Erdoğan török elnök júniusban felszólította Görögországot, hogy demilitarizálja az égei-tengeri szigeteket, mondván, „nem tréfál” az ilyen megjegyzésekkel. Törökország szerint Görögország katonai jelenlétet épített ki az Égei-tengeren, megsértve azokat az egyezményeket, amelyek garantálják a szigetek fegyvertelenségét. Azzal érvelt, hogy a szigeteket csakis azzal a feltétellel engedték át Görögországnak az első világháború végén, hogy demilitarizálják őket – írta a Kathimerini napilap.
A szigetek militarizálása
Ezzel szemben Görögország úgy látja, hogy Törökország szándékosan félreértelmezte a keleti szigetein lévő fegyveres erőkre vonatkozó szerződéseket, és azt állítja, hogy jogi alapja van megvédeni magát Ankara ellenséges akciói után, beleértve a régóta fennálló háborús fenyegetést is.
Annak ellenére, hogy Törökország rendelkezik a Földközi-tenger leghosszabb partszakaszával (1870 kilométer), nem élhet a Kelet-Mediterráneum jövedelmező gázkitermelésével az 1922-ben aláírt Lausanne-i Megállapodás miatt. A megállapodás megvédte Törökország szuverenitását a világ akkori nagyhatalmainak agressziójával szemben. Viszont megfosztotta Törökországot szinte minden tengeri jogától a Földközi-tengeren Görögország és Ciprus javára.
Amerika lépést vált
Három hete aztán Erdoğan a görög-török háború századik évfordulója alkalmából éltette a törökök „nagy támadását” a görögök ellen, akiket „bábuknak” nevezett az „áruló” idegen hatalmak szolgálatában. Ezt már az amerikai külügyminisztérium nem hagyta annyiban. Bejelentette, hogy a görög szigetek szuverenitása nem vitatott, és Erdoğan elnök Athénnal kapcsolatos kijelentései „károsak”.
Az amerikai külügyminisztérium aztán még tovább ment, és múlt péntek este bejelentette, hogy a Ciprusi Köztársaság októbertől ismét vásárolhat amerikai fegyvereket. Ezzel véget vet az embargónak, amelyet Washington 1987-ben vezetett be, annak reményében, hogy növeli a nyomást a megosztott sziget tárgyalásos rendezése érdekében. Ezenkívül ennek meg kell akadályoznia a konfliktus további militarizálását.
Ciprus fegyvert kapott Oroszországtól
Az amerikai embargó soha nem hozta meg a kívánt hatást, de főleg arra késztette a ciprusi kormányt, hogy más fegyverszállítók után nézzen. Konkrétan Moszkvában találta meg, amit keresett. Az ortodox szigetállam szoros kulturális, gazdasági és a nagy orosz közösségen keresztül személyes kapcsolatokat is ápol Oroszországgal.
Az embargó washingtoni feloldása egyben a jóindulat gesztusaként is felfogható azzal a céllal, hogy az Oroszország elleni szankciókkal küszködő nicosiai kormányt szorosabban a nyugati táborhoz kösse. A ciprusi hajózási társaságok – akárcsak a görögországi –, nagymértékben részt vesznek az Oroszországgal folytatott tengeri kereskedelemben, és érezni fogják az orosz olajexport korlátozására irányuló intézkedések hatását. Az amerikai fegyverzet eladásának feltétele, hogy az orosz hadihajók ne vonulhassanak be ciprusi kikötőkbe.
Erős kritika Ankarából
A pénteki döntést a görög-török ellentét és a Földközi-tenger keleti térségében tapasztalható geopolitikai elmozdulások hátterében kell értelmezni. Míg Nicosia és Athén boldogan üdvözölte Washington nyilatkozatát, Törökország és az észak-ciprusi kormány határozottan elítélte az amerikai lépést.
A török külügyminisztérium közleménye szerint az embargó feloldása fegyverkezési versenyhez vezet a szigeten, fenyegetve a békét a térségben. Emellett a két fél közötti egyenlőtlen bánásmód elősegíti a ciprusi görögök hajthatatlanságát, és ezzel megnehezíti a konfliktus rendezését.
A török fél nem teljesen téved, amikor rámutat a Ciprusi Köztársaság EU-felvétele miatt kialakult egyensúlyhiányra és az ebből adódó kompromisszumkeresési nehézségekre. Az utolsó komoly újraegyesítési kísérlet, az úgynevezett Annan-terv 18 éve a ciprusi görögök vétója miatt kudarcot vallott.
A ciprusi kérdés előrehaladását azonban a nagyobb régióban tapasztalható feszültségek is hátráltatják, amelyeket elsősorban Törökország váltott ki az elmúlt években, különösen az erőforrásokban gazdag régió tengeri határai körüli vitában.
Washington már három éve pozicionálta magát
2019 őszén Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter megállapodást írt alá Athénnal, amely lehetővé teszi az amerikai csapatoknak, hogy szélesebb körben vegyék igénybe a görög bázisokat. A megújított görög-amerikai katonai szerződés 2019 őszi megkötése rámutatott arra, hogy a Kelet-Mediterráneum – amely Európa, Ázsia és Afrika találkozási pontja – visszatért az amerikai stratégiai gondolkodás homlokterébe. Már csak azért is, mert Ankara és Moszkva ütemesen bővíti jelenlétét a Mediterráneumban Líbiától Egyiptomig.
A szerződés keretében Washington fejleszti 6. flottájának bázisát Krétán, létrehoz egy drónbázist Görögország közepén, és felépített Alexandropouli kikötővárosában egy katonai bázist, amely mára kulcsfontosságú szerepet játszik Washington ukrajnai fegyverszállításaiban.
Erdoğan kacérkodik a Sanghaji Együttműködési Szervezettel
Erdoğan török elnök eközben folytatja geopolitikai libikókáját, annak ellenére, hogy Oroszország háborút vív Ukrajnával. A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) múlt szombati csúcstalálkozóját követően Erdoğan kijelentette, hogy országa teljes jogú tagságra törekszik a Kína és Oroszország által uralt biztonságpolitikai szervezetben.
Törökország hivatalosan is jelölte Feridun Sinirlioglut, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárát az ENSZ főtitkári posztra. 
