5p

Az amerikai hírszerzés eleinte bizalmatlan volt az ukrán nemzetbiztonsági szervekkel. Miután azonban titkos információk tömegét kapta meg tőlük az oroszokról, a kapcsolat egyre szorosabb és kölcsönösen előnyös lett. Emiatt Washington még a „szabálysértő” likvidálásokat is elnézte Kijevnek.          

Cikksorozatunk előző részében már írtunk arról a New York Times tényfeltáró cikke nyomán, hogy 2014-től kezdődően szoros kapcsolat alakult ki az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és az ukrán hírszerzés között. Bemutattuk például azt a CIA támogatásával létrehozott titkos kémközpont-hálózatot, amely az orosz-ukrán határ mentén épült ki, és amely létfontosságú Ukrajna számára az Oroszország elleni háborúban.

Most pedig azt nézzük meg, hogyan és miért vált az évek során egyre szorosabbá ez az eddig nagyrészt titokban tartott kapcsolat, az amerikai aggályok ellenére is.     

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Kondratyuk, Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálatának akkor kinevezett vezetője, a katonai hírszerzés korábbi vezére 2020 júniusában. Egy évvel később leváltotta őt Zelenszkij. Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Kondratyuk, Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálatának akkor kinevezett vezetője, a katonai hírszerzés korábbi vezére 2020 júniusában. Egy évvel később leváltotta őt Zelenszkij. Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Megnyerték maguknak a CIA-t

Azt, hogy az amerikai és az ukrán hírszerzés tevékenyen segíti egymást, már eddig is sejteni lehetett. Vlagyimir Putyin pedig már régóta azzal vádolja a nyugati titkosszolgálati szerveket, hogy „manipulálják” Kijevet, és Oroszország ellenes érzelmeket szítanak Ukrajnában.

Egy magasrangú európai tisztviselő szerint az orosz elnök már 2021-ben fontolgatta a totális invázió megindítását, miután az egyik orosz titkosszolgálat vezetője arról infromálta, hogy a CIA – a brit titkosszolgálattal (MI6) közösen – már "ellenőrzése alá vonta" Ukrajnát, és a Moszkva elleni műveletek hídfőállásává teszi az országot.

Putyin és tanácsadói azonban – állítja a tényfeltáró cikk – félreértelmezték a fejleményeket: a CIA nem akart nyomulni Ukrajnában. Sőt, amerikai tisztviselők gyakran vonakodtak a teljes elköteleződéstől Kijev irányába attól tartva, hogy az ukrán kollégáikban nem lehet megbízni, a közeledés pedig provokációt jelentene a Kreml számára.

Az ukrán hírszerző tisztek egy szűk csoportja ugyanakkor kitartóan „udvarolt” a CIA-nek, és fokozatosan nagyon fontossá tette magát az amerikaiak számára.

2015-ben például Valerij Kondratyuk, az ukrán katonai hírszerzés akkori vezetője  – minden előzetes jelzés nélkül – számos szigorúan titkos minősítésű fájlt adott át a CIA egyik vezetőjének, egyebek mellett az orosz haditengerészet északi flottája, ezen belül az orosz atomtengeralattjárók titkairól.

És nem kellett sok idő ahhoz, hogy az amerikai hírszerzők rendszeresen dokumentumokkal megpakolva hagyják el az irodáját. „Megértettük, hogy meg kell teremtenünk a bizalom feltételeit” – fogalmazott Kondratyuk. (Őt Zelenszkij elnök Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálatának vezetőjévé nevezte ki 2020 júniusában, bő egy évvel később azonban leváltotta.)

Felrobbant egy lift 

A partnerség elmélyülésével az ukránok egyre türelmetlenebbek lettek Washington szerintük indokolatlan óvatossága miatt, és olyan gyilkosságokat, "halálos műveleteket" kezdtek elkövetni, amelyek megsértették a Fehér Ház játékszabályait, és amelyeket (elvileg) ők is elfogadtak.

Ennek egyik példája egy 2016 októberi eset, amikor az orosz kézen lévő kelet-ukrajnai Donyeckben, egy liftben robbantásos merénylet áldozata lett egy magasrangú orosz szeparatista vezér, Arszen Pavlov.

A CIA hamarosan megtudta, hogy az úgynevezett Ötödik Direktorátus tagjai gyilkolták meg a Motorola névre hallgató parancsnokot – ez egy olyan kémcsoport, amely a CIA-tól kapott kiképzést.

Az ukrán belföldi hírszerzés jutalmul még egy kis, "lift" feliratú jelvényt is adományozott az akció résztvevőinek.

Bár Barack Obama akkori amerikai elnök tanácsadói dühösek voltak, nem tehettek semmit  (mindez néhány héttel az amerikai választások előtt történt). A gyilkosságok pedig folytatódtak: 2017 februárjában ukrán ügynökök egy, a távolból működésbe hozott rakétavetővel ölték meg irodájában Mihail Tolsztyiht, a Givi becenévre hallgató orosz szeparatista vezért.

Persze Moszkva sem riadt vissza ilyen eszközöktől: 2017 júniusában az oroszok autóba rejtett pokolgéppel meggyilkolták Makszim Sapovalt, a 2245-ös Egység nevű ukrán elitalakulat vezetőjét, aki épp amerikai hírszerzőkkel találkozott volna Kijevben. (Ezt az elitalakulatot szintén a CIA képezte ki.)        

Bár az ukrán szolgálatok gyilkosságai miatt Washington azzal fenyegetődzött, hogy felfüggeszti az együttműködést, ezt végül nem tette meg.

„A kapcsolat egyre erősebb lett, mivel mindkét fél értékesnek tartotta,” a kvázi hírszerzési bázisként működő kijevi amerikai nagykövetség pedig „a legjobb információforrás” lett Oroszországgal kapcsolatban, mondta a New York Timesnak egy korábbi magasrangú amerikai tisztviselő.      

Oroszországban is lecsaptak

Az ukrán titkosszolgálatokhoz kötött gyilkosságokról – tesszük hozzá – már korábban is láttak napvilágot sajtóinformációk.  2022 augusztusában például pokolgépes merénylet áldozata lett a Putyin-párti orosz filozófus, Alekszandr Dugin lánya, Daria Dugina újságíró és aktivista, miközben Moszkva felé vezetett.

Az nem tisztázott, hogy a támadók őt vagy lányát akarták likvidálni. Kijev ugyan tagadta érintettségét, de amerikai hírszerző szervek azt állapították meg, hogy a merényletet „az ukrán kormány részei” engedélyezték.

Tavaly május elején pedig egy másik ismert háborúpárti orosz személyiség, Zahar Prilepin autójában robbant pokolgép az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban. Az író lábtörésekkel megúszta a támadást, vele utazó barátja, Alexander Subin viszont életét vesztette. Az egyik gyanúsított állítólag kapcsolatban állt az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatokkal.

(Folytatjuk.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Mégis kinek kéne kifizetnie a klímaváltozás okozta károkat?
Kollár Dóra | 2024. április 14. 17:37
Mostanra nem lehet az éghajlatváltozást figyelmen kívül hagyni, hiszen például a Csendes-óceán alacsonyan fekvő területein mindennapi valósággá vált – arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy a világ ingatlanjainak jelentős százalékát fenyegeti, akár ott is, ahol nem is gondolnánk rá.
Makro / Külgazdaság Német autóipari cégek ellenzik az uniós védővámokat Kínával szemben
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 12:15
A VDA szerint a technológiai együttműködés akadályozásával mindkét félnek ártanának.
Makro / Külgazdaság Évente harmadával nő a globális akkumulátorpiac
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 11:09
A kínai gyártók már Európára összpontosítanak, írja a Roland Berger tanácsadó cég.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton a héten lenyomja a benzinárat?
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 09:31
A nyomásgyakorlás növekedésétől tartanak a piaci szereplők.
Makro / Külgazdaság Borulátóak a német vállalatok
Privátbankár.hu | 2024. április 13. 08:50
Nem számítanak a gazdasági helyzet javulására az idén.
Makro / Külgazdaság Hiányoznak az uniós pénzek az építőiparban és a megszorítások is ártanak
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 14:07
Az MBH Bank elemzése vegyes képet mutat az ágazatról.
Makro / Külgazdaság Berlinből üzentek Budapestre: ilyen alacsony is lehet az infláció
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 13:23
Közel hároméves mélypontra lassult a német pénzromlás márciusban.
Makro / Külgazdaság Az EU pénzéből: Ungvárig utazhatunk majd európai nyomtávon
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 11:52
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök április 11-i Kárpátalján tett munkalátogatása során megkezdődött a Csap–Ungvár európai nyomtávú vasútvonalnak az építése.
Makro / Külgazdaság A románok már a 2,5 százalékot célozták, de közbeszólt a pénzhiány
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:34
A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.
Makro / Külgazdaság Keresleti problémák tükröződnek a februári építőipari számokban
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:01
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG