható geopolitikai elmozdulások hátterében kell értelmezni. Míg Nicosia és Athén boldogan üdvözölte Washington nyilatkozatát, Törökország és az észak-ciprusi kormány határozottan elítélte az amerikai lépést. Káncz Csaba jegyzete

Erdoğan török elnök júniusban felszólította Görögországot, hogy demilitarizálja az égei-tengeri szigeteket, mondván, „nem tréfál” az ilyen megjegyzésekkel. Törökország szerint Görögország katonai jelenlétet épített ki az Égei-tengeren, megsértve azokat az egyezményeket, amelyek garantálják a szigetek fegyvertelenségét. Azzal érvelt, hogy a szigeteket csakis azzal a feltétellel engedték át Görögországnak az első világháború végén, hogy demilitarizálják őket – írta a Kathimerini napilap. 

A szigetek militarizálása

Ezzel szemben Görögország úgy látja, hogy Törökország szándékosan félreértelmezte a keleti szigetein lévő fegyveres erőkre vonatkozó szerződéseket, és azt állítja, hogy jogi alapja van megvédeni magát Ankara ellenséges akciói után, beleértve a régóta fennálló háborús fenyegetést is.

Annak ellenére, hogy Törökország rendelkezik a Földközi-tenger leghosszabb partszakaszával (1870 kilométer), nem élhet a Kelet-Mediterráneum jövedelmező gázkitermelésével az 1922-ben aláírt Lausanne-i Megállapodás miatt. A megállapodás megvédte Törökország szuverenitását a világ akkori nagyhatalmainak agressziójával szemben. Viszont megfosztotta Törökországot szinte minden tengeri jogától a Földközi-tengeren Görögország és Ciprus javára.

Földközi-tengeri kutatófúrás Ciprus partjainál. Törökország nem termelhet ki földgázt. (Fotó: Ciprus Energiaügyi, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma)
Földközi-tengeri kutatófúrás Ciprus partjainál. Törökország nem termelhet ki földgázt. (Fotó: Ciprus Energiaügyi, Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma)

Amerika lépést vált

Három hete aztán Erdoğan a görög-török ​​háború századik évfordulója alkalmából éltette a törökök „nagy támadását” a görögök ellen, akiket „bábuknak” nevezett az „áruló” idegen hatalmak szolgálatában. Ezt már az amerikai külügyminisztérium nem hagyta annyiban. Bejelentette, hogy a görög szigetek szuverenitása nem vitatott, és Erdoğan ​​elnök Athénnal kapcsolatos kijelentései „károsak”.

Az amerikai külügyminisztérium aztán még tovább ment, és múlt péntek este bejelentette, hogy a Ciprusi Köztársaság októbertől ismét vásárolhat amerikai fegyvereket. Ezzel véget vet az embargónak, amelyet Washington 1987-ben vezetett be, annak reményében, hogy növeli a nyomást a megosztott sziget tárgyalásos rendezése érdekében. Ezenkívül ennek meg kell akadályoznia a konfliktus további militarizálását.

Ciprus fegyvert kapott Oroszországtól

Az amerikai embargó soha nem hozta meg a kívánt hatást, de főleg arra késztette a ciprusi kormányt, hogy más fegyverszállítók után nézzen. Konkrétan Moszkvában találta meg, amit keresett. Az ortodox szigetállam szoros kulturális, gazdasági és a nagy orosz közösségen keresztül személyes kapcsolatokat is ápol Oroszországgal.

Az embargó washingtoni feloldása egyben a jóindulat gesztusaként is felfogható azzal a céllal, hogy az Oroszország elleni szankciókkal küszködő nicosiai kormányt szorosabban a nyugati táborhoz kösse. A ciprusi hajózási társaságok – akárcsak a görögországi –, nagymértékben részt vesznek az Oroszországgal folytatott tengeri kereskedelemben, és érezni fogják az orosz olajexport korlátozására irányuló intézkedések hatását. Az amerikai fegyverzet eladásának feltétele, hogy az orosz hadihajók ne vonulhassanak be ciprusi kikötőkbe.

Erős kritika Ankarából

A pénteki döntést a görög-török ​​ellentét és a Földközi-tenger keleti térségében tapasztalható geopolitikai elmozdulások hátterében kell értelmezni. Míg Nicosia és Athén boldogan üdvözölte Washington nyilatkozatát, Törökország és az észak-ciprusi kormány határozottan elítélte az amerikai lépést.

A török ​​külügyminisztérium közleménye szerint az embargó feloldása fegyverkezési versenyhez vezet a szigeten, fenyegetve a békét a térségben. Emellett a két fél közötti egyenlőtlen bánásmód elősegíti a ciprusi görögök hajthatatlanságát, és ezzel megnehezíti a konfliktus rendezését.

A török ​​fél nem teljesen téved, amikor rámutat a Ciprusi Köztársaság EU-felvétele miatt kialakult egyensúlyhiányra és az ebből adódó kompromisszumkeresési nehézségekre. Az utolsó komoly újraegyesítési kísérlet, az úgynevezett Annan-terv 18 éve a ciprusi görögök vétója miatt kudarcot vallott.

A ciprusi kérdés előrehaladását azonban a nagyobb régióban tapasztalható feszültségek is hátráltatják, amelyeket elsősorban Törökország váltott ki az elmúlt években, különösen az erőforrásokban gazdag régió tengeri határai körüli vitában.

Észak-Ciprus 48 évvel ezelőtti török katonai megszállása óta nagy a feszültség Görögország és törökország között. Ciprus uniós csatlakozása ezt csak fokozta. (Fotó: MTI / EPA / Katia Christodoulou)
Észak-Ciprus 48 évvel ezelőtti török katonai megszállása óta nagy a feszültség Görögország és törökország között. Ciprus uniós csatlakozása ezt csak fokozta. (Fotó: MTI / EPA / Katia Christodoulou)

Washington már három éve pozicionálta magát

2019 őszén Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter megállapodást írt alá Athénnal, amely lehetővé teszi az amerikai csapatoknak, hogy szélesebb körben vegyék igénybe a görög bázisokat. A megújított görög-amerikai katonai szerződés 2019 őszi megkötése rámutatott arra, hogy a Kelet-Mediterráneum – amely Európa, Ázsia és Afrika találkozási pontja – visszatért az amerikai stratégiai gondolkodás homlokterébe. Már csak azért is, mert Ankara és Moszkva ütemesen bővíti jelenlétét a Mediterráneumban Líbiától Egyiptomig.

A szerződés keretében Washington fejleszti 6. flottájának bázisát Krétán, létrehoz egy drónbázist Görögország közepén, és felépített Alexandropouli kikötővárosában egy katonai bázist, amely mára kulcsfontosságú szerepet játszik Washington ukrajnai fegyverszállításaiban.

Erdoğan kacérkodik a Sanghaji Együttműködési Szervezettel

Erdoğan török ​​elnök eközben folytatja geopolitikai libikókáját, annak ellenére, hogy Oroszország háborút vív Ukrajnával. A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) múlt szombati csúcstalálkozóját követően Erdoğan kijelentette, hogy országa teljes jogú tagságra törekszik a Kína és Oroszország által uralt biztonságpolitikai szervezetben.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hazájából kapott rossz hírt Donald Trump
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 16:23
Az Egyesült Államokban az elemzők által vártnál jelentősen kevesebb új munkahely jött létre augusztusban a nem mezőgazdasági ágazatokban, a munkanélküliségi ráta pedig az elemzők által várttal összhangban emelkedett az előző havihoz képest.
Makro / Külgazdaság Egymás tenyerébe csapott a kormány és Budapest – megállapodtak Rákosrendezőről
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 16:01
Aláírták az infrastruktúra-fejlesztési megállapodást.
Makro / Külgazdaság Nem is olyan magas a magyar államadósság?
Gáspár András | 2025. szeptember 5. 15:31
Regionális összehasonlításban az átlag alatt nőtt a magyar államadósság az elmúlt 15 évben, az Államadósság Kezelő Központ vezetője szerint ez annak fényében is pozitív, hogy Magyarország indult a legrosszabb helyzetből a rendszerváltás idején.
Makro / Külgazdaság Adósságban úszik a világ – Zsiday Viktor felvázolt egy drasztikus megoldási lehetőséget
Gáspár András | 2025. szeptember 5. 14:56
A befektetési szakértő szerint miközben egyébként is magas a világban az államadósságok szintje, minden a további emelkedés irányába hat – jön a pénzügyi elnyomás, a globális hozamgörbe-rögzítés?
Makro / Külgazdaság Ellentmondott Szijjártó Péter Donald Trumpnak olaj-ügyben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 13:46
Magyarország azért vásárol nyíltan orosz kőolajat, mert nincsen más lehetősége, míg más európai országok azért vásárolnak titokban, kerülőúton orosz kőolajat, mert az olcsóbb, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Makro / Külgazdaság New Deal és egymilliós minimálbér: így faragta ki választási programját a Tisza Párt
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 12:12
Címlapra kívánkozó ígéretek, tíz-, tizenkét- és huszonegypontos programok jellemezték a Tisza Párt elmúlt másfél évét. Az adócsökkentés és a minimálbér-emelés terén már kezdenek tisztán látni a választók, de azt még mindig nem tudjuk, hogyan férhet hozzá Magyarország 4100 milliárd forint uniós forráshoz a választások után – írja laptársunk, az Mfor.hu.
Makro / Külgazdaság Rossz híreket kapott Nagy Márton Németországból
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 10:14
Az elemzők által várt növekedés helyett havi szinten csökkentek a német feldolgozóipari megrendelések júliusban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteki jelentése szerint.
Makro / Külgazdaság A horvátoknak bezzeg telik új autóra
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 09:24
Horvátországban 7,2 százalékkal nőtt az eladott új autók száma az első nyolc hónapban.
Makro / Külgazdaság Kisebbfajta csodáról számolt be az állami hivatal
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 08:30
A júliusi ipari termelés nagyobb lett a júniusinál. Igaz, éves szinten még mindig mínuszos.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyen keményen kiállt Ukrajna mellett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 5. 06:28
Ukrajnát olyan országgá kell tenni, amely „megemészthetetlen” úgy a jelenlegi, mint a jövőbeli agresszorok számára – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG