A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg
A brókercégek csődje miatt a károsultak által alkotott pertársaság 2017 decemberében nyújtott be keresetet az MNB, az állam és az ÁSZ ellen a Fővárosi Törvényszéken. A felperesek a perirat szerint az alperesek felelősségének megállapítását kérik a 2015 tavaszán felszámolás alá vont brókercégek és kapcsolt vállalkozásaik jogellenes tevékenysége által nekik okozott mintegy 28,8 milliárd forintnyi kárral összefüggésben.
A pertársaságot az a P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. fogja össze, mely Palotás János és felesége érdekeltsége. Palotás a rendszerváltás idején az egyik legsikeresebb vállalkozónak számított. 2002-től aktív szerepet vállalt Európa legnagyobb független pénzügyi szolgáltató csoportja, a Brokernet Holding létrejöttében. Cége honlapja szerint Palotás „időszakonként aktív befektetőként van jelen a Budapesti Értéktőzsdén”. E minőségében bukhatott sokat a Quaestor, a Hungária és a Buda-Cash 2015 tavaszi csődjén. Legalábbis erre utal, hogy a P&P terelte egy pertársaságba a brókerbotrányok kárvallottjait.
A per 2018 áprilisi indulása kapcsán Palotás egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy csak a Quaestor-károsultak körében mintegy 30 ezer ügyfélnek ígértek teljes kárrendezést, ám ez a vállalás – állítása szerint – nem teljesült. Később az állam már csak 20 ezer ügyfél kárenyhítését vállalta volna, ami kiterjedt néhány Hungária-károsultra is.
A mostani perközösségben eredetileg 1264 Quaestor-, 229 Hungária- és 159 Buda-Cash-károsult volt érintett, zömében idős emberek, akik közül az utóbbi csaknem három évben több mint harmincan is eltávoztak az élők sorából, az ő érdekeiket jogutódjaik képviselik tovább.
Palotásék álláspontja szerint a károkozást megelőző években – az állam által kizárólagos joggal és törvényi kötelezettséggel ellenőrzött befektetési piacon – az állam intézményei, így különösen az MNB tevékenységét olyan működési zavarok, súlyos mulasztások és jogellenes döntések sorozata jellemezte, amely nélkül az érintett befektetési szolgáltatók nem lettek volna képesek a befektetőket megtéveszteni, befektetési forrásaikat jogellenesen eltulajdonítani. Másik állításuk az, hogy az állam különösen súlyos mulasztást követett el azzal is, hogy a befektetési piacon keletkezett eddigi legnagyobb kárral összefüggésben, bár erre önmagától is törvényi kötelezettsége lett volna, még a károsultak indítványainak elutasításával is megtagadta az állami intézmények felelősségének vizsgálatát, amely független és pártatlan, szakszerű vizsgálatot most már a bíróságnak kell pótolnia.
Palotásék hangsúlyozták, hogy a károsultak közel nyolcvan százaléka nem kezdeményezett jogorvoslati eljárást, mert nem számítanak kártérítésre a brókerbotrányokat kiváltó triumvirátus vagyonából. Az állami nyilatkozatokból pedig azt olvasták ki, hogy az állam és intézményei nem felelősek, ők az egész folyamatot a pertársaság szerint egyszerű "befektetési kockázatként" próbálták értékelni.
Ezért most a bírósággal kívánják kimondatni, hogy az állami intézmények mulasztásai, törvényi kötelezettségeik figyelmen kívül hagyása tette lehetővé a befektetőket ért károk bekövetkeztét, azaz a mulasztások, jogsértések megelőzték a károkozó tevékenységet, nélkülük a károk nem következhettek volna be.
A 2018 tavaszán indult perről egészen 2020 januárjáig nem jelent meg érdemi információ. Szinte napra pontosan egy éve lapunk írta meg, hogy várhatóan a Fővárosi Törvényszék részítéletet hoz az ügyben.
A Polgári Perrendtartásról szóló törvény szerint a bíróság egyes kereseti kérelmek felől vagy a kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felől részítélettel is határozhat, ha a többi kérelem vagy kérelemrész, illetve a beszámítás eldöntése végett további tárgyalásra van szükség. A részítélet a később hozott ítélettel a beszámításra, illetve a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető, hatályában fenntartható vagy megfelelően megváltoztatható.
Ám akkor mégsem született meg a részítélet. A Fővárosi Törvényszék e heti tárgyalási jegyzéke viszont most azzal kecsegtet, hogy csütörtökön sor kerülhet erre.
Elképzelésem sincs, hogy mi várható – közölte megkeresésünkre Palotás János. Aki az eddigi eljárást pozitívan értékelte, noha azt megjegyezte, hogy nem indult el érdemben a bizonyítási eljárás, annak ellenére, hogy a károsultakat képviselő pertársaság közel nyolcvan bizonyítási indítványt terjesztett be. Palotás szerint az alperesek (vagyis az MNB, a magyar állam és az ÁSZ) érdemi védekezést nem adtak elő, noha már 2018 tavaszán kellett volna érdemben válaszolniuk a keresetre – ezt azóta sem tették meg, csupán azt feszegették a tárgyalási fordulókon, ők perelhetők-e. Ezért sem volt esélye annak a kereseti kérelemnek sem, mely indítványozta Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter, Matolcsy György jegybankelnök, valamint akkori helyettese, a felügyeletet irányított Windisch László, továbbá Domokos László ÁSZ-elnök személyes meghallgatását.
Nem kizárt, hogy a beharangozott részítélet az eljárás felfüggesztése lesz, vagy a Törvényszék elrendeli, hogy a határozat meghozatalát megelőzően az európai uniós ügyek bíróságához ildomos fordulni – lamentált a csütörtöki tárgyalás várható végkimeneteléről Palotás János.
Kambodzsa elfogadta Trump tűzszüneti felhívását. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
