Orbán Viktor miniszterelnök hazai és nemzetközi kritikákat is vállalva hívta meg Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa ellenére is Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A kormány már be is jelentette, hogy kilép az ICC-ből – a lépésről a teljes világsajtó beszámolt. A magyar külpolitika vezetői, a miniszterelnök mellett elsősorban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sokszor beszél arról, hogy értékek és elvek helyett gazdasági alapokra helyezik a magyar külpolitikát.
Vajon Izrael esetében indokolható gazdasági szempontokkal ez a látványos külpolitikai gesztus? Ha csak a puszta számokat nézzük, nem feltétlenül. Igaz, a magyar-izraeli külkereskedelmi termékforgalom az elmúlt években látványosan növekedett. Míg 2010-ben még csak nagyjából 23,2 milliárd forint volt a termékforgalom összértéke, 2023-ra már meghaladta a 140 milliárdot (igaz, a 2024-es előzetes adatok szerint tavaly 81 milliárdra esett vissza.)
„Az elmúlt 5-6 évben egy jelentős növekedés látható a magyar-izraeli kereskedelmi kapcsolatok mértékében. 2024-ben megfigyelhető egy visszaesés, de ahhoz képest, hogy egy háborúban álló országról beszélünk, ez nem olyan nagy mértékű. Az együttműködést egyértelműen az a jó politikai és partneri viszony alapozta meg, amely az elmúlt években kialakult a két ország között”
– értékel Nagy Dávid Izrael-szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
Jól járunk
Ennek ellenére, ha más országokkal hasonlítjuk össze a magyar-izraeli kereskedelmi kapcsolatokat, azt láthatjuk, hogy a 2023-as termékforgalom nagyjából megegyezett a Magyarország és Észak-Macedónia közti külkereskedelmi forgalommal (123 milliárd forint), alatta maradt a mexikói vagy a thaiföldi adatnak (139,5 illetve 200 milliárd), ha pedig egy lakosságszámban nagyjából összemérhető uniós tagállamhoz, Belgiumhoz, vagy mondjuk a nagyjából fele annyi lakossal rendelkező Írországhoz mérjük, akkor eltörpül azok mellett (1,1 ezer, illetve 359 milliárd forint).
Ami növeli a gazdasági kapcsolatok értékét, az az, hogy a 2000-es évek eleje óta jelentős pluszban van a termékforgalom egyenlege Izraellel szemben: 2021-ben például 424 millió dollár értékben érkeztek magyar áruk a zsidó államba, míg a másik irányba 224 millió dollárt tett ki az import értéke.
A magyar exportban fontos szerepet játszanak a járművek és szállítóeszközök, az elektronikai berendezések, a baromfitermékek, gyógyszerek és vegyipari termékek, míg a másik irányba főként vegyipari termékek és gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, elektronikai berendezések, műanyagipari áruk, valamint járműalkatrészek szerepelnek.
A békét várják – a befektetők is
Várható, hogy a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatok súlya nőni fog, számíthatunk további, jelentős növekedésre a két ország közti kereskedelmi forgalomban? „A háború ezt nagyban fogja befolyásolni” – mutat rá Nagy Dávid. „A befektetési környezetet erőteljesen negatívan befolyásolja egy háború, és hiába erős mondjuk az izraeli high-tech szektor, az elmúlt másfél évben ott is súlyos visszaesést láthatunk a külföldi befektetésekben.” Az elemző szerint ennek fényében a stagnálás vagy a kisebb növekedés is jó eredménynek számítana az idei évben, a közeljövő trendje pedig mindenképpen a háború lezárásán múlik.
„Ezt tükrözik egyébként a nagy hitelminősítő cégek jelentései is. Izraellel kapcsolatban Moody’s, a Fitch Ratings és mások is ezen az állásponton vannak: az izraeli gazdaságnak szüksége van arra, hogy véget érjen a háború, vagy minimum egy tűzszünet legyen, és akkor újra beindulhasson.”
Fotó: Facebook/Szalay-Bobrovniczky Kristóf
Az amerikai elnök által szerda este bejelentett vámokkal kapcsolatban a szakértő azt mondta, hogy korai lenne még ezeknek az izraeli gazdaságra vagy a magyar-izraeli gazdasági kapcsolatokra gyakorolt hatásáról beszélni, de mindkét ország esetében felmerülhet az a lehetőség, hogy a jó politikai kapcsolatokat kihasználva valamilyen engedményeket alkudjanak ki ezek az országok az amerikai vezetéstől. (Izrael egyébként – annak ellenére, hogy megelőző lépésként gyakorlatilag minden, az amerikai árukra kivetett vámot eltörölt – szintén azzal szembesülhetett szerda este, hogy a legtöbb árucikkre 17 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államok.)
Több, mint egyszerű termékforgalom
A magyar-izraeli viszonyról is elmondható, hogy a gazdasági kapcsolatok egyben részben politikai kapcsolatok is. A két ország között például védelmi célú együttműködések is léteznek, a Rheinmetall és az izraeli UVision Air Ltd. egy 2023-as megállapodás értelmében harci drónokat fog hazánkban gyártani, Magyarország pedig légvédelmi és tüzérségi felderítőradarok beszerzéséről is megállapodott Izraellel, részben ezek is Magyarországon készülnek majd.
„Ha a védelmi iparnál maradunk, minden bilaterális kapcsolatnál meg szokták nézni, milyen haditechnikát vásárol egy ország. Ez tud akár egyfajta diplomáciai ösztönző is lenni, ha közelebb akarunk kerülni egy országhoz, akkor segíthet ebben a folyamatban, ha tőle veszünk védelmi eszközöket. Ezeknek a vásárlásoknak mindig van egyfajta gesztus jellege is”
– mondja az elemző. Egy másik terület, ahol az együttműködés túlmutathat a forintosítható értéknél, az például a mezőgazdaság lehet. A klímaváltozással egyre fontosabb lehet a magyar mezőgazdaság számára, hogy megismerje a sivatagi klímában is működőképes, világviszonylatban is élenjáró öntözési, mezőgazdasági technológiákat. A szakértő megemlítette még a 4iG-t, is, amelynek a Spacecom izraeli vállalattal van gyümölcsöző együttműködése, és egy izraeli műholdvásárlási projektje is fut.
Mire számíthatunk?
Nagy Dávid kiemeli, hogy hosszú távon pedig Izrael elhelyezkedése miatt is fontos partnere lehet Magyarországnak.
„Magyarország Izraelt a régió egyfajta bástyájának tekinti, és ha lehetőség nyílna arra, hogy az Ábrahám-egyezményekbe például Szaúd-Arábiával is be lehessen vonni, akkor az Öböl-menti országokból Izraelen át a Földközi-tengeren keresztül nyílhatna meg egy olyan kereskedelmi útvonal, amely hazánk számára is megnyithatna új lehetőségeket.”
Az izraeli kormányfővel közös csütörtöki sajtótájékoztatóján Orbán Viktor a gazdasági ügyekről is beszélt röviden: tájékoztatása alapján 150 izraeli vállalat több ezer embernek ad munkahelyet Magyarországon, főleg a gyógyszeriparban és a high tech szektorban. Szerinte jó esély van arra, hogy az együttműködés folytatódik, például a hadiiparban is.
„Azzal kapcsolatban csak találgatások vannak, hogy lesznek-e konkrét, nagyobb horderejű bejelentések Netanjahu budapesti látogatása során. Szó volt arról például, hogy Jeruzsálembe költözhet a magyar nagykövetség is, de úgy tűnik, erre egyelőre nem kerül sor”
– mondja zárásként Nagy Dávid.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
