Ukrajna orosz megtámadása előtt egy esetleges háborútól, Csehországot is érintő fegyveres konfliktustól a lakosság 21 százaléka tartott, az orosz offenzíva megindulása után a tavalyi év végére ez a mutató 32 százalékra emelkedett.
A koronavírustól, alig egy évvel a nagy járvány lecsengése után, már csak a lakosság egy százaléka tart.
A háború mellett leginkább a nagymértékű drágulástól (19 százalék) és életszínvonaluk romlásától (15 százalék) félnek a csehek. 2021-hez viszonyítva az előbbi mutató öt százalékponttal, az utóbbi pedig négy százalékkal emelkedett.
A szociológusok szerint a jövőt érintő aggodalmak nagyobb mértékben a nők, az idősebbek, a baloldalinak minősíthető választók, illetve azok körében vannak jelen, akik életszínvonalukat rossznak tartják. További bizonytalansági tényezők, aggodalomra adó okok a betegség, az ország gazdasági fejlődése, valamint a nemzetközi helyzet általános romlása.
A megkérdezettek 80 százaléka azt állította, hogy biztonságban érzi magát Csehországban, ez öt százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Szűkebben értelmezett lakhelyét a megkérdezettek 91 százaléka minősítette biztonságosnak. Ez a mutató az utóbbi években gyakorlatilag változatlan - írja a CVVM.
A cseh rendőrség munkájával országos szinten a lakosság 76 százaléka, míg lakhelyén az emberek 80 százaléka elégedett. A felmérés megmutatta, hogy ezen a téren nincsenek különbségek a társadalmi csoportok között.
(MTI)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
