Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénzügyi intézményekért felelős ügyvezető igazgatója, Francis Malige a Financial Times által rendezett Közép- és Kelet-európai Fórum egyik kerekasztal-beszélgetése után adott interjút lapunknak. A panel fő témája az orosz-ukrán háborút követő helyreállítás volt.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
Beszélhetünk ma már ukrajnai újjáépítésről vagy inkább ez egy olyan jövőbeli folyamatot jelöl, ami hosszabb távon, a háború lezárását követően valósulhat meg?
Azt gondolom, hogy az ukrajnai újjáépítést egy olyan folyamatként kell látnunk, ami jelenleg is zajlik. Ahogy a kerekasztal-beszélgetésen is fogalmaztam, az emberek folyamatosan építkeznek Ukrajnában, állítják helyre a lebombázott, megsérült épületeket.
Az újjáépítés kapcsán szeretném hangsúlyozni, hogy az ukrán kormánynak kell meghatároznia a prioritásokat. Ezt követően a befektetők, köztük a nagy nemzetközi pénzügyi intézmények, mint a Világbank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is részt vesznek a projektekben, irányítják azokat.
Emellett nagyon fontosnak tartom, hogy határozzuk meg az újjáépítésben szerepet kapó közpénzek felhasználásának módját, célkitűzéseit. Ez a legértékesebb, és egyben a legkorlátozottabb formában a rendelkezésünkre álló forrás. Ennél lényegesen jelentősebb az az összeg, amit a nagy pénzügyi intézmények és még inkább, amit a magánszektor képes az ukrajnai újjáépítésbe fektetni.
Ezért szigorú pénzügyi kritériumokat kell felállítanunk a hozzáadott érték elve szerint, ami az Európai Unió kohéziós politikájának egyik alapja. (Ez biztosítja, hogy az európai strukturális alapokból érkező források kiegészítsék, és ne kiváltsák a tagállamok költségvetési kiadásait – a szerk.)
Ugyanakkor amit csak tud, azt a magánszektornak kell megfinanszíroznia az ukrajnai újjáépítésben. A nagy pénzügyi alapokból érkező támogatások, kedvezmények rendszerét a lehető legszigorúbban kell meghatározni annak érdekében, hogy ezek a projektek a magántőke vezető szerepe mellett valósulhassanak meg.
Csak így, a magánszféra minél nagyobb bevonásával lehet a legtöbbet kihozni az Európai Unió által Ukrajna számára biztosított közösségi forrásokból.
Jelenleg is zajlik a háború, az oroszok a Krím-félszigetet teljes mértékben ellenőrzik, és jelentős területeket foglaltak el Kelet- és Dél-Ukrajnában. Amikor újjáépítésről beszélnek, akkor ezekre a megszállt régiókra is gondolnak?
Az olyan szervezetek, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, csak az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területeken fejthetik ki a tevékenységüket. Azt, hogy a mások által kontrollált, lerombolt területek hogyan épülnek újjá, az ő gondjaikra bízom.
Ön szerint mely európai országok vállalatai játszhatnak döntő fontosságú szerepet Ukrajna újjáépítésében?
Mindegyik ország vállalatainak alapvető szerepet kellene játszania az újjáépítésben. Ne feledjük el, hogy Ukrajnának az Európai Unió tagjának kellene lennie. Stratégiai hibát követnénk el, ha nem vennénk fel a közösségünkbe.
Ezt követően néhány európai uniós ország nagyobb mértékben járulna hozzá Ukrajna jövőbeli védelméhez, biztonságához, mint más tagállamok. Azt várom, hogy ezek az országok nagyobb részt vállalnak majd Ukrajna újjáépítéséből is.
Tudja, az Európai Unió 2012-ben nem véletlenül kapta meg a Nobel-békedíjat. A mi közösségünkben ugyanis az egyes országok között felmerülő vitákat békésen és egymással együttműködve oldjuk meg. Ezzel a megközelítéssel kell Ukrajna felé is közelítenünk.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 3 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
