A Norvégiában fel nem tárt olaj- és földgázkészletek a jelenleg ismertnek akár a duplájára is rúghatnak a Barents-tengeren az orosz szektorral határos, jégtakaró borította területeken. Norvégia eddig csak a jégmentes tengeri területekre korlátozta a kitermelést. Ennek egyik oka, hogy az olajtársaságok nem rendelkeznek a jeges területek bekövetkező olajszennyezés eltávolításához szükséges technológiával. Másrészről pedig az úszó jéghegyek veszélyt jelenthetnek a fúrótornyokra.

A Norwegian Petroleum Directorate (NPD) becslése szerint a Barents-tenger norvég szektora akár 2,8 milliárd köbméter (17,6 milliárd hordó) olaj-egyenértéket tartalmazhat a Spitzbergáktól (Svalbard) délkeletre fekvő, az év túlnyomó részében jégtakaróval borított tengeri területek már ismert 1,4 milliárd köbméteres készletével együtt. A műholdas felvételek azonban a jégtakaró zsugorodását, északnyugati irányba való visszahúzódását jelzik.

A norvég olajipari vállalatok örülnének a lehetőségnek, hogy újabb lelőhelyekre terjeszthetik ki a termelést. Az új területek feltárásának engedélye azonban parlamenti jóváhagyást igényel – ez viszont környezetvédelmi szervezetek beleszólásán is múlik.

Az sem biztos, hogy nyereséges lenne

A környezetvédelmi szervezetek inkább ellenzik a tevékenységet, álláspontjuk szerint ugyanis a Jeges-tenger kényes környezeti egyensúlyát egyáltalán nem lenne szabad olajkút-fúrásoknak kitenni, különös tekintettel a halállomány védelmére. A szervezetek emellett abban is kétkednek, hogy a magas feltárási és kitermelési költségek, valamint a Jeges-tengerre jellemző környezeti feltételek mellett egyáltalán lehetséges lenne-e valaha is nyereségessé tenni az olaj kitermelését. Nils Harley Boisen, a World Wildlife Fund képviselője szerint csak pénzkidobás lenne a próbálkozás.

A Greenpeace szerint az NPD becslése felrúgta azt a már hosszú ideje meglévő politikai megállapodást, hogy az olajipari vállalatok a jéggel borított tengeri területeken tartózkodnak a feltáró fúrásoktól. A környezetvédelmi szervezet továbbá azt sérelmezi, hogy az NPD nyomást akar gyakorolni az oslói kormányra a területek megnyitása miatt.

Truls Gulowsen, a Greenpeace Norway vezetője elmondta: Ez egyértelmű nyomásgyakorlás az olajipari lobbi részéről, hogy a munkahelyek megmentésére hivatkozva a környezetvédelmi és nyereségességi szempontok teljes figyelmen kívül hagyása mellet új területekre terjeszthessék ki tevékenységüket

Terje Soeviknes norvég olajipari miniszter leszögezte, hogy a szeptemberi parlamenti választásokig semmilyen döntés nem várható ez ügyben, a lehetőségek megvitatására csak a következő négy éves parlamenti ciklusban kerülhet sor.