Sajátos módon írta be magát az amerikai történelembe Donald Trump: ő az egyetlen elnök, aki ellen kétszer indult impeachment (alkotmányos felelősségre vonási) eljárás.
Trump, a felbujtó
Az impeachment elindítását 239:197 arányban szavazta meg tegnap az amerikai törvényhozás alsóháza, a Képviselőház. Bár a testületben amúgy is többségben vannak a demokraták – a voksolás végeredménye borítékolható volt –, az eljárást tíz republikánus képviselő is megszavazta.
A Képviselőház „lázadásra való felbujtással” vádolja az elnököt. Szerintük Trump január hatodikán, a Fehér Ház előtt elmondott beszédének köszönhető, hogy hívei egy része ezt követően betört a törvényhozás épületébe, a Capitoliumba Washingtonban, és megzavarta az elnökválasztási eredmény hitelesítését. Az összecsapásokban vagy azokkal összefüggésben öt ember – négy tüntető és egy rendőr – életét vesztette.
Bár beszédében Trump arra kérte híveit, hogy „békésen és hazafiasan” hallassák a hangjukat a Capitolium előtt, arra is ösztönözte őket, hogy „keményen harcoljanak” a szerinte elcsalt választási eredmények ellen. (Vádjait a bíróságok korábban megalapozatlannak találták.)
Az impeachment most a Szenátus elé kerül, amely egy vizsgálat lefolytatása után mondhatja ki a végső szót a kérdésben; fellebbezésnek helye nincs. Ez azonban ténylegesen aligha érinti majd Trump elnökségét.
Nagyon kicsi az esélye annak, hogy mandátuma lejárta, január 20-a előtt megfosztják hatalmától
- mondta lapunknak Feledy Botond külpolitikai szakértő. Az egyelőre még republikánus többségű Szenátus ugyanis legközelebb január 19-én ül össze, és Mitch McConnell, a testület republikánus többségének vezetője már jelezte, hogy nem kívánja előrébb hozni az ülést. Ráadásul ahhoz az összes szenátor beleegyezésére szükség lenne.
2024 a tét
A vizsgálatra, amely akár hónapokig is elhúzódhat, tehát Joe Biden elnöksége alatt kerülhet sor. (Igaz, arról még az alkotmányügyi szakértők véleménye is megoszlik, hogy folytatódhat-e egyáltalán az impeachment január 20. után.)
Az impeachment politikai jellegű, szimbolikus lépés, amely a Trump elleni politikai karaktergyilkosságról szól. Tétje végeredményben az, hogy milyen irányt választanak a republikánusok, és Trumppal vagy nélküle vágnak majd neki a 2024-es elnökválasztásnak
- véli Feledy Botond.
Szerinte a demokratapártiak mindenképp jól jönnek ki a történésekből – ha kitartanak Trump mellett a republikánusok, akkor azért, mert továbbra is lesz támadási felület, ha nem, akkor a távozása nyomán keletkező hatalmi vákuum miatt.
Azt még lehetetlen megjósolni, hogy a Republikánus Párton belül a centrista vagy az erősen jobboldali irányvonal fog felülkerekedni. Ami a Szenátust illeti, a BBC szerint mintegy húsz republikánus szenátor hajlik arra, hogy megszavazza az impeachmentet – ha valóban így tesznek majd, akkor a demokratapárti szenátorokkal együtt meglesz a Trump elítéléséhez szükséges kétharmados többség.
Ebben az esetben a Szenátus egy újabb szavazás során a közhivatal vállalásától, tehát gyakorlatilag attól is eltilthatja, hogy 2024-ben ismét harcba szálljon az elnökségért. (Trump már utalt arra, hogy hajlandó lenne ismét jelöltetni magát.)
A vihar már itt van
Az összecsapások azonban nem csak politikai szinten, hanem az utcán is folytatódhatnak. A Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI például arra figyelmeztetett, hogy fegyveres tüntetések lehetnek Joe Biden január 20-i beiktatása előtt Washingtonban és mind az 50 tagállamban.
Fennáll a fegyveres konfliktus veszélye. Azok a csoportok, amelyek tagjai megrohamozták a Capitoliumot, továbbra is aktívak
- véli Feledy Botond. Szerinte Washingtont alighanem meg tudják védeni a hatóságok, hiszen mintegy 15 ezer nemzeti gárdistát mozgósítottak a beiktatásra. "Vidéken" ugyanakkor már adódhatnak problémák.
A jelek szerint a Trump-hívők egy része komolyan gondolja a fegyveres ellenállást. Ashli Babbitt, akit egy rendőr lelőtt a Capitolium ostroma során, például előzetesen azt írta egy Twitter-üzenetben:
Semmi nem fog minket megállítani. A vihar már itt van, és 24 órán belül lecsap Washingtonra.
Babbitt egyébként korábban az amerikai légierőnél szolgált.
Egy másik Trump-szimpatizánsról, Kevin Greesonról pedig egy olyan kép bukkant fel az amerikai sajtóban, amelyen fegyverekkel a kezében pózol. A férfi online fórumokon arra szólította fel társait, hogy
tárazzátok be a fegyvereket, menjetek ki az utcára! Foglaljuk vissza ezt a kib…tt országot!
A hatóságok szerint Greeson szívrohamban vesztette életét a január 6-i tüntetések egy közelebbről meg nem nevezett pontján.
Donald Trump, akit az elmúlt egy hétben sorra tiltottak ki az online közösségi platformokról, tegnapi videóüzenetében mindenesetre arra kérte híveit, hogy maradjanak békések.
A mi országunkban nincs helye erőszaknak és vandalizmusnak. (…) Soha, egyetlen valódi támogatóm sem helyeselné a politikai erőszakot
-mondta a republikánus politikus.
Minden impeachment elbukott
Trump egyébként a harmadik elnök az amerikai történelemben Andrew Johnson és Bill Clinton után, akivel szemben impeachment indult. (1974-ben Richard Nixon még a procedúra megindítása előtt lemondott a Watergate-botrány miatt.)
1868-ban Johnsont azért próbálták eltávolítani a hatalomból a honatyák, mert a Szenátus jóváhagyása nélkül mentette fel egyik miniszterét. Clintont azzal vádolták meg 1998-ban, hogy eskü alatt hazudott gyakornokával, Monica Lewinskyvel folytatott viszonyának jellegéről.
Trump pedig azért került célkeresztbe már 2019-ben, mert a demokratapártiak szerint kvázi megzsarolta Ukrajnát saját választási esélyeinek növelése érdekében, és ezáltal visszaélt hatalmával.
Az akkori vád szerint nyomás alá helyezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy indítson vizsgálatot Joe Biden demokratapárti elnökjelölt-aspiráns és fia, Hunter Biden ukrajnai üzleteivel kapcsolatban, és eközben visszatartotta az országnak szánt 400 millió dolláros katonai segélyt.
Az impeachment azonban mindhárom esetben elbukott a Szenátusban, azaz mindhárom elnök hatalmon maradhatott.
Arról, hogy Trump a republikánusokat is megosztja, itt írtunk (Trumpot tőrbe csalták? – forradalmi hangulat a republikánusoknál), azt itt elemeztük, hogy miért nem hoz megváltást Joe Biden, arról pedig itt olvashatnak, hogy a múlt heti lázongás csak előszele lehet egy közelgő viharnak (74 millió Trump-hívőt nem lehet karanténba zárni.)
A forint árfolyama csak lehheletnyit változott csütörtök reggelre az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon. 
