Ez derült ki a Publicus Intézet kutatásából, amit a Népszava felkérésére végeztek el telefonon és online módon június 30. és július 7. között. Vagyis már azelőtt is ilyen lesújtó volt a kép, hogy a forint újabb történelmi mélypontra gyengült volna, és még nem volt hír a kata-szigorításról valamint a rezsidrágításról.
A nyaralni indulók negyedének az árak emelkedése, valamint az euró és a dollár drágulása átírta az előzetes terveit.
Az ellenzéki szavazók harmada, a kormánypárti hívek 9 százaléka számolt be arról, hogy módosítani kellett a nyaralás programján. Az iskolai végzettséget nézve az érettségivel rendelkezők közül kellett a legtöbb nyaralni indulónak újraterveznie eredeti elgondolását.
Nagy többségük, 58 százalékuk drasztikusan visszavágta a nyaralási büdzsét és úgy döntött, hogy a drágulás miatt az idén nem megy nyaralni. Ötödük megkurtította a szabadság időtartamát, 9 százalék pedig külföldi helyett hazai helyszínt keresett inkább.
A válaszadók úgy vélték, a leginkább az étkezésen és a szálláson lehet spórolni a nyaralás során – mindkét esetben nagyjából negyedük döntött így –, 8 százalék az alkohol fogyasztásának korlátozásában látta az olcsóbb vakációt. 46 százalék viszont állította, ha már elmegy nyaralni, akkor semmin sem hajlandó spórolni. Még akkor sem, ha a megkérdezettek kétharmada szerint több mint tíz százalékkal drágább lett vakáció a forint mélyrepülése miatt.
A kutatásból kiderül, hogy a legkevésbé a 60 év felettiek mennek nyaralni, alig több, mint ötödük vakációzik, a harminc alattiaknak viszont a fele elutazik. Leginkább a diplomásoknak fér bele a vakációzás, hiszen 59 százalékuk utazik valahová. Minél kisebb az iskolai végzettség, annál kevesebb az esély a nyaralásra, a legfeljebb 8 általánossal rendelkezőknek már csak 23 százaléka reménykedhet abban, hogy elutazhat valahova.
Tíz nyaralni indulóból hat a határokon belül pihen, kevéssel több, mint negyedük külföldi utazást tervez, 14 százalék pedig mindkét változatot megengedheti magának.
A megkérdezettek hatoda 50 ezer forintot sem szán kikapcsolódásra, 45 százalékuk fejenként 50-150 ezer forintot tud a nyaralásra fordítani. Valamivel több, mint ötödük 150-300 ezer forintból oldja meg a nyaralását. Mindössze a válaszadók 6 százaléka költhet félmillió forintot idén egy kiruccanásra, minden 11. válaszadó pedig 500 ezernél is többet szán a vakációra.
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
