|
| Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium. |
Emiatt még 2015-ben kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, ennek a nyomon követését jelenti ez a „kiegészítő felszólító levél”, ami elsősorban a márciusban bevezetett módosításokkal kapcsolatos problémákat taglalja. Az Európai Bizottság ugyanis úgy ítélte meg, hogy nem állnak összhangban az uniós joggal a nemrég módosított magyar menekültügyi törvény egyes elemei. Elsősorban a menedékjogi eljárások, a visszatérési szabályok és a befogadási feltételek területén találtak hibákat.
A levélben kiemelték, hogy a magyar jog például a különleges tranzitzónákon kívül nem teszi lehetővé a menekültügyi kérelmek benyújtását, valamint korlátozza a bejutást ezen zónákba, tehát nem biztosított a tényleges hozzáférés a menedékjogi eljárásokhoz az ország területén. Az EB szerint emellett a határon folytatott eljárások nem felelnek meg az uniós feltételeknek, és Magyarország már a kiszolgáltatott helyzetű személyekre vonatkozó különleges garanciákat sem tartja tiszteletben.
A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság újabb levelének megválaszolására. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
Nem a magyar miniszterelnök dugja be a botot a küllők közé az orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználásának kérdésében. 
