5p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Ukrajna stratégiai partnere lett Törökország és Azerbajdzsán.  A török politikai és katona vezetés pontosan tudja, hogy Ukrajna lerohanása súlyosan sértené Ankara érdekeit.  Káncz Csaba jegyzete 

Ukrajna jelenleg is hatályos, 2020 szeptemberében elfogadott Nemzetbiztonsági Stratégiája a vezető nyugati államok mellett Törökországot, Azerbajdzsánt, Lengyelországot, Litvániát és Grúziát nevezi meg, mint az ország stratégiai partnereit.  Nos, Baku és Ankara azóta is folyamatosan támogatásukról biztosítják Kijevet a területi integritása kapcsán és egyik ország sem ismeri el a Krím-félsziget orosz annektálását. 

Erdogannak nem tetszik, hogy Putyin fenyegeti Ukrajnát (fotó: MTI)
Erdogannak nem tetszik, hogy Putyin fenyegeti Ukrajnát (fotó: MTI)

A félszigeten a mai napig mintegy 250 ezer tatár nemzetiségű ember él, akik nyelvileg és kulturálisan kötődnek a törökökhöz.  Ankara gyakran fölemeli a hangját a krími tatárok megfélemlítése miatt „az Oroszország által megszállt Krím-félszigeten”.

Az azeri tengely

Ilham Alijev azeri elnök január 14-én érkezett munkalátogatásra Kijevbe Zelenszkij elnök meghívására.  A két elnök számos egyezményt írt alá az élelmiszerbiztonság és az energia területén.  De a legfontosabb eredmény kétségtelenül egy közös közlemény nyilvánosságra hozatala volt, amely szerint kölcsönösen támogatják egymás szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határaikon belül.  A közlemény hozzáteszi, hogy Baku és Kijev kész intenzívebben együttműködni a hibrid veszélyek elleni küzdelemben és együttműködni a hadiipar területén.

Stratégiai jelentőségűnek tekinthető az a lépés is, amely alapján Azerbajdzsán ismeretlen kiterjedésű termőföldet bérel Ukrajnában.  Ezzel csökkenti ráutaltságát az orosz gabonabehozatalra és növeli Azerbajdzsán élelmiszerbiztonságát.

A török tengely  

A török elnök február 3-n érkezett Kijevbe hivatalos látogatásra.  10 év tárgyalás után először is aláírta a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezményt – a két ország polgárai egyébként már 2017 óta vízum és útlevél nélkül utazhatnak egymás országaiba. 

Ennél jelentősebb fejleményként értékelhető, hogy a két elnök aláírt egy másik szerződést is, amely szerint a jövőben Ukrajnában is gyártják majd az egész világon kapóssá vált „Bayraktar TB2” típusú harci drónt, ráadásul ukrán hajtóművel.  Kijev ezen felül török hadihajókat is vásárol.

A fejlett dróntechnológiája ellenére a török rakétatechnológia visszamaradott – itt viszont Ukrajna tud segíteni, hiszen már a szovjet időkben komoly kutatási és termelési bázisok voltak az ország területén. A két évvel ezelőtti megállapodás szerint az ukrán Ivchenko-Progress nevű vállalat szállítja a meghajtóművet az új generációs, Gezgin nevű török cirkálórakétához, amely mintegy 1000 kilométeres hatótávolsággal bír.

Forrongó Fekete-tenger

Törökországnak közös határa van a Fekete-tengeren Ukrajnával és Oroszországgal.  A török elnök már többször kiemelte, hogy ellenzi a régióban fegyveres konfliktus kitörését, egyben óvta Moszkvát Ukrajna lerohanásától és közvetítést ajánlott a két fél között – amelyet a Kreml rendre visszautasított.

A Pentagonhoz közel álló RAND Corporation nevű agytröszt 2020 szeptemberi jelentése már figyelmeztetett: „a Fekete-tenger térsége központi területe az Oroszország és a Nyugat közötti versenynek, amely Európa jövőjéért folyik.  A jelentés „proaktívabb megközelítésre” szólít föl az USA részéről, hogy Törökországot megnyerjék ezen vetélkedés számára.  A NATO és EU tagállamait támogatásuk megduplázására szólítja föl a Fekete-tenger mentén fekvő országok számára, hogy azok „ellen tudjanak állni az orosz információs, kiber, gazdasági, titkos és hibrid fenyegetéseknek”.

A török játszma

A török politikai és katona vezetés pontosan tudja, hogy Ukrajna lerohanása súlyosan sértené Ankara érdekeit.  Az orosz haditengerészet tovább konszolidálhatná fölényét a Fekete-tengeren, meggyengülne Ankara és Kijev kapcsolata, károkat szenvedne el a török gazdaság, és menekültek is érkeznének török földre.  Ehhez képest csekély előnynek tűnik az, hogy az Északi Áramlat II, gázvezeték kiesésével Törökország tranzitszerepe felértékelődne a „Blue Stream” és a „TurkStream” (avagy Török Áramlat) vezetékekkel.

Akárhogyan is nézzük Erdogan elnök manőverezését, Törökország katonailag és politikailag egyre jobban belekeveredik a poszt-szovjet térség ügyeibe.  Az elmúlt hónapokban leckét kapott Kazahsztánban, ahol az oroszok által támogatott Tokajev elnök ügyet sem vetett Ankarára.  Annak ellenére sem, hogy tavaly a törökök Kazahsztánnal katonai együttműködési szerződést kötöttek, amely magában foglalja a hadiipari együttműködést, hírszerzési információk cseréjét és közös hadgyakorlatokat. Valóban, az idei orosz térnyeréssel Kazahsztánban Erdogan elnök pántörök elképzelései kisiklottak a térségben.

Kutya-macska barátság

Putyin és Erdogan 3 év különbséggel jutott föl a hatalom csúcsára (2000-ben, illetve 2003-ban) és az elmúlt csaknem 2 évtizedben több tucatszor találkoztak személyesen.  De az orosz elnök bizalmatlanságát az utóbbi időszakban egyre növeli Erdogan fokozódó elkötelezettsége a „politikai iszlám” irányába. 

Putyinnak már elnöksége kezdetén keményen szembe kellett szállnia az iszlám szélsőséges mozgalmakkal és a török elnök együttműködése a Muszlim Testvériséggel (amely be van tiltva Oroszországban) teljesen idegen a Kreml urától.  Ráadásul Törökország az utóbbi években Közép-Ázsiától a Kaukázuson és Ukrajnán át Moldováig egyre több ponton hatol be olyan területekre, amelyek a Kreml számára is kritikus jelentőséggel bírnak, így a kétoldalú feszültség növekedése borítékolható.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

 

A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Vegas.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kelleletlen meglepetés érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 12:08
A német gazdaság az előzetes jelzéseknél kevésbé nőtt a harmadik negyedévben.
Makro / Külgazdaság Szólunk: még ma élvezze ki a tankolás örömeit!
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 10:58
Szombattól többe fog kerülni. Különösen a benzin.
Makro / Külgazdaság Tényleg ennyire jól élünk? Friss állami adat érkezett
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 08:47
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.
Makro / Külgazdaság Sokkolhatja a közvéleményt az állami hivatal közlése
Privátbankár.hu | 2024. november 22. 08:30
A beruházások ugyanis a harmadik negyedévben is éves szinten két számjeggyel zuhantak.
Makro / Külgazdaság Jó hírt kapott a magyarok pénztárcája: ennyivel emelkedik a minimálbér!
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 16:49
Három évre előre megkötötték a bérmegállapodást.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter jobb lenne a gazdaságnak, mint Orbán Viktor? A Klasszis Klub Live-ban Felcsuti Péterrel beszélgetünk
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 12:48
A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.
Makro / Külgazdaság Ha ti úgy, mi is úgy – visszavágnak az oroszok egy másik fronton
Privátbankár.hu | 2024. november 21. 07:05
Csak ugyanazt teszik, mint a „barátságtalan” nyugati országok, állítják.
Makro / Külgazdaság Íme Kína megelőző csapása, borult a forgatókönyv
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 14:16
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke arra készül, hogy kormánya újabb büntetővámokat vezet az amerikai–kínai kereskedelemben. A rombolást azonban mintha Kína vette volna a kezébe.
Makro / Külgazdaság Újabb lesújtó hírt emésztgethet Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 13:01
Sztrájk miatt akadozhat az autógyártás a Volkswagennél, ami láttán a növekedési álmait nagyrészt erre az ágazatra építő nemzetgazdasági miniszter bosszankodhat.
Makro / Külgazdaság Alig vánszorog az unió gazdasága, de mi még annak is csak a hátát látjuk
Privátbankár.hu | 2024. november 20. 11:09
A magyar bruttó hazai termék a III. negyedévben és az elmúlt egy évben is csökkent, ezzel a sereghajtók közé tartozunk az Európai Unióban. Mind a Visegrádi Négyekhez tartozó társaink, mind Ausztria és Románia jóval jobb teljesítményt tud felmutatni.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG