A kormány szerint Európába már megérkezett a koronavírus-járvány második hulláma. Számos országban megugrottak az esetszámok, Magyarország szomszédainál is hasonlókat tapasztalni. A magyar adatok egyelőre nem ijesztőek, de ahogy az e heti Kormányinfón is elhangzott, a járványügyi intézkedésekre továbbra is szükség van, hogy a második hullámot el lehessen kerülni, vagy legalább lassítani. Közben készülni kell az újabb tanévre, ami szintén a szigor fenntartását igényli.
Gulyás Gergely miniszter e heti tájékoztatóján a kérdéseinkre elmondta, hogy akkor beszélhetünk második hullámról, amikor az aktív fertőzöttek száma meghaladja az 1000-1500-at. Ettől még messze vagyunk, a legfrissebb adatok szerint 556 aktív fertőzöttet tartanak nyilván. A mindenkori értéket az új fertőzöttek, a gyógyultak, illetve és az elhalálozás alakulása alakítja - írta laptársunk, az Mfor.hu.
A virológusok - köztük Merkely Béla, a SOTE rektora - egészen a közelmúltig azon a véleményen voltak, hogy a második hullám az ősszel, november táján érkezhet meg Magyarországra. Az elmúlt napok fejleményei azonban azt jelzik, hogy az újabb járvány sokkal hamarabb elérheti hazánkat. Ha ez bekövetkezik, a kormánynak újabb intézkedéseket kell hoznia a terjedés megakadályozása érdekében.
Hiperoptimista a kormány?
Közben figyelnie kell a gazdaságra is, mert a tavaszihoz hasonló korlátozások őszi alkalmazása esetén a jelenleg hivatalos kormányzati prognózisnak számító 3 százalékos recesszió hiperoptimista előrejelzéssé válna, de még a mostanában emlegetett 5 százalékos visszaesést is nehéz lenne "elérni". Akkor meg kellene barátkoznunk a 7-10 százalékos recesszióval az idei évre.
Mindezeket figyelembe véve érdemes felidézni, hogy az első hullám idején meddig tartott a napi 1000 aktív fertőzöttet meghaladó időszak. Lapunk naponta frissíti grafikonját, amely minden esetszámot megmutat:
Mint az ábrából kiderül, április 10-én lépte át az esetszám az 1000 aktív fertőzöttet. Innen folyamatos növekedéssel jutottunk el május 4-ig, amikor a legmagasabb, 2054 volt az esetszám. Vagyis a kritikusnak tekintett ezres határ átlépését követően szűk egy hónapig tartott a járvány felívelő szakasza. Ott fordult meg a trend, és elkezdett csökkenni az esetszám, amely végül június 16-án esett be ezer alá.
Vagyis az aktív fertőzöttek száma több mint két hónapon át meghaladta az ezret.
Az egészségügy felkészültebb
Természetesen nem lehet biztosra venni, hogy egy az egyben megismétlődne az első hullám a járvány újabb kitörésekor (ha erre egyáltalán sor kerül), de azért bizonyosan lesznek hasonlóságok a lefutásban. Közben az egészségügy felkészültebb lett, a lakosság tudatosabb, a kormány is cselekvési tervekkel készül, ezek a tényezők pedig a járvány gyorsabb lezajlását segítik.
Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a vírus milyen mutációban bukkan fel újra, ugyanaz lesz-e a hatásmechanizmusa. A tavaszihoz hasonló két hónap "zárka" mindenesetre nem hangzik túl biztatóan, a gazdaság biztosan megsínylené, mint ahogy a társadalom tűrésküszöbét is próbára tenné, ha megint a lakásainkba kényszerülnénk.
Mi a helyzet a szomszédos országokban?
Megnéztük, hogy a kormány szerint nálunk rosszabb járványügyi helyzetben lévő szomszédos országokban hogyan alakultak az esetszámok, mikor lépték át a kritikus ezres határt. (Hozzátéve, hogy önmagában nem az abszolút érték a fontos, hanem a lakosságszámra - például egymillió főre - vetített arány, az mutatja meg, mekkora a fertőzésveszély.)
Romániában július 23-án lépték át az ezret, de például Szerbiában - ahonnan aggasztó hírek érkeztek - még elég messze vannak ettől, ott 370-420 körül mozog a napi esetszám. Ugyanakkor Szerbia lakosság a 7 millió körüli, Románia pedig 20 milliós ország, ezért eltérő esetszámok egyaránt jelezhetnek veszélyhelyzetet a két országban. Érdekes Ausztria helyzete is, a közel 9 milliós országban az elmúlt napokban 100-160 között mozgott az esetszám, mégis a határátlépések szigorításáról hallhattunk felőlük mostanában.
Vagyis nem teljesen egyforma a társadalmak, illetve kormányok "érzékenysége" a járványhelyzetre, más-más esetszámok, lakosságarányos fertőzési mutatók késztetik cselekvésre az államokat. Nincs egységes kritikus küszöbérték a beavatkozások elkezdésére. Annyit tudunk biztosan, hogy a kicsit kevesebb mint 10 milliós Magyarországon a kormány szerint 1000-1500 aktív fertőzött jelentene járványhelyzetet.
Több korrupciós vizsgálat és botrány is érintette a spanyol kormányt. 
