Nem az adósságcsökkentéssel van baj
Az elmúlt évek magyarországi gazdasági történései az adósságcsökkentésről szóltak – ahogy ez számos más országban is történt. A problémának azonban nincs egy egységes tankönyvi megoldása – ennek köszönhető, hogy sokféle megoldás született a különböző országokban.
Nem bízhatjuk magunkat a külföldiekre - hová tűnt a bizalom?
A tartós növekedéshez szükség van az exportra, de a belső fogyasztás és a beruházások megléte is fontos. E két tényezőhöz viszont elengedhetetlen a kedvező befektetési környezet és a bizalom – és ez nem csak a külföldi, hanem a hazai szereplőkre is vonatkozik. Ahhoz, hogy a belföldi szereplők fogyasztani kezdjenek, a vállalatok beruházásokat hajtsanak végbe, szükséges hogy a szereplők bízzanak a jövőben – mondta a Magyar Telekom vezérigazgatója.
Ehhez kiszámíthatóság, versenyképes adórendszer, üzleti kultúra, jó minőségű jogalkotás, vállalkozói szellem, innováció és tudás, korszerű infrastruktúra szükséges.
|
| A témával részletesebben a Privátbankár konferenciáján foglalkozunk. A részletes programot és az előadók listáját itt találja >>> |
| - Nem minden vállalat akar hitelt - és nem minden bank tud adni (Wolf László - OTP) - Így maradt le Magyarország a versenytársaitól (Surányi György) |
Ehhez képest mi van itthon? A World Economic Forum globális versenyképességi rangsorában Magyarország tavaly az egy évvel korábbi 48. helyről a 60. helyre csúszott vissza. A leggyengébb helyezéseket (100. hely után) épp az állam működésével kapcsolatos tényezőknél érte el Magyarország. (A mai, legfrissebb lista pedig arról árulkodik: tovább csúsztunk vissza, már csak a 63. helyen áll Magyarország - részletek >>)
A német befektetők a magyarországi helyzettel kapcsolatban szintén a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát, a politikai stabilitást, az adóterhelést jelölték meg a legnagyobb gyengeségnek. Jó hír viszont, hogy alapvető dolgokban – mint például a munkaerő termelékenysége, elérhetősége – jó pontokat kapott Magyarország.
Üzleti kultúrában és tudásban sem állunk jól
Kiemelten fejlesztendő még az üzleti kultúra, együttműködés és vállalkozói szellem területe; egy 2012-es felmérés szerint a 27 uniós tagállam között Magyarország a legutolsó helyen áll ebben a rangsorban.
Chris Mattheisen egy másik kutatás eredményével azt szemléltette: a tudás fejlesztésének hiánya alacsony foglalkoztatottságot eredményez. Azon országokban ugyanis, ahol az élethosszig tartó tanulásban való részvétel aránya alacsony, ott jól láthatóan a foglalkoztatottság szintje is alacsony.
Mégis van remény
A jó hír azonban, hogy ezek a tényezők azonban mind fejleszthetők. Sok a kihívás, de az állam és a gazdasági szereplők közti párbeszéd erősítése, a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika tartós növekedéshez vezethet – mondta a szakember.
Ilyen még nem volt. 
