Tényeken alapuló érvek sora mutatja, hogy közgazdasági eszközökkel mennyire nehéz lenne magyar túlsúlyt létre hozni a hazai kiskereskedelemben. Pár hónapja már jeleztük ezt, de most, hogy Lázár János a lapunknak adott nagyinterjújában igen határozottan kijelentette, hogy a kormánypárt és ő maga személyesen is szeretné helyzetbe hozni a magyar láncokat, ismét vázoljuk, hogy mekkora ehhez a mozgástere, milyen hátrányokkal indulnak a magyar cégek és mik a nemzetközi hátterű láncok erősségei.
Előző cikkünkben főleg azt a lehetőséget vizsgáltuk, hogy felvásárlás útján növelhető-e a magyar szelet a kiskereskdelmi tortából. A rövid válasz az, hogy nem vagy aránytalanul nagy pénzügyi áldozat árán, amit nem is biztos, hogy elő tud teremteni a CBA vagy a Coop, a két legerősebb hazai szereplő.
Most jöjjön egy teljesebb kép a magyarok hátrányairól és a külföldiek előnyeiről, illetve arról, hogy milyen protekcionista eszközei lehetnek a kormánynak.
Magyar láncok helyzete:
Országosan ugyan jó a lefedettségük, de több paraméterben is hátrányban vannak.
- a külföldiekhez képest nagyságrendekkel kisebb a tőkeerő, ennek megfelelően nem tudnak kellő ütemben fejleszteni (gyártás, logisztika, informatika), a felvásárlás sem opció, még akkor sem, ha a kormány úgymond kötelezné valamelyik állami pénzintézetet egy óriási hitelre.
- a CBA tulajdonosai azt a stratégiát követik, hogy inkább csökkentik a hálózatot, és jobban szegmentálják a vevőkört, s ennek megfelelően alakítanak át bizonyos üzleteket. Egyébként pont az egyik versenytárs, a Lidl vásárolt meg hét egységet még 2017-ben.
- a COOP lefedettsége erős a közepes és kisebb településeken, de például a Penny kifejezetten ezen a terepen gyorsít
- a COOP-nál a franchise forma van túlsúlyban, sok bolttulajdonos gyakorlatilag belekényszerült ebbe, hogy élvezhesse a közös akciók adta előnyöket, egy kisebb, regionálisan erősebb részük beszerzési társulásban működik együtt.
- a magyar cégek még összefogva is kisebb beszerzési volumeneket tudnak elérni, s ezért nem tudnak akkora kedvezményt kicsikarni a beszállítóknál, mint a külföldiek. Eleve sok kis beszállítóval dolgoznak, itt nehézkes az érdekek összehangolása, a gyors reagálás.
- nincsenek akkora és olyan fejlett feldolgozó üzemeik, így tehát külső forrásból kell vásárolni a termékek javát.
- zömüknél elavult az ingatlanállomány, rengeteget kellene költeni ezek korszerűsítésére.
- az üzletek formája, belső kialakítása és üzemeltetése egymástól is eltérő, nem sztenderdizált.
- az alacsonyabb hatékonysági mutatók (főleg EBITDA) miatt kevesebb jut fejlesztésre, toborzásra, munkahelyként is kevésbé vonzóak.
- a beszállítók egy része a konkurenciának is szállít.
Külföldi hálózatok helyzete:
Jó 20-25 éve kezdtek benyomulni, részben felvásárlással, részben zöldmezős beruházásokkal terjeszkedtek.
- a volumenvásárlás az egyik legnagyobb adu a kezükben.
- erős külföldi és néhány nagy magyar beszállítóval van hosszú távú megállapodásuk.
- fejlett a logisztikai háttér, területileg is jól lefedik az országot ezáltal, erre az infrastruktúrára és az ezt működtető informatikára tetemes összeget, a bevétel mintegy 5-8 százalékát fordítják, további bővítéseket terveznek.
- sztenderd üzlettípusokat működtetnek, minden négyzetcentiméter és szolgáltatási perc ki van számolva, az üzleteket kevesebben és hatékonyabban üzemeltetik, egyre korszerűbb műszaki megoldásokkal, amikre évente több százmillió forintot fordítanak.
- megjelenésük óta, de az elmúlt 8-10 évben látványosan növelik az úgynevezett non-food (ruházat, kertészet, műszaki cikkek), termékek arányát, amiknek a forgalma gyorsan emelkedik.
- saját márkás kínálatukban rengeteg magyar termelő áruját is elhelyezik, egyes magyar termelők áruit a nemzetközi hálózatukban is terjesztik.
- a Lidl stratégiai egyezményt kötött a kormánnyal, amely milliárdokkal támogatja új logisztikai központjának építését
- a magyar beszállítók arányát 50 százalék fölött tartják a termékpalettán.
- az őket tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetségen keresztül az ÁFEOSZ-szal, az MNKSZ szervezeteivel, az Agrárkamarával, a Tej Terméktanáccsal is együttműködnek.
Érdemes még hozzáfűzni, hogy a piaci mozgásokra, lehetőségekre, illetve a bevezetett korlátozásokra hogyan reagál néhány nagy lánc. A Tesco egy magyar hálózat megvásárlásával lépett a piacra, az Auchan a CORA hipermarketjeit vette meg. A Spar először a Kaisert, majd a Plust kebelezte be. A Lidl a CBA-tól vett meg egységeket, az ALDI pedig fokozta a zöldmezős beruházásait, a Penny a már említettek szerint falvakban és kisvárosokban terjeszkedett.
A rövid életű vasárnapi boltzár meghirdetésekor a Spar a szintén osztrák OMV-vel közösen megegyezett, hogy Spar Express néven üzleteket telepít a benzinkutakhoz. A plázastopra úgy válaszoltak, hogy ipari ingatlanokban kezdtek 400 négyzetméteres eladóterű üzleteket kialakítani, az ALDI élen járt ebben, de például az Auchan is nyitott szupermarketeket. A Tesco először a Shellel kötött egyezséget és termékeit a brit-holland olajvállalat benzinkútjain árulta, majd saját hipermarketjeinek területét csökkentette, a felszabaduló területekre behívott más, kiegészítő szortimentet nyújtó kereskedő láncokat.
Kormányzati protekcionista lehetőségek:
Ezekről elöljáróban annyit, hogy az Európai Unióban szinte minden ország igyekszik valamilyen formában védeni a helyi termelőket. De vannak közös uniós irányelvek (például a tőke és az áruk szabad mozgása), amiknek a túlzott megsértése ellen elég határozottan tudnak fellépni a tőkeerős kereskedelmi láncok. Például biztosan megtörténne ez, ha a jelenleginél nagyságrendekkel több terhet raknának rájuk Magyarországon. Nézzük, milyen kártyalapjai lehetnek a kormánynak ezen a téren!
- plusz ágazati adók vagy az adók összegének a jelentős megemelése (az adópolitika tagállami hatáskör az EU-ban, a harmonizáció lassan halad és sok érdeket sért)
- a plázastop meghosszabbítása.
- gyakoribb ellenőrzések a NAV-tól és a munkaügyi hatóságoktól, majd emelt bírságok.
- kötelező és magas magyar beszállítói arány előírása.
- esetleg a Mol számára kötelező együttműködés a magyar beszállítókkal, akár express üzletek nyitása a Mol-kutakon
- szuperkedvezményes fejlesztési hitel (például egy állami vagy kormányközeli bankon keresztül) vagy vissza nem térítendő pénzügyi támogatás a magyar láncoknak.
Biztos, hogy lehetnek még más módszerek is, a kormány vélhetően kitalál ilyeneket, de számolnia kell a kockázatokkal is.
A téma kapcsán megkerestünk az ALDI-t, az Auchant, a Lidlt, a Spart, a Penny Marketet és a Tescót, hogy megkérdezzük, mi az álláspontjuk Lázár János által mondottakra. Cikkünk megjelenéséig az ALDI-tól, a Lidltől, a Spartól és a Tescótól kaptunk választ, amelyben arra kérték szerkesztőségünket, megkeresésünkkel forduljunk az Országos Kereskedelmi Szövetséghez (OKSZ). Ez a közelmúltban bevezett gyakorlat, a cégek saját fejlesztéseikről készséggel nyilatkoznak, de amikor itteni működési környezetüket érintő változásokról van szó, akkor vagy nem mondanak semmit, vagy az OKSZ-hez irányítanak, amely rendkívül óvatos. Így történt ez most is.
Az OKSZ válasza szerint "tagvállalkozásaik támogatják a kormánynak a hazai élelmiszeripar, továbbá a kereskedelemben tevékenykedő kkv-k fejlesztésére irányuló gazdaságpolitikáját. Kiemelkedő jelentőségűnek tartják a közelmúltban bejelentett, a magyar vidék fejlődését előmozdító, a 2027-ig terjedő időszakra ütemezett négyezer milliárd forintos támogatást is. A kétezer főnél kisebb települések üzleteinek 45 milliárd forint összegű támogatása is nagy horderejű kormányzati döntés.
Egyúttal megjegyezték: az OKSZ tagvállalkozásai kiegyensúlyozott együttműködésre törekednek a magyar beszállítókkal. A jogszabályok, kiemelten a minőségi előírások betartása mellett a vásárlókat magas szinten szolgálják ki, törekedve a magyar élelmiszereknek a lehető legnagyobb arányú piacra juttatására."
Az online térben mindegyik hálózat terjeszkedik, de egyelőre csak kevés vállalkozott valódi online értékesítésre, kiszállításra annál többen. Hibrid megoldásként lehet online rendelni, majd átvenni az üzletben. A közösségi médiában igen aktívak, ezt támasztják alá a különféle felmérések. Legutóbb, pár hete a GKI Digital és az Árukereső.hu készített ilyet. Eszerint tavaly majdnem 3 millió like, komment és megosztás érkezett a boltok által közzétett tartalmakra. A Lidl, a Spar és a Coop megtartotta az első három helyet az említések számában 2019-hez képest.
Történtek viszont változások is a ranglistán. A Reál említései több mint ötszörösére emelkedtek, így a lista utolsóelőtti helyéről indulva megelőzte az idei évben visszaesést produkáló Tesco-t. Kisebb, de látványos emelkedés látható a Penny Market említéseiben is, ami így a hatodik helyre ugrott az említések számában stagnáló ALDI és CBA/Príma elé. A Facebook-felhasználók körében továbbra is az Auchan-Lidl-Spar hármasa a legnépszerűbb.
Theo Müller, a Müller tejüzem tulajdonosa nagyon örül az eredménynek. 
