Szakértők szerint Joe Biden saját célja elérése érdekében jóval engedékenyebben viselkedne a nagy európai szövetségeseivel. Például nem fenyegetné tovább a német kormányt az autókra kivetett vám emelésével, avagy Trump elnökkel ellentétben nem támogatná az Európai Uniót bomlasztani akaró pártokat kontinensünkön. Úgyhogy Biden többek között azért akar békülni Nyugat-Európával, hogy csatasorba állítsa az EU-t Kína elleni terveihez.
London már reagált a jelzésekre és idén a térségbe akarja küldeni új repülőgép-anyahajóját (HMS Queen Elizabeth), amely missziót Johnson miniszterelnök az elmúlt két évtized legambiciózusabb bevetésének nevezett. Japán, az USA és Franciaország pedig májusban tart közös hadgyakorlatot Északkelet-Ázsia vitatott vizein.
Mindennek tetejébe az utóbbi napokban a japán kormány arra kérte Berlint, hogy egy német hadihajó is vegyen részt idén a japán önvédelmi erők egységeivel közös gyakorlatokon.
Ami igazán számít
Európa természetesen csak szimbolikus jelzéseket küldhet katonailag. A kereskedelempolitika területén viszont olyan nagy horderejű egyezmény született a múlt év utolsó napjaiban Kína és az EU között, amely egyértelműen keresztülhúzza Biden politikai terveit. Hét évnyi tárgyalás után ugyanis Kína és az EU beruházási egyezményt kötött egymással.
Még pár hónappal ezelőtt is általános volt a vélemény, hogy az egyezmény megkötése nem halad előre. De jött az amerikai elnökválasztás eredménye és Hszi elnök személyesen vetette be magát az elmúlt hetekben a tárgyalásokba, komoly engedményeket téve annak érdekében, hogy még Biden hatalomra lépése előtt megkössék az egyezményt.
A nagyhatalmú kínai elnök beszélt Merkel kancellárral és Macron elnökkel. Saját hazai pozíciójának stabilitása érdekében is dolgozott, hiszen az utóbbi években több kritika érte az egyeduralkodó elnököt, miszerint ő is hozzájárult a Trump kormányzattal kitört kereskedelmi háborúskodás elfajulásához, ami Kína elszigetelődéséhez vezetett. Márpedig Joe Biden még az USA szövetségeseit is fel akarja szólítani a nyomás növelésére, ezért Hszi elnöknek lépnie kellett.
Nagy kínai szimbolikus siker
Peking pontosan érzi, hogy sikerült megelőző csapást mérnie a Fehér Ház új urára, Biden transzatlanti együttműködési terve Peking ellenében pedig látványosan elbukott. Az egyezményt lobogtatva Kína demonstrálhatja a világnak, hogy olyan világhatalom, amely támogatja a multilateralizmust.
A Xinhua hírügynökség ennek kapcsán kiemeli, hogy a Kína és az EU közötti kapcsolatok a befektetési egyezménnyel „globális és stratégiai jelentőséget nyernek az új körülmények között”. Ezt a Biden-csapat is tudta, ezért szólította fel az európaiakat az egyeztetések utolsó szakaszában Jake Sullivan, leendő nemzetbiztonsági tanácsadó, hogy „lassítsák le a tárgyalásokat” – de mindez süket fülekre talált Berlinben és Párizsban.
Az EU tagok közül csak a lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau emelt kifogásokat a kínai megállapodással szemben, azzal érvelve, hogy annak megkötése előtt konzultálni kellene január végén a Biden-kormányzattal. Varsó lobbimunkája arra utalhat, hogy az Egyesült Királyság távoztával a lengyelek szeretnének az első számú amerikai lobbista pozíciójába kerülni a kontinensünkön.
Európa saját érdekeit követi
Berlinnek a háta közepére sem kívánkozik egy csatározás Kínával, éppen akkor, amikor az európai gazdaság a COVID-járvány miatt a várakozásoknál is rosszabbul teljesíthet idén. A Kínában működő nagy német autóipari cégek (Daimler, Volkswagen, BMW) is bizonyosan bevetették magukat az egyezmény megkötése érdekében.
A Huawei 5G-s rendszerei körüli amerikai nyomásgyakorlás is elgondolkodtatott több európai döntéshozót. Biztos, hogy az EU-nak most van szüksége bezárkózásra és konfrontációra, amikor ezek helyett technológiai inspirációk is jöhetnek Ázsiából?
Márpedig Európának fel kell vennie a kesztyűt: 2017-es adatok szerint a világ 15 vezető technológiai vállalata között egyetlen európai sincs, és a vezető 50 között csupán 4 európai árválkodik.
A megállapodás
A megállapodás szerint a pénzügyi szolgáltatások területén megszüntetik a közös vállalkozás (joint venture) kötelezettségét, ugyanezt fokozatosan szüntetik meg az autóipari vállalatoknál. Az európai cégek előtt új lehetőségek nyílnak a kínai egészségügyben, a felhőalapú számítástechnikában és az elektromos járműgyártás területén. Peking ahhoz is hozzájárult, hogy európai vállalatokkal szemben nem fog diszkriminálni, amikor azok közbeszerzésen kínai állami vállalatok ellen indulnak.
A megállapodás teret nyit azon európai követeléseknek, hogy a Kínában működő európai vállalatokra a kínaiakkal azonos játékszabályok vonatkozzanak az ingatlanpiac, a gépipar és az építőipar területén. Kína számára a megegyezés utat nyit kölcsönösségi alapon európai befektetésekre a megújuló energiák piacán.
Az Eurostat adatai szerint 2019-ben az EU mintegy 198 milliárd euró értékben exportált Kínába és 362 milliárd euró értékben importált onnan.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
