|
| Az Airbus HForce fegyverrendszerrel ellátott, H225M többfunkciós helikoptere. Ilyenből vett 16 darabot Magyarország. A gépek 2023-ban érkeznek a Honvédséghez (Fotó: Airbus) |
Kevés európaiban tudatosodott a mai napig, hogy Trump elnökké választásával és a Brexittel megrendült kontinensünk biztonsága. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kivonul abból a gazdaság- és biztonságpolitikai szuper-struktúrából, amelyet éppen ők hoztak létre hét évtizede. Csupán London távozásával az EU elveszti tagállamai katonai költségvetésének a negyedét és a NATO katonai kiadások 80 százaléka az EU-n kívül kerül.
Új blokkok Európában
A hétvégén a Müncheni Biztonságpolitikai Fórumon az amerikai alelnök próbálta meggyőzni ledermedt hallgatóságát, hogy Trump a NATO megerősítésének a híve. De a jelenlévők pontosan tudták, hogy Washington és a kontinentális Nyugat-Európa napról-napra sodródik egyre távolabbra egymástól. Ahogyan azt is pontosan tudták, hogy Trump minapi döntése a rövid és közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló megállapodás (INF) felmondásáról éppenséggel aláássa Európa biztonságát.
London (és Washington) új észak-európai biztonságpolitikai tengelye a brit szigetektől Lengyelországon át a Baltikumig húzódik és a tengely államai egészen másképp állnak az orosz kihívástól elkezdve szabadkereskedelmi kérdésekig, mint a gazdaságilag hazavágott déli államok. A tengely egyben aláássa Berlin és Párizs terveit egy önálló, átfogó európai katonai szövetség kialakítására. Washington, London, Varsó és a Baltiak félelmei szerint ez ugyanis meggyengítené az amerikaiak által dominált NATO-t - egyben erősödne az eurázsiai geopolitikai tengely, amelynek megkadályozása már 120 éve elsőrangú angolszász érdek.
London tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 800 kommandóst akar idéntől állomásoztatni egy újonnan felépített laktanyában Norvégiában. Azt pedig Gavin Williamson brit védelmi miniszter közölte három napja, hogy London tengeralattjáró-vadász repülőket fog járőröztetni az arktikus térség fölött. Az Egyesült Királyságot láthatóan nem zavarja, hogy nincsen joga beleszólni az arktikus vitákba, lévén, hogy legészakibb pontja (Shetland Islands) 710 kilométerre délre fekszik az Északi-sarkkörtől.
Siralmas állapotú német és magyar hadsereg
|
| Káncz Csaba |
A német hadsereg eközben szétesett állapotban van. Nem véletlen, hogy Berlin és Párizs egy hónapja szerződést írtak alá, amely közelíti a két ország biztonság- és védelempolitikáját, és fegyveres támadás esetén akár katonai segítséget is nyújt egymásnak. A szerződés szerint a német-francia diplomácia egyik kiemelt célja, hogy Németország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljon. Két hete pedig a német- és a francia védelmi miniszter megállapodott, hogy közösen fejlesztik ki az új 5-ik generációs vadászgépüket.
Magyarországon több évtizednyi alulfinanszírozás után a honvédség most a múlt háborújára készül fel tankok és páncéltörő rakéták nagyszabású beszerzésével. A negyedik ipari forradalom által életre hívott autonóm fegyverrendszerek esetleges beszerzéséről - illetve az ellenük törénő védekezés módjáról - a magyar katonai vezetés részéről még csak nem is hallani. Mindenesetre a miniszterelnök képzelete máris szárnyra kapott, kijelentve: „A mostani haderőfejlesztés célja, hogy bármilyen irányból érkező katonai támadást el tudjon hárítani a Honvédség a NATO segítsége nélkül”. Azt nem tette hozzá, hogy egy haderőreform végrehajtása közel 10 évet vesz igénybe, jelenleg pedig a magyar honvédség a szomszédaink közül csak a szlovén hadseregnél erősebb.
Káncz Csaba jegyzete
