2012-ben a bruttó hazai termék értéke folyó áron 28 276 milliárd forint volt, a hiány pedig 607 milliárd (kevesebb, mint az előirányzat). Ez tehát azt jelenti, hogy Magyarország a prognózisoknál is jobb deficittel zárta a tavalyi évet, ami a GDP 2,14%-a, miközben a maastrichti referenciaérték 3%.
A deficit 2009 óta állt csökkenő pályára, akkor a GDP 4,6%-a volt a hiány, amit a kormányváltás után sikerült tovább faragni (a KSH által közölt és az Eurostat által jóváhagyott adatok alapján). 2010-től átvette a főszerepet az unortodoxia, a 2011-es év meglepő módon szufficitet hozott, de ez csak egyedi tételeknek köszönhető (ezeket nem számolva is 3% alatt volt a hiány). A magánnyugdíjpénztárakból átvett 3000 milliárd forint és a különadók is kellettek ahhoz, hogy sikerüljön ez a "bravúr". Az Európai Bizottság ugyanakkor nem nézte jó szemmel, hogy egyszeri tételekkel egyensúlyozzuk ki az államháztartás hiányát, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a túlzottdeficit-eljárásból azóta sem kerültünk ki (az ún. EDP-ejárásról május elején dönt az európai pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin).
A Bizottság téli prognózisához ugyanakkor nem árt hozzáfűzni, hogy az unortodox utakra tévedő Magyarországot az EU legfőbb végrehajtó szerve most csak az EDP-eljárással és ezen keresztül a kohéziós források felfüggesztésével tudja csak "megfogni". Brüsszelnek egyre kevesebb az érve amellett, hogy Magyarországot a "szégyenpadon" tartsa, vitathatatlan ugyanis, hogyha sajátos módon is, de Magyarország sokat tett azért, hogy a deficitet tartani tudja.
Fenntartható-e a bravúr?
A mostani hiányadat azt jelenti, hogy két egymást követő évben is sikerült a célszint alatt maradnunk, erre uniós csatlakozásunk óta nem voltunk képesek. Az Európai Bizottság ugyanakkor azt is vizsgálja, hogy mennyire fenntartható a hiánypálya, legutóbbi előrejelzésük viszont már azzal számol, hogy idén nem fog sikerülni a hiánycél. Az év első kéthavi adataiból nem szabad kiindulnunk, ezek alapján már az éves előirányzat 40%-a összejött. Idén a költségvetés 841,8 milliárdos deficittel számol, ami a GDP 2,7%-a lehet.
Nagy a költségvetés idei tartaléka
Egyelőre megoszlanak az előrejelzések, hogy összejöhet-e idén is a hiánycél, londoni és hazai elemzők szerint újabb, 200-300 milliárdos megszorításokra lesz szükség. Az MNB azzal számol, hogy ha a tartalékokhoz nem nyúl hozzá a kormány (500 milliárdos pufferről van szó), akkor nem lesz gond a deficittel. Tavaly év végén az elemzők sorra rontották az erre az évre adott gazdasági előrejelzéseiket, októberben a megszorítócsomagok bejelentésekor még az NGM is lefele korrigálta az előrejelzését (az év elején azonban mintha megfeledkeztek volna erről). Sok függ tehát attól, hogyan pörög fel idén a gazdaság - az év eleji adatokból az tűnik ki, hogy Németország a vártánál jobban teljesít, ami a magyar GDP-ben is érezteti a hatását. A magyar gazdaság az év második felére kivergődhet a recesszióból.
Az egyenletben az ismeretlen tényező az MNB, egyelőre ugyanis nem tudni, hogy a jegybank miként próbál majd hozzájárulni sajátos eszközökkel a gazdaság felpörgetéséhez
Nagy árat fizetünk a deficitcélért?
Az év eleji számdömpingből az derül ki, hogy nagy árat fizettünk eddig a deficit tartásáért. A KSH mai részletes adatsoraiból például kitűnik, hogy a legtöbb nemzetgazdasági ág visszaesett, a belső fogyasztás ismételten csökkent, a lakáshitelezés még az állami kamattámogatás ellenére sem indult be - nem lehet a teljesítmény vártnál nagyobb visszaesését csak az időjárás (aszály) és a recesszióba süllyedő európai környezetre fogni (a magyar GDP ráadásul jóval nagyobb mértékben esett vissza, mint az európai átlag).
A "külföldi multikat" sújtó különadók érzékenyen érintették azok beszállítói, alvállalkozói hálózatát, a magánszektor alig akar beruházni, de a bizonytalan környezet miatt még a hazai kkv-k se terveznek egy évnél hosszabb időtávra - nem is beszélve arról, hogy a legnagyobb pluszterhet a nyakába kapó pénzintézeti szektor alig hitelezi a gazdaságot, a vállalati szektor forráshiánnyal küzd.
A foglalkoztatottság statisztikáit csak a közmunka-program javítja, aminek aránya Magyarországon jóval nagyobb, mint máshol Európában.
A gazdaságpolitika egyetlen célkitűzését tudta csak elérni 2012-ben, ez pedig a hiány tartása - ami az elmúlt évekhez képest nagy eredmény, de fel kell tenni a kérdést: érdemes-e egyetlen mutatóra koncentrálni, ha a gazdaság többi területén nem jönnek a várt eredmények? És hiába a bravúr, közel sem biztos, hogy az EDP-ből kikerülünk májusban, ennek egyik legfőbb oka épp az unortodoxia (és az abból eredő bizonytalanság) - mely hozzásegített minket a hiányszám tartásához.
Igaz, volt honnét erősödni. 
