|
Mit tartalmaz a Juncker-csomag? Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament szerda délelőtti strasbourgi ülésén ismertette az általa vezetett, november elsején hivatalba lépett uniós javaslattevő-végrehajtó testület ötéves munkaprogramjának egyik legfontosabb pilléreként emlegetett befektetésösztönző csomagtervet. A 315 milliárd euró megmozgatására a tervek szerint az elkövetkező három évben kellene sort keríteni. A tervről bővebben itt olvashat >>> |
Angela Merkel a 2015-ös német költségvetés vitájához fűzött hozzászólásában kiemelte, hogy elindult az euróövezeti államadósság-válság enyhülése. Ezt mutatja egyebek között, hogy az övezet tagországainak együttes hiánya tavaly 2,9 százalék volt, 2008 óta először maradt a 3 százalékos maastrichti határérték alatt, az ír gazdaság pedig az idén valamennyi euróövezeti állam gazdaságát felülmúló mértékben, 4,6 százalékkal bővül.
A Jean-Claude Juncker által bemutatott, 315 milliárd euró mozgósítását előirányzó brüsszeli befektetésösztönző tervről elmondta, hogy Németország alapvetően kiáll a javaslat mellett, ugyanakkor szorgalmazza, hogy az EU gazdaságának jövőbeni sikerességét megalapozó fejlesztéseket támogassanak az új program keretében.
Beleszólnának a tagállamok költségvetésébe
A kancellár - utalva a pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble elképzelésére, miszerint fel kell hatalmazni az Európai Bizottságot az uniós szabályokat megsértő nemzeti költségvetések megvétózására - hangsúlyozta: Németország támogatja, hogy a brüsszeli bizottság "szigorúan vizsgálja meg a tagállamok költségvetési terveit", mert a stabilitási és növekedési paktum betartása elsőrendű fontosságú a piaci bizalom erősítése szempontjából.
Különösen "a digitalizációban rejlő esélyeket kell megragadni" - emelte ki a német kancellár. Hozzátette: az EU-t vonzóbbá kell tenni a magánbefektetők számára, amihez a szerkezeti reformok következetes végrehajtására és a bürokrácia csökkenésére van szükség.
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy a lehető leggyorsabban tető alá kell hozni az Egyesült Államokkal kötendő átfogó gazdasági és szabadkereskedelmi megállapodást, az úgynevezett Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséget (TTIP), mert az a veszély fenyeget, hogy az EU lemarad a globális versenyben.
A franciáknak is tetszik
"Franciaország kedvezően fogadja Jean-Claude Juncker javaslatát még akkor is ha szerintünk, az Európai Stratégiai Befektetési Alap, amiről szó van, javaslatain még lehetne javítani annak érdekében, hogy a befektetés és a növekedés európai prioritássá váljon" - mondta Stéphane Le Foll. A francia kormányszóvivő kiemelte: "a megjelölt célok egybevágnak azokkal, amelyeket Franciaország mindig is képviselt: a nagy digitális változásokkal, a közlekedés kérdésével, a kutatás, az innováció és a fejlesztés kérdéskörével, valamint az energetikai és oktatásügyi témákkal".
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
