Egy hónapja ezeken a hasábokon a svájci vitákat vettük górcső alá. Finnország és Svédország pedig néhány hete jelentette be, hogy több mint hét évtizedes el nem köteleződés után csatlakozási kérelmet nyújt be a NATO-hoz.
Vita a sógoréknál
Ausztriában is tárgyalják az ország semlegességét. Május 9-én számos politikus, üzleti élet képviselője és katonai szakértő nyílt levelet tett közzé, amelyben tabuk nélküli vitára szólítottak fel az osztrák semlegességről. Ezt „az érinthetetlennek tűnő mítoszig emelték” – áll a levélben; azonban már korábban is „nagyon rugalmasan értelmezték a gyakorlatban”.
A szerzők kiemelik, hogy "EU-tagként és az EU közös biztonság- és védelempolitikájának résztvevőjeként" Ausztria régóta köteles segítséget nyújtani más uniós országoknak. Az ország a NATO-val is hosszú ideje dolgozik; 1995 óta a NATO Békepartnerség (PfP) együttműködési programjának tagja.
Emellett 2002 után részt vett a katonai egyezmény afganisztáni bevetésében, és jelenleg csaknem 250 katonával vesz részt a NATO koszovói bevetésén – ez körülbelül három és félszer annyi, mint Németország esetében. Megfigyelők rámutatnak, hogy a hadsereg már régen átvette a NATO-szabványokat. Egy friss felmérés szerint azonban az összes osztrák mindössze 16 százaléka támogatja az ország NATO-csatlakozását és három hónappal az ukrajnai háború kezdete után is 70 százalék még mindig Ausztria semlegességének fenntartása mellett van.
Szorgalmazzák az EU hadseregét
Írország is régóta együttműködik a NATO-val, 1997-ben csatlakozott a PfP-hez, 1999-ben pedig először vett részt a NATO koszovói missziójában. A kritikusok évek óta rámutattak arra, hogy a Shannon repülőtér használata amerikai csapatok közel-keleti hadszíntereibe szállítására sérti az ír semlegességet. Csak 2020-ban a jelentések szerint körülbelül 75 000 amerikai katona szállt le. Ezenkívül a 2001. szeptember 11-i támadások után Írország szerződést írt alá Nagy-Britanniával, amely lehetővé teszi, hogy a Királyi Légierő vadászgépei elfogják, vagy akár le is lőjék az ír légtérbe belépő repülőgépeket.
Egy felmérés szerint a lakosság 57 százaléka szeretne a semlegességhez ragaszkodni; ugyanakkor 48 százalék már a NATO-csatlakozás mellett van. Három hete Leo Varadkar exminiszterelnök azt javasolta, hogy első lépésként tartsanak népszavazást Írország részvételéről a jövőbeni EU-hadseregben; ennek szorosan együtt kell működnie a NATO-val. Varadkar szerint a NATO-tagságról szóló azonnali népszavazás még mindig túl kockázatos.
Alkotmánymódosítást követelnek
Málta semlegessége is egyre inkább megkérdőjeleződik az utóbbi időben. Az ország 1987-ben iktatta be alkotmányába, hogy megtiltja külföldi katonai bázisok létesítését máltai területen és katonai létesítmények külföldi fegyveres erők általi használatát Máltán. Ez egy késői reakció a brit gyarmati uralomra, amely csak 1964-ben ért véget.
Málta semlegességhez való ragaszkodása azonban évek óta gyengül. Az ország egy rövid, 1995-től 1996-ig tartó szakaszt követően, 2008-tól folyamatosan vesz részt a NATO PfP programjában. A kritikusok azt nehezményezik, hogy az ország semlegességével ellentétben lehetővé tette légterének repülésekre való felhasználását az 1995-től 1996-ig tartó időszakban. NATO-háború Líbia ellen. Most még messzebbre mutató lépésekről tárgyalnak.
A közelmúltban a máltai parlament a semlegesség teljes eltávolítását kérte az ország alkotmányából; a hidegháborúnak, amelyben Málta nem akart a két nagy tömb egyikébe sem tartozni, végre véget ért – hangzott el az indoklás. Nem világos azonban, hogy a lakosságot rá lehet-e venni a szükséges alkotmánymódosítások elfogadására: egy év eleji felmérésben a megkérdezettek mintegy kétharmada nyilatkozott úgy, hogy határozottan támogatja az ország semlegességét.
Megszüntetve az opt-outot
Dániának az Európai Biztonsági és Védelmi politikából (EBVP) való opt-outját nemrég eltörölték. A lakosság által kezdetben elutasított Maastrichti Szerződésről tartott 1992-es népszavazás után Dánia kikötötte, hogy nem vesz részt többek között az EU militarizálásában. Az ország tehát Málta mellett az egyetlen EU-tag, amely nem vett részt a PESCO katonai programjában.
A hónap eleji újabb népszavazáson a szavazáson részt vevők mintegy kétharmada az opt-out feloldása mellett foglalt állást. Ennek megfelelően Dániának a jövőben teljes mértékben részt kell vennie az EU katonai programjaiban. Ez nemcsak a PESCO-ra vonatkozik, hanem az Európai Védelmi Ügynökségre is, amelynek az EU újrafegyverzését bizonyos mértékig koordinálnia kell.
A parlamentnek most ratifikálnia kell a megfelelő törvényt, és "néhány gyakorlati kérdést" is tisztázni kell Koppenhága szerint. Ezt követően lehet hivatalosan is bejelenteni Brüsszelben, hogy megszűnt az opt-out. Dánia várhatóan már július 1-jén teljes mértékben részt vehet az EBVP-ben.
Azt is lehet tudni, mennyi kamatot fizet. 
