|
| (MTI/AP/Jo Kearney) |
Sokan azt hiszik, hogy a külföldiek a társadalombiztosítási rendszert terhelik, pedig Németországban éppen az ellenkezője történik. Befizetéseikkel stabilizálják a szociális kasszát, és lehetővé teszik, hogy a németeknek kevesebbet kelljen befizetni, és többet vehessenek ki a rendszerből – írja a német N-Tv.de.
A német sajtót körbejárta ma a Handelsblatt híre, amely szerint a német társadalombiztosítás nagyon jó helyzete nemcsak az erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhető, hanem az Európai Unió országaiból érkező bevándorlásnak is. A lap a társadalombiztosítási statisztikákból azt bányászta ki, hogy 2008 és 2015 között 53 százalékkal, 1,7 millió fővel nőtt a külföldi állampolgárságú dolgozók száma.
Kétszer annyi külföldi járulékfizető
Mi ennél frissebb adatokat is találtunk, ezek szerint 2016. december 31-én már 3,227 millió külföldi dolgozott Németországban (az alkalmazottak 10,1 százaléka), ami 10,6 százalékos növekedés, plusz 308 ezer ember 2015 decemberéhez képest. A növekedés tehát még gyorsult is. Ebből 2,685 millió dolgozó európai, azon belül is 1,783 millió pedig az EU állampolgára. (Forrás: Arbeitsagentur.de)
A Handelsblatt cikke szerint a 2008-2015-ös időszakban a társadalombiztosítási járulékot fizető EU-s állampolgárok száma megkétszereződött, nagyjából egyről kettő millióra. Ez a megszólaltatott szakértő szerint nagyobb nyugdíjjárulék-bevételeket jelent, így magasabb nyugdíjakat a németeknek is. (A német nyugdíjak emelését évekkel ezelőtt a járulékbevételek emelkedéséhez kötötték – a szerk.) A cikk nem említi, de a munkaképes németországi születésű lakosság eközben csökkent.
Frissek, fiatalok
A bajor közszolgálati rádió, a B5 Aktuell reggeli tudósításában az is elhangzott, hogy az európai külföldről érkezett dolgozók jelentős részben jól képzettek, viszonylag jól keresnek. Ugyanakkor fiatalok, ritkán mennek orvoshoz, így befizetéseik és a nekik nyújtott társadalombiztosítási szolgáltatások egyenlege mindenképpen pozitív.
Egy júniusi hír szerint Németországban az állami egészségbiztosítási pénztárak az első negyedévben 612 millió eurós többlettel zártak, pénzügyi tartalékaik pedig 16,7 milliárd euróra növekedtek. Egy évvel korábban, 2016 első negyedévében még csak 406 millió euró volt a többlet.
A szocialista összemossa
A lap az SPD (szocialisták) politikusát, Hilde Mattheist idézi, aki szerint a számok azt jelzik, hogy a migráció nemcsak kulturálisan gazdagítja az országot. Szerinte ez azon populista politikusok elleni érv, akik a bevándorlók és a menekültek ellen akarnak uszítani. (Ezzel viszont a politikus összemossa a jól képzett kelet-európai vendégmunkásokat a jelentős részben képzetlen ázsiai és afrikai menekültekkel – a szerk.)
A németországi menekültügyről olvassa el ezt is: Schulz leggyengébb pontján támadta meg Merkelt – nekünk meg nem adna több pénzt
|
A nyugdíjpénz emigrál, nálunk meg a deficit marad? A hazai adatok és a német számok összehasonlíthatósága valószínűleg korlátozott, de nálunk a társadalombiztosítás alapvetően súlyosan deficites. A magyar társadalombiztosítási alapok (nyugdíj+egészségügy együtt) mérlege az év első hat hónapjában a kiadási oldalon majdnem pontosan az éves terv felét hozta, de a bevételek elmaradtak attól, 48,7 százalékra rúgtak. Így a tervezett nulla helyett 110 milliárd forintnyi mínusz keletkezett hat hónap alatt (ez 305 forintos euróval számolva mintegy 362 millió euró). Ebből nem egészen 93 milliárd a nyugdíjbiztosítás, 18 milliárd az egészségbiztosítás hiánya. A tavalyi egész éves hiány csak 75 milliárd forint volt, a nyugdíjkassza akkor pluszt mutatott, az idén már az is mínuszos. Azonban még ez is csak úgy volt lehetséges, hogy eleve 415 milliárd forint költségvetési támogatás is be volt tervezve és folyt be 2016-ban. (Az említett deficit ugyanis a módosított tervekhez képest értendő, nem a járulékbevételek és a kiadások egyenlege.) Erre az évre ugyanannyi állami támogatást terveznek, aminek pontosan a felét folyósították június végéig. |
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
