|
| Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy az állam tud-e érdemben, politikai kockázatok nélkül bármilyen ésszerű átszervezést tenni néhány ezer fő elbocsátásán túl, vagy ezek csak indokolatlan kormányzati lépések.
Kiket fizet a magyar állam?
Amikor arról beszélünk, hogy csökkenteni kell az állami alkalmazottak számát, akkor többféle szám is előkerül. A kormány előszeretettel használja azt, hogy körülbelül 1 millió embert foglalkoztat az állam (kormányzatnak, önkormányzatoknak és állami cégeknek), és a legutóbbi statisztikák is lényegében ezt mutatták (lásd. OECD, és Nemzetközi Munkaügyi Szervezet – ILO). Ez a létszám az összes foglalkoztatottnak a 26,8 százalékát jelenti.
Az elmúlt években nőtt az összes foglalkoztatottak száma (2012-ben 3,827 millió főre, 2014-ben 4,1 millió főre). A nemzetgazdasági összes létszámnövekedésen belül a közmunkának köszönhetően nőtt a költségvetési szférában dolgozók száma is. Az állami cégeknél változatlannak vettük az ott foglalkoztatottak számát – hiszen az elmúlt években nem volt arról hír, hogy leépítések lettek volna ebben a szektorban. Becsléseink szerint mindezek alapján emelkedett tovább az állami foglalkoztatottak aránya kb. 27,5 százalékra, azaz 1,13 millió főre.
A környező országokkal összehasonlítva nem számít túlzottnak az állam mérete Magyarországon, de láthatóan nálunk érvényesül az, hogy nem csak a munkaerőpiacon belüli aránya nőtt az állami dolgozóknak, hanem érdemben a létszámuk is.
Ki hol dolgozik és ki a tabu?
Az állami dolgozók a foglalkoztatójuk alapján három csoportra bonthatóak. A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentése alapján az állami vállalatoknál foglalkoztatottakkal most nem foglalkoznak. Azaz kb. 280 ezer ember kimarad a létszámcsökkentésből. Az ő esetükben globálisan amúgy is bővülés várható, hiszen a kormány éppen bevásárolja magát az energiaszektorba, amely pedig növeli az állami foglalkoztatotti létszámot.
Politikai öngyilkosság, kezdőknek
Az önkormányzatoknál dolgozókat már érintheti egy létszámcsökkentés, igaz ezt inkább csak szabályozási oldalról tudná megvalósítani a kormány. Azaz csökkentené az önkormányzati feladatok számát, és ezzel párhuzamosan kevesebb pénzt ad a településeknek. Ez alapján a polgármestereknek kellene eldöntenie, hogy mennyi embertől válna meg.
Ez egy nagyon komoly politikai konfliktust okozna helyben, és hatással lenne a kormánypártok szavazóbázisára. A politikai károk miatt kicsi az esély, hogy ezen a területen lépne a kormányzat. Ebben a szegmensben kb. 300 ezer ember dolgozik.
Sok a kimaradó
A csökkentés további lehetősége a központi kormányzat létszáma (540 ezer fő). Egyes kormányzati szervezeteket azonban nem érintene a leépítés. Így a kb. 120 ezer főt foglalkoztató KLIK-nél, és 45 ezer fő foglalkoztató felsőoktatásban sem valószínű egy létszámleépítés, hiszen a kormány nyilván nem akarja a tanárokat egy újabb elbocsátási hullámmal hergelni.
Az egészségügy területén - beleértve a szociális szférát - összesen 300 ezer ember dolgozik. Ebből kb. 130 ezer fő kormányzati alkalmazott. E területen sem valószínű, hogy hozzányúlna a jelenlegi létszámhoz a kormány, mivel sok helyen éppen munkaerőhiány van. Ráadásul az intézményi struktúra átrendezése nélkül (pl. kórházak bezárása) nem lehet csökkenteni a dolgozók létszámát sem. Továbbá az is megfontolandó, hogy ebben a szférában van a legtöbb közfoglalkoztatott is. 2014-ben humán-egészségügyi és szociális ellátásban 130 ezer ember dolgozott közmunkásként (ebben az önkormányzatoknál dolgozók is benne vannak).
Ki lehet venni az átalakításból további 91 ezer főt, akik igazságügyi alkalmazottak, bírák, ügyészek, valamint valamely rendvédelmi szerveknél, és a Honvédelmi Minisztérium szervezeteinél dolgoznak.
A feltételezett létszámleépítésből a politikai és egyéb szempontból veszélyeztetett területeket kihagyva a több mint 1,1 millió állami alkalmazottból tulajdonképpen az átalakítások 154 ezer embert érinthetnek. Természetesen ez messze nem jelenti azt, hogy ennyi munkahely felesleges lenne a jelenlegi rendszerben. Ez a létszám egyénként csak egy kicsivel nagyobb, mint amennyivel a 2009-es gazdasági válság óta nőtt az állami alkalmazottak létszáma.
Van ahol sikerült, de ott sem így
Ahogy korábban bemutattuk, Magyarország az elmúlt években érdemben növelte az állami foglalkoztatottak számát, míg a környező országok inkább helyben jártak.
Érdemi reformot az államigazgatásban csak Ausztria hajtott végre az elmúlt 15 évben. 1999 és 2012 között 35 ezer fővel (21 százalékkal) csökkentették a központi költségvetésben dolgozók számát. Miközben minden hatodik munkahelyet megszüntették a közigazgatási adminisztráció területén, és 15 százalékkal csökkentették a honvédelmi területen dolgozók létszámát, ugyanakkor növelték a tanárok, az igazságszolgáltatás területén dolgozók létszámát. Azaz nem a fűnyíróelv érvényesült, hanem a differenciált elbírálás elve.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
