A világ nukleáris fegyverekkel rendelkező államai növelik atomarzenáljaikat, és kilépnek a fegyverzetellenőrzési megállapodásokból, ezzel megteremtik a fenyegetettség új korszakát, amely véget vetett a hidegháború óta eltelt évtizedek készletcsökkentésének – állította a SIPRI svéd kutatóintézet hétfőn.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet a világ legveszélyesebb fegyvereinek éves leltárát tartalmazó évkönyvében arról számolt be, hogy becslése szerint 2025 januárjában a teljes, 12 241 robbanófejből álló globális arzenálból mintegy 9614 volt katonai készletekben.
A telepített robbanófejek közül csaknem 2100-at ballisztikus rakétákon tartottak magas műveleti készültségi állapotban, ezek szinte mind az Egyesült Államok vagy Oroszország tulajdonában vannak.
A SIPRI szerint a globális feszültségek miatt a kilenc nukleáris állam – az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael – a készleteik növelését tervezi.
„A hidegháború vége óta tartó, a világ nukleáris fegyverei számának csökkentésére irányuló korszak a végéhez közeledik” – hangoztatta a SIPRI. „Ehelyett a növekvő nukleáris arzenálok, a kiélezett nukleáris retorika és a fegyverzetellenőrzési megállapodások feladásának egyértelmű tendenciáját látjuk.”
A békekutató intézet szerint Oroszország és az Egyesült Államok, amelyek együttesen az összes nukleáris fegyver mintegy 90 százalékát birtokolják, 2024-ben viszonylag stabilan tartották a felhasználható robbanófejeik mennyiségét. Mindkettő ugyanakkor olyan átfogó modernizációs programot hajtott végre, amelyek révén a jövőben növelhetik arzenáljuk méretét.
A leggyorsabban növekvő nukleáris arzenál Kínáé, Peking 2023 óta évente mintegy 100 új robbanófejjel bővítette készletét. Kína az évtizedfordulóra potenciálisan legalább annyi interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkezhet, mint Oroszország vagy az Egyesült Államok.
A becslések szerint Oroszország és az Egyesült Államok mintegy 5459, illetve 5177 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, míg Kína körülbelül hatszázzal – írta évkönyvében a SIPRI.
(MTI)
Egy megjelent lista miatt.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
