Az utóbbi időszakban Moszkva és Ankara ellentétes oldalon találta magát több fegyveres konfliktusban is. Egyrészt az észak-szíriai Idlib tartományban, másrészt Líbiában (ahol Erdogan elnök a központi kormányt támogatja Tripoliban), harmadrészt pedig a Kaukázusban, ahol határvillongás tört ki Azerbajdzsán és Örményország között.
A három hete kitört lövöldözésben eddig mintegy 18 azeri katona vesztette életét, köztük egy azeri tábornok. Az azeri védelmi minisztériumban olyan szintre hágott a politikai feszültség, hogy rakétacsapással fenyegették meg az örmény Metzamur atomerőművet.
Ankara újabb frontot nyit
Erdogan elnök azonnal Baku mellé állt és múlt pénteken már török F-16-os vadászgépek érkeztek Azerbajdzsánba, hogy részt vegyenek “Turkish-Azerbaijani Eagle 2020” nevű hadgyakorlaton. A német állami sajtó jelentése szerint több jel is arra mutat, hogy Ankara egy állandó katonai bázist szeretne létrehozni Azerbajdzsánban.
Törökország felé több energiafolyosó is érkezik Azerbajdzsán felől: egyrészt a csupán két éve használatba vett Transzanatóliai gázvezeték, másrészt a Transzkaukázusi vezeték, harmadrészt pedig Délkaukázusi vezeték. Mindhárom vezeték a Kaszpi-tegerből bányászott földgázt vezeti a török hálózatba. Márciusban Törökország 1,87 milliárd köbméter gázt importált, ebből 924 milliót Azerbajdzsánból.
Putyin válasza
Erdogan agresszív fellépése Azerbajdzsán mellett természetesen nem kerülte el Putyin elnök figyelmét, aki július 31-én váratlanul két, Azerbajdzsánnal határos körzetben (Volgográd és Rosztov) és Örményország területén rendelt el katonai gyakorló műveleteket. A 2010-ben meghosszabbított, az orosz erők örményországi állomásoztatását lehetővé tevő szerződés értelmében 2044-ig biztosított a közvetlen orosz katonai jelenlét a török határ mellett fekvő Gjumriban és Erebuniban.
2015-ös adatok szerint az orosz erőket egy gépesített lövész dandár alkotja (mintegy 74 T-72 harckocsival és számtalan szállító és tüzérségi eszközzel), amelyet a légierő és a légvédelmi erők alakulatai egészítenek ki. A szerződés azt is kimondja, hogy Oroszország az örmény hadsereggel közösen felelős Örményország határainak védelméért is.
Eközben a Washington Post beszámolója szerint Ilham Alijev azeri elnök a katonai feszültséget belpolitikai leszámolásra használja ki. Egy július 15-i beszédében éles támadást intézett a legnagyobb ellenzéki párt (Azeri Népfront Párt) ellen. Beszéde után az állambiztonság őrizetbe vette a párt több magas rangú vezetőjét és újságírókat is.
Budapest elképesztő vonalvezetése
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július 17-én látogatott a bakui darázsfészekbe. Azt csak az azeri sajtóból tudhattuk meg, hogy Budapest kiállt Azerbajdzsán „területi épsége” mellett, azaz a magyar álláspont szerint az örmény kézen levő Hegyi-Karabah valójában az azeriekhez tartozik. Ezzel Budapest a török álláspontot támogatja és szembemegy az orosz pozícióval.
Magyarország és Azerbajdzsán 2014 novemberében lépett stratégiai kapcsolatra, amelynek aláírásakor Orbán a parlamentben „mintaállamnak” nevezte Azerbajdzsánt.
A kétoldalú barátság keretében 2014-ben közös emlékbélyeget adtak ki Budapesten Hejdár Alijev – a jelenlegi elnök apja - születésének 90. évfordulójára. Hejdár Alijev 1967-ben lett az azerbajdzsáni szovjet állambiztonsági szerv, a KGB vezetője, 1969-ben pedig az Azeri Kommunista Párt első titkára. Életében négyszer tüntették ki Lenin-díjjal.
Orbán és neje 2016. március 6-án Bakuban megkoszorúzta Hejdar Alijev KGB-tábornok sírját.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
