Minden büszkeségüket feladták, de megvan a pénz
"Jó híreim vannak Görögországgal kapcsolatban. Politikai megállapodásra jutottunk a mentőcsomag harmadik felülvizsgálatáról" - jelentette be Mario Centeno, az eurócsoport új elnöke. Centeno a görög kormány reformintézkedéseit és együttműködési hajlandóságát is alaposan megdicsérte - nem csoda: miközben az utcán több tízezer ember tüntetett az újabb megszorítások ellen, a görög parlament újabb kiigazításokat szavazott meg, hogy hozzáférjen a nemzetközi segélycsomag következő részletéhez. Jár is némi simogatás annak a "radikális baloldali" kormánynak, aki még azt a rendkívül keserű pirulát is hajlandó volt lenyelni a legutóbbi körben, hogy korlátozza a sztrájkjogokat.
A nemzetközi pénzügyi mentőcsomag következő, 6,7 milliárd eurós részletét az eurócsoport pénzügyminiszterei jóváhagyták, még az euróövezeti állandó mentőalap, az ESM zöld jelzésére lesz szükség, de az már csak formalitás. Az összeget várhatóan két részletben fogják átutalni: 5,7 milliárd eurót februárban, további egymilliárdot pedig valamikor tavasszal, hogy Athén törleszteni tudja a lejáró tartozásait.
A nagy kérdés: elengedjenek a görög adósságból valamennyit?
A következő csatát már egymás között kell megvívniuk a hitelezőknek. A Nemzetközi Valutaalap Az IMF egyáltalán nem tartja fenntarthatónak az adósság törlesztését, ezért jó ideje azt javasolja, hogy annak egy részét engedjék el, különben újra recesszióba taszítják a görög gazdaságot. A németek viszont hallani sem akarnak semmiféle adósság-elengedésről.
Sokszor rezgett a léc, de azért csak megcsinálták
A harmadik görög gazdasági kiigazítási program 2018. augusztus 20-ig tart, remélhetőleg ez lesz az utolsó - Athén pedig végre visszatérhet a piaci finanszírozáshoz.
Ez azért nagy fegyvertény: 2010 óta sok-sok milliárd eurót pumpált az EU, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasa a görög gazdaságba, ezt azonban nem adták ingyen - komoly strukturális reformokat, megszorításokat írtak elő a görögöknek a hitelért cserébe, hogy ne csak elégjen a pénz, azaz ne álljon elő egy éven belül az a helyzet, ami a válsághoz vezetett. Ez nem mindig ment egyszerűen, sokszor támadt komoly zűrzavar, a görögöket sokan már többször is az eurózónán kívül látták volna szívesebben, politikai bukások és előrehozott választások tarkították a képet.
A végén azért mégiscsak azt mondhatjuk: majdnem 10 évig tartott a görög válság, de mostanra csak véget ért. A görög gazdaság több évi recesszió után idén először növekedni fog, ráadásul még a magyar életszinvonalra sem kellett lesüllyedniük - a háttérről itt írtunk bővebben: Véget ért a görög válság, és még mindig jobban élnek, mint mi >>
A legnagyobb költségvetési többlet Cipruson (4,0 százalék), Írországban (2,5 százalék) és Dániában (2,0 százalék) volt. 
