Svájc hadseregéről érdemes kiemelni, hogy 32 éves koráig minden svájci férfi tartalékos katona is egyben. Otthonukban tartják egyenruhájukat, teljes felszerelésüket és fegyverüket. Egyes információk szerint a lakosság akár 12 órán belül mozgósítható. A semleges Svájc katonai költségvetése 4,3 milliárd dollár, szárazföldi hadereje többek között 380 darab Leopard 2A4 típusú harckocsival rendelkezik.
Finnország és Svédország közelgő NATO-csatlakozásával párhuzamosan Svájc a nyugati katonai paktumhoz való további közeledésére készül. Bern a semlegessége ellenére az 1950-es évek óta dolgozik együtt a NATO-val, bár eleinte elsősorban informálisan.
Napjainkban az ország NATO-hoz való közelítését szolgálja a Bernben 2021 nyarán elhatározott F-35-ös vadászgépek vásárlása, amely ellen tiltakozások zajlanak. Az ukrán háború megkönnyíti a NATO-közeledés legitimálását.
"Közös taktikák"
Svájc 1996-ban erősítette meg együttműködését a NATO-val, amikor csatlakozott a NATO Békepartnerség (PfP) programjához. Ezzel összefüggésben a svájci fegyveres erők azóta is részt vesznek a NATO-országokkal közös manőverekben.
Ez persze nem volt teljesen új: a svájci légierő „Fliegerstaffel 11” formációja 1981 óta jelen van a „NATO Tiger Meet”-en, a számos NATO-tag részvételével zajló légierő-gyakorlaton. Az idei „NATO Tiger Meet” alkalmából - amely éppen pénteken ért véget a görögországi Araxosban - most elhangzott: "nem számít", hogy "Svájc nem NATO-tag", hiszen régóta megvan a "közös taktika, technikák és eljárások a küldetésekhez”.
Egy vállalat méretű logisztikai egység Koszovóba küldését 1999-ben "kvantumugrásnak” nevezték a Svájc – NATO kapcsolatában. Ma is több, mint 180 svájci katona állomásozik ott, körülbelül háromszor annyi, mint német.
A Svájc és a NATO közötti együttműködés 2014-től kissé bonyolulttá vált, mivel a NATO erősen az Oroszország elleni hatalmi harcra helyezte a hangsúlyt, de a felek 2017 óta újból „konvergenciára” törekszenek.
A háború mint lehetőség
Bern jelenleg az ukrán háborút alkalomként használja fel a NATO-val fenntartott kapcsolatok további javítására. Viola Amherd védelmi miniszter a múlt héten az Egyesült Államokban járt, és Kathleen Hicks védelmi miniszterhelyettessel tárgyalt a "még szorosabb biztonsági együttműködés lehetőségéről". A részleteket nem hozták nyilvánosságra.
Emellett Amherd kilátásba helyezte a NATO-val való intenzívebb együttműködést: „új együttműködési formákat” céloztak meg - ráadásul a svájci semlegesség továbbra is hagy "bizonyos mozgásteret". Például állítólag nem csak politikusok, hanem a mindkét fél katonai parancsnokai közötti rendszeres találkozók is szóba kerülnek.
A konkrét lehetőségeket előirányzó hivatalos jelentést szeptember végéig kell benyújtani. Csak a formális NATO-csatlakozás tekinthető a semlegességgel összeegyeztethetetlennek, ezért – legalábbis egyelőre – az kizárt.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az ukrajnai háború és a sajtóvisszhang a NATO-val való szorosabb együttműködés támogatottságát a hosszú távú átlagnak tekinthető 37 százalékról 56 százalékra emelte. Még a NATO-csatlakozást is, amelyet eddig csak 21 százalék támogatta, most a svájci lakosság 33 százaléka támogatná.
"Sok évre szóló partner"
Svájc további közeledését a NATO-hoz már jóval az ukrajnai háború előtt előkészítették. Ezt mutatja a kormány tavalyi döntése 36 darab amerikai F-35-ös vadászgép beszerzéséről.
A meghibásodásairól elhíresült gép hivatalos vételára hatmilliárd dollár. A hivatalos adatok szerint, beleértve a 2060-ig felmerült működési költségeket is, 15,5 milliárd dollár összköltséggel számolnak, bár a kritikusok azt feltételezik, hogy az összeg az évek során tovább fog növekedni.
Tekintettel arra, hogy nemcsak az USA, hanem a NATO különböző európai tagállamai is beszerzik az F-35-öt, Amherd most Washingtonban kifejtette: "Ez azt jelenti, hogy Svájc megbízható partnereket fog szerezni hosszú évekre, egészen 2060-ig. Van egy együttműködés, amely még intenzívebbé válik."
Amherd az Egyesült Államok védelmi iparának képviselőivel is találkozott az Egyesült Államokban, nem utolsósorban azért, mert az F-35-öt gyártó Lockheed és a Raytheon legalább 4,2 milliárd dollár értékű ellenügyletet ígért Svájcban.
Vadászgép kontra demokrácia
A Svájc és az USA, valamint a NATO közötti kapcsolatok erősítését célzó milliárd dolláros megállapodás útjában csak egy olyan kezdeményezés áll, amely le akarja állítani az F-35 milliárdos vásárlását.
A „Hadsereg Nélküli Svájcért Csoport” (GSoA) által elindított civil kezdeményezés rámutat arra, hogy az F-35-öt "kizárólag agressziós háborúkra tervezték", miközben a Svájcnak szánt "légirendészeti műveletekre rendkívül túlméretezett és alkalmatlan”.
Ezenkívül "az amerikai titkosszolgálatok mindig a pilótafülkében vannak ezen a repülőgépen" - áll a közleményben.
A kezdeményezés aláírásokat gyűjt a svájci népszavazáshoz. Amherd védelmi miniszter viszont támogatja a kész, de még alá nem írt adásvételi szerződések népszavazás előtti végleges jóváhagyását: „Nem szabad várni” – idézik Amherdet. Az, hogy a svájci kormány követi-e álláspontját, és a NATO-kapcsolatokat a demokrácia elé helyezi-e, még nem világos.
Újabb légtérsértések történtek Romániában.
