„Minden adott a magyar-belarusz gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséhez” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Minszkben, ahol a napokban a magyar-belarusz üzleti fórumon vett részt és tartott beszédet. Az Mfor ennek kapcsán nézett utána, mit akarhat a magyar kormány Belarusztól.
Belarusz a világ öt legszigorúbban szankcionált országa között található Oroszországgal, Iránnal, Szíriával és Észak-Koreával együtt. A jelenlegi EU-s szankciók zöme nem is a 2022-es ukrajnai orosz agresszió miatt született Belarusszal szemben (pedig az orosz katonák innen indították el offenzívájukat Ukrajna irányába), hanem két évvel korábban, az Európai Unió által máig el nem ismert belarusz elnökválasztás következményeként. Az EU szerint a voksolás nem volt sem szabad, sem tisztességes, ezért a hatalomban maradó Aljakszandr Lukasenkát nem ismeri el legitim államfőként. Belarusz számára az EU még így is a második legfontosabb kereskedelmi partnernek számít Oroszország után.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, Bendarzsevszkij Anton szerint Lukasenka hintapolitikája a Nyugatnak szól. Azt üzeni, amennyiben szeretnék elkerülni, hogy Belarusz még szorosabb integrációt alakítson ki Oroszországgal, fokozatosan fel kell oldaniuk a gazdasági, kereskedelmi blokádot velük szemben. Magyarország ebben vesz részt, például, egyedüliként szavazott nemmel az Európai Unióban a belarusz élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekre kivetett vámok emelésének kérdésében.
Belarusz jelenleg négy gazdasági területen képes igen jelentős exportteljesítményre: a műtrágya iparágban (2020 előtt 20 százalékkal részesült a teljes világkereskedelemből), az Oroszországból nyomott áron beszerzett, majd feldolgozott kőolajtermékek értékesítésében, illetve a faanyagok és a nehézgépjárművek (traktorok, munkagépek, bányászati berendezések) területén. Ezen ágazatok közül jelenleg az összes európai uniós szankciók alá esik.
A teljes cikket a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor oldalán olvashatják el.
