Fájdalmas spórolás helyett tudatos fogyasztásra lenne szükség

A Klasszis Média Lapcsoport konferenciájának Energiapiaci körkép című kerekasztal-beszélgetésén Aszódi Attila egyetemi tanár, a BME Nukleáris Technikai Intézetének vezetője arról beszélt, hogy a 2022-ben kirobbant ukrajnai háború teljesen új helyzetet teremtett az európai energiapiacon. A korábban olcsón nagy mennyiségben rendelkezésre álló földgáz ugyanis hirtelen megdrágult, ráadásul megkérdőjeleződött az ellátás nagy része is, hiszen azt megelőzően Oroszország messze a legnagyobb szállító volt a kontinens piacán. Mivel a villamosenergia piacán a földgáz ármeghatározó, annak drágulása az áram árát is felhúzta két éve.

A szakember szerint szerencsés volt, hogy az előző két tél viszonylag enyhe volt, így végül nem okozott problémát a helyzet kezelése, az árak pedig már 2023 tavaszára visszaestek. Tanúságos volt, a vállalatok és a lakosság is reagált a kialakult helyzetre és sokkal kevesebb gázt fogyasztottak. Emellett az Európai Unió tagjai együtt is több módon reagáltak, így például LNG-terminálok épültek. (A LNG cseppfolyósított földgáz, amelyet a hajós szállítás idejére hűtenek le cseppfolyóssá, majd a kikötőkben felmelegítve a meglévő vezetékrendszeren szállítják - szerk.)

Kiss Csaba, az MVM termelési vezérigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy a tudatosság látványosan nőtt, ez is kedvező hatással volt a csökkenő földgázfogyasztásra. Ő is beszélt arról, hogy mind a vállalati, mind a lakossági ügyfelek igyekeztek alkalmazkodni a helyzethez és ez mind a villanyáram, mind a földgáz esetén látszódott. Megindult egy átállási folyamat a gáz és az elektromos áram között, a fogyasztók általában utóbbi ellátási szempontból is nagyobb biztonságot láttak. Jelentős változás, hogy európai szinten komoly erőműépítési döntések születtek, és a megújuló energia növelése mellett az atomenergia reneszánszát is látjuk. Utóbbinak fontos szerepe lehet abban, hogy az uniós szinten kitűzött karbonsemleges állapotot 2050-re el tudjuk érni.

Holoda Attila energetikai szakértő, korábbi helyettes államtitkár is a tudatosság erősödését emelte ki, még ha ez a tanulási folyamat fájdalmas is volt, az energiaárak megugrásának valamiféle pozitív hozadéka. 2022-ben szembesültünk azzal, hogy túl sok gázt használunk, mind nominális értelemben, mind pedig olyan módon, hogy a fűtésben domináns szerepe van. Ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy egy-két hónap alatt nem lehet bepótolni, amit korábban hosszú évek alatt nem tettünk meg.

A gázfogyasztás kapcsán Holoda Attila kiemelte, hogy az mind hazánkban, mind az Európai Unióban drasztikusan visszaesett. Magyarországon 2014 és 2021 között volt egy jelentős fogyasztásbővülés, majd két év alatt visszajutottunk a 10 évvel korábbi szintre. Ez részben annak volt köszönhető, mert akár a lakosság, akár az ipar sok szempontból pazarló volt.

A szakember szerint itthon nem fognak feltárni olyan gázmezőt, amely a függetlenséget biztosíthatná. Ehhez a legnagyobb esélyt a teljes gázfogyasztás csökkentése jelenti, hiszen minél kisebb az összmennyiség, annál többet tudnak a hazai kutak biztosítani és kell importból beszerezni. Európában sincs elég saját forrás, a beszerzés ugyanakkor átstrukturálódott és sokkal nagyobb szerepe lett az LNG-nek. A magyar ellátásban a 2021-ben kötött hosszútávú orosz gázszerződés jó ideig meghatározó lesz, amelyből nem lehet kilépni. Ugyanakkor számos olyan beszállító van a piacon (közép-ázsiai országok, LNG, stb.) amelyek lehetőséget adnának a diverzifikált beszerzésre.

Kiss Csaba és Aszódi Attila is megemlítette, hogy akár jó iránynak is tekinthető, hogy sok háztartás tér át energiatakarékosabb fűtési módokra, így például hőszivattyús rendszerekre, ami gyakran háztartási naperőművekkel is kiegészül. Ugyanakkor mind a politika, mind a fogyasztók szintjén fontos az edukáció, mert az ezzel párhuzamosan kiépülő napelemes rendszerek hiába termelnek nyáron energiát, azt a téli időszakban nem tudjuk használni. Fontos lenne a hő- és energiatárolás fejlesztése. Ebbe az irányba ugyan történtek pozitív lépések, de a valós megoldástól messze vagyunk.

A hőtárolás kapcsán felmerült a geotermikus energia kérdése, hiszen ez erre is alkalmas lenne. A szakértők ugyanakkor attól tartanak, hogy a most megnyíló piacon rossz irányba indulhatunk el. A beadott engedélyek döntő része ugyanis elektromos áram előállításáról szól, miközben például fűteni sokkal egyszerűbb lenne ilyen módon. Holoda Attila szerint például a teljes hazai távhőrendszert át lehetne állítani geotermikus energiára, ami összességében erősítené az ellátásbiztonságot is. Ugyanakkor ezen a területen a szabályozók által biztosított megtérülés a magas infláció mellett nem vonzza a befektetőket. A kormánynak ezen a területen lenne feladata, hogy átalakítsa a rendszert és vonzóvá tegye a befektetők számára.

Természetesen terítékre került a megújuló energia is, ahol Kiss Csaba a hálózatfejlesztés szükségességéről beszélt. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, korábban ez úgy épült fel, hogy nagy erőművek látták el az országot, így ahol ilyen volt, vagy nagy energiaigényű ipari létesítmények, ott a hálózati kapacitások sokkal jobbak. A probléma az, hogy a napenergia-előállítás szempontjából a dél-alföldi régió a legoptimálisabb, miközben ott korábban nem volt sem nagy erőmű, sem ipar, ráadásul a települések is szórványosan helyezkednek el. Így az itt kiépült napenergiás kapacitásokhoz valóban a hálózat megújítása is szükséges.

Aszódi Attila arra hívta fel a figyelmet a megújuló energia kapcsán, hogy fontos figyelembe venni az adottságokat, így, ha szeretnénk is többet, korlátos az a mennyiség, amit akár szél-, akár például vízienergia révén elő tudunk állítani. Az ugyanakkor üdvözlendő, hogy a kormány például elkezdett nyitni a szélenergia felé, hiszen bizonyos szempontból az kiegészítője a nálunk domináns napenergiának. A professzor szerint egyébként a hálózati kérdéseket megelőzte valójában az árak megemelkedése, különösen felment a kiegyenlítő energia ára (ez az a mennyiség, amelyet adott időszakban a folyamatosan termelő, úgynevezett zsinórerőművek és az időjárásfüggő erőművek nem tudnak lefedni és tulajdonképpen bármikor ki- és bekapcsolható, többnyire gáztüzelésű erőművek állítják elő vagy importáljuk – szerk.).

Az árak emelkedése hozzájárult ahhoz, hogy a leggyorsabban felhasználható energia, a napenergia aránya hirtelen megugrott. Nagyon gyorsan, néhány év alatt 250 ezer háztartási erőmű létesült, amelyek optimális időben a Paksi Atomerőmű teljesítményét meghaladó energiát termelnek, miközben ezekről a rendszerirányító alig tud valamit. A rengeteg elosztott erőmű végül tényleg okozott szűk keresztmetszeteket a hálózaton. A hálózatok és transzformátorállomások felújítása közben a mérést meg kell oldani. Aszódi Attila szerint nem egészséges, hogy beruházunk ezen a területen, miközben a napközben megtermelt energia egy részét gyakran negatív áron exportáljuk.

Holoda Attila szerint ez a helyzet edukációs kérdéseket is felvetett, hiszen sem a vállalatok, sem a lakosság nincs tisztában azzal, hogyan is működik valójában a rendszer. Emiatt sokan nem tudják, hogy a rendszer nem képes az energia tárolására, így az valójában nem megoldott, hogy a napközben megtermelt áramot este az emberek visszavegyék.

A szakemberek szerint az ellátásbiztonság szempontjából is fontos lenne, hogy épüljön újabb atomerőmű. A téma egyik legelismertebb hazai szakértője, Aszódi Attila kiemelte, hogy elsősorban kis moduláris reaktorokban (SMR-ek) kellene gondolkodni. Ezek ugyanis az utóbbi időben felértékelődő szempontokat, vagyis az ellátás biztonsága mellett a rendszer rugalmasságát is biztosítani tudnák.