- Leesett a tél első hó Kijevben, a hatóságok azt mondják, hogy országszerte dolgoznak az áramellátás helyreállításán. Oroszország a hét elején indította meg az ukrán vezetés szerint a háború polgári infrastruktúrájának legsúlyosabb intenzitású bombázását.
- Mintegy 10 millió ember maradt áram nélkül – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóbeszédében. A hatóságok egyes helyeken kényszeráramszünetet rendeltek el – mondta.
- Több robbanást jelentettek Donyeckből. A régió a háború eddigi legsúlyosabb harcait élte át. Az orosz erőket a Herszonból kivont csapatokkal erősítették meg. Az orosz tüzérség lőtte többek között Bahmut és Soledar városait – közölte az ukrán hadsereg.
- Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok „semmit sem látott eddig, ami ellentmondana” Lengyelország előzetes értékelésének, amely szerint az ukrán légvédelem okolható a keddi rakétaincidensért. Joe Biden amerikai elnök vitatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjegyzését, miszerint a kedden Lengyelországban becsapódott rakéták nem ukrán eredetűek, és azt mondta, hogy a bizonyítékok nem ezt sugallják.
- A Kreml kijelentette, hogy nem tudja elképzelni, hogy „nyilvános” tárgyalásokat kezdjen Ukrajnával. Dimitrij Peszkov szóvivő újságírókkal folytatott beszélgetésében azzal vádolta Kijevet, hogy megváltoztatta álláspontját az esetleges orosz–ukrán béketárgyalásokat illetően, hozzátéve, hogy a háború a hideg idő beállta ellenére folytatódik.
- Politikai menedékjogot kért az orosz fegyveres erők egyik, az ukrajnai invázióban tagja, aki részt vett, miután Madridba érkezett – értesült a The Guardian.
- Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint sem Oroszország, sem az Egyesült Államok nem tervez atomfegyvert bevetni. Erdoğan kijelentése azután hangzott el, hogy a CIA igazgatója, William Burns és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés vezetője a héten találkozott Ankarában. Ez volt az első ismert magas szintű, négyszemközti amerikai–orosz kapcsolatfelvétel a háború februári kitörése óta.
- Az orosz külügyminisztérium szerint elfogult, politikai ítélet született Hollandiában a 2014 júliusában Ukrajnában lezuhant malajziai Boeing ügyében. „Mélységesen sajnáljuk, hogy a hágai kerületi bíróság figyelmen kívül hagyta a pártatlan igazságszolgáltatás elveit az aktuális politikai konjunktúra érdekében, és ezzel súlyos csapást mért a holland igazságszolgáltatási rendszer egészének jó hírnevére” – áll a tárca közleményében. Az orosz diplomáciai tárca szerint az ítéletből látszik, hogy az politikai megrendelésre készült Moszkva gyanúba keverésére. A minisztérium kifogásolta, hogy a testület szelektíven kezelte az ügy anyagait, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a holland ügyészség minden következtetése névtelen titkosított személyazonosságú tanúk vallomásán, valamint egy érdekelt fél, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által rendelkezésre bocsátott, kétes eredetű, többször is hamisnak és ellentmondásosnak bizonyult információkon alapult.
(MTI, The Guardian)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
