Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
8p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Amerikai repülőgéphordozót levadászó tengeralattjáró, bemérhetetlen szuperágyú, programozható gránátok, és a jó öreg Gripen - a svédek nem üres kézzel érkezhetnek a NATO-ba.

A legtöbb elemzés kiemeli, hogy a NATO-hoz csatlakozási szándékát ma bejelentő két skandináv ország, Finnország és Svédország méretükhöz képest erős és fejlett haderőket hoznak a szövetségbe. A svédek esetében azonban nem egyszerűen arról van szó, hogy a NATO-nak nem fog plusz terhet jelenteni az ország védelme, hanem a svéd hadiiparral néhány egészen különleges fegyver is „házon belülre” kerülhet.

Gyilkosan csendes dízeles

2005-ben egy amerikai haditengerészeti gyakorlaton részt vett az erre a célra egy évre – persze legénységgel együtt kölcsönvett – HSwMS Gotland svéd tengeralattjáró. Az atomhajtáshoz képest elmaradottnak tartott, dízelmeghajtású, amerikai mércével kicsi, 1996-ban szolgálatba állított 1600 tonnás tengeralattjáró az amerikai flotta büszkesége, a 2001-ben vízre bocsátott, nagyjából 6,2 milliárd dollárba kerülő USS Ronald Reagan repülőgéphordozó vezette flottaegységgel szállt szembe. Csak hogy érzékeltessük az arányokat, a Gotland nagyjából 100 millió dollárból épült, ebből ma egyetlen F-35-ös vadászgépet lehetne venni a Ronald Reagan fedélzetére, de a repülőgépek mellett több, a tengeralattjárók elleni hadviselésre felkészített kísérőhajó is segítette az „amerikai” oldalt.

A Gotland az általa levadászott Ronald Reagan repülőgéphordozóval a háttérben. Dávid nyerte Góliát ellen a szimulált ütközetet - simán. Fotó: U. S. Navy / Michael Moriatis
A Gotland az általa levadászott Ronald Reagan repülőgéphordozóval a háttérben. Dávid nyerte Góliát ellen a szimulált ütközetet - simán. Fotó: U. S. Navy / Michael Moriatis

A Gotland a gyakorlat alatt többször is szimulált torpedótalálatot ért el a Ronald Reaganen, miközben egyetlen egyszer sem sikerült felfedezniük és ellencsapást mérniük rá az amerikai hajóknak és repülőgépeknek. Hogyan eshetett meg ez a csúfság?

A Gotland-osztályú svéd tengeralattjárókat (ebből a Gotlandon kívül még kettőt épített meg Svédország) teljesen más elvekből kiindulva tervezték, mint a hidegháború kihívásaira született amerikai atomtengeralattjárókat. A Gotland ugyan nem tud hónapokig alámerülve járőrözni-bujkálni a nyílt óceánon, de a dízelmeghajtását nagyon nem úgy kell elképzelni, mint mondjuk a második világháborús német tengeralattjárókét.

A Gotlandon egy Stirling-, más néven hőlégmotor dolgozik, amelyben a dugattyút nem az üzemanyag égése hajtja közvetlenül, hanem az olaj a motoron kívül, szinte ideális hatásfokkal ég el, a dugattyút pedig az így keletkező hő mozgatja meg. A Gotland esetében ez a dízelmotor a hajó akkumulátorait tölti, az égéshez szükséges oxigént pedig folyékony formában tárolják, így a hajó hetekig a víz alatt tud maradni, ahol rövid időszakokra csak akkumulátorait használva is képes akár 20 csomós sebességre.

A robbanások, és ezáltal vibrációk nélkül működő Stirling-motor szinte semmilyen, kívülről felfedezhető zajt nem kelt (ez az egyik fő módja a tengeralattjárók detektálásának), a hajóban pedig minden mozgó alkatrész rezgéselnyelő gumibakokkal van gondosan rögzítve. A hajótest szonárhullámokat, a torony radarhullámokat elnyelő bevonattal van ellátva, és van rajta 27 elektromágnes is, amelyek az elektromágneses anomáliákat kereső detektorokat (MAD) hivatottak átverni.

Ezek révén a Gotlandok szinte felfedezhetetlenek a víz alatt, és ugyan nem tudnak cirkálórakétákat indítani, de torpedóvetőikkel és aknáikkal bármilyen flottának félelmetes ellenfelei lehetnek, mint a 2005-ös példa is mutatja. A háromból két tengeralattjárón az elmúlt években egy ráncfelvarrást is végrehajtottak, számos rendszert cseréltek modernebbre.

Ismerős repülő igásló

Kevésbé kiemelkedő képességűek, de hasonló alapelvekre épültek a hazánkban jól ismert Gripen vadászgépek. A Gripeneket a legjobb negyedik generációs vadászgépek (például az F-16-os vagy a Su-27) ismeretében tervezték, és nem volt cél, hogy az akkor úttörőnek számító lopakodó technológiával ellássák. Ehelyett vadászgéphez mérten olcsó, strapabíró, számos fegyverrendszerrel kompatibilis, szoftveres oldalon könnyen fejleszthető gép született, amely rengeteg feladatot tud ellátni, és a legmodernebb fegyverekkel és elektronikával felszerelve még a jóval modernebb, sokszoros összegbe kerülő harci gépekkel szemben is megállná a helyét.

A magyar légierő egyik JAS-39-es Gripenje száll fel. Fotó: Wikimedia / Admiralis-generalis-Aladeen
A magyar légierő egyik JAS-39-es Gripenje száll fel. Fotó: Wikimedia / Admiralis-generalis-Aladeen

Itt a löveg, hol a löveg?

A jelenleg Kelet-Ukrajnában folyó harcokban a legfontosabb tényezővé a tüzérség vált. A modern tüzérség számára a pontosság és a mobilitás közel akkora jelentőséggel bír, mint a puszta tűzerő. Mint laptásunk, az Mfor a többek közt az M-777-es lövegeket is bemutató cikkében is megírta, a gyors célraállás, valamint a lövegek könnyű mozgathatósága a túlélést jelentheti, ha válaszcsapásokra is kell számítani az ellenség részéről. A gyors mozgathatóság egyik megoldása az önjáró löveg, amiből létezik tankokhoz hasonlatos, lánctalpas, páncélozott változat, valamint kerekes, teherautóplatformra szerelt változat is.

Utóbbiból jelenleg a világon legfejlettebbnek a svéd-norvég-brit kooprodukcióban készült, Svédországban 2016-ban hadrendbe állított Archer Artillery System (Íjász Tüzérségi Rendszer) számít. Ez egy Volvo A30D platformra szerelt, teljesen automatizált 155 milliméteres tarackból, valamint egy modern tűzvezető rendszerből áll. A darabonként nagyjából 4 millió dollárt kóstáló rendszer lőszertől függően 30-60 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, és akár irányítható lőszerekkel is használható. 25 tonna lőszert képes szállítani, normál esetben óránként 75 lövést képes leadni, de különleges esetekben 2,5 perc alatt 20, illetve 15 másodperc alatt 3 lövést is le tud adni. A tűzvezető rendszere meg tudja oldani azt is, hogy különböző röppályákon kilőve úgy indítson útjára lövedékeket, hogy azokból akár 6 pontosan egyszerre érkezzen a célponthoz.

Egy Archer a havas tájban - akár egyméteres hóban is mozgásképes marad. Fotó: Wikimedia / Ibaril
Egy Archer a havas tájban - akár egyméteres hóban is mozgásképes marad. Fotó: Wikimedia / Ibaril

Ez alapján elképzelhető, milyen pusztításra képes az Archer, de nem ez az igazán kiemelkedő tulajdonsága. A hatkerekes jármű akár 70 km/h-s sebességgel tud haladni közúton, egy méter mély hóban is elboldogul, de könnyen szállítható vasúton, sőt repülőgépen is. Megállástól számítva 30 másodpercnél kevesebb idő kell az első lövés leadásához, majd ugyanennyi a löveg és a stabilitást biztosító támasztó elcsomagolásához, majd a továbbhaladáshoz. Az alábbi bemutatóvideón jól látható, hogy az Archer úgy ad le három lövést, hogy még azelőtt elhagyja a „tett helyszínét”, mielőtt az első becsapódna a kijelölt célnál. Így gyakorlatilag lehetetlen a beérkező lövedékek alapján bemérni és ellencsapást mérni rá.

Az amerikaiak által Ukrajnába nemrég küldött M-777-es tarackok minden fejlettségük ellenére első világháborús technológiának hatnak e gépezet mellett, és még így is döntő hatással lehetnek a harctéri erőegyensúlyra. Április végén felröppent a hír, hogy Svédország néhány Archert is szállítana az ukrán haderőnek – elképzelhetjük, micsoda pusztítást vihetnének végbe ezek a világverő ukrán tűzvezető rendszerhez, a GIS Artához kapcsolódva. (Erről bővebben alábbi kapcsolódó cikkünkben olvashat, amelyből az is kiderül, mi köze mindehhez Elon Musknak.)

A kommunikatív pusztító

Archerek még nem, viszont Carl-Gustafok már vannak Ukrajnában. A Saab által gyártott Carl-Gustaf egy hátrasiklás nélküli elven működő gránátvető. A fegyver első változatát még 1948-ban rendszeresítették a svéd hadseregnél, mostani, M4-es változatát pedig 2018-ban. (Ebből 2019-ben a Magyar Honvédség is vásárolt, közel 20 milliárd forint értékben.)

Katona egy Carl-Gustaf M4-essel. Fotó: Saab
Katona egy Carl-Gustaf M4-essel. Fotó: Saab

A Carl-Gustaf hasonló feladatok ellátására is alkalmas, mint az ukrán oldalon tömegesen bevetett, hírhedt amerikai vállról indítható páncéltörő fegyver, a Javelin. Utóbbi ugyan páncélosok ellen hatékonyabb, a svéd variáns viszont rengeteg féle lőszerrel használható, amelyek között vannak „puha célpontok” ellen alkalmazhatók, bunkerek és épületek ellen, valamint páncélosok ellen is bevethetők. A kezelő egy tárcsa eltekerésével tud váltogatni a különböző tüzelési lehetőségek között, és a svéd hadsereg néhány napja azt is bejelentette, hogy egy még fejlettebb lőszert is elkezdenek rendszeresíteni a Carl-Gustafokhoz, mégpedig a HE-448-ast, ami a csőbe helyezve kommunikál a fegyverrel – a fegyver automatikusan felismeri, hogy ezt a lőszert töltötték belé, cserébe kilövés előtt beprogramozza a lőszert, hogy a célponthoz képest hol robbanjon fel. Például egy fedezékbe húzódott ellenség esetében sokkal hatékonyabb, ha nem direkt találatot ér el a célponton a gránát, hanem a levegőben, a célpont felett robban fel, a repeszek így felülről csapódhatnak be a szerencsétlen ellenséges katonákba. A pontosságot növeli, hogy a gránát például hajtóanyagának hőmérsékletét is megosztja a fegyver vezérlőegységével, ez azért fontos, mert hűvösebb hajtóanyaggal valamivel lassabban halad a lőszer. Mivel a hatótávolság nagyjából 1300 méter, ilyen távolságoknál már egy ilyen apró eltérés is jelentheti a különbséget a tökéletes találat és a cél eltévesztése között.

Bár ezek a fegyverek eddig is megvásárolhatók voltak NATO-tagországok számára is, a svéd NATO-csatlakozással valószínűleg újabb ajtók nyílhatnak ki a svéd fegyvergyártók számára, esetleges közös fejlesztések pedig a különleges svéd szemléletet ötvözhetik más országok tapasztalataival. A svédek belépésével a katonai szövetség nemcsak egy erős hadsereggel és 450 ezer négyzetkilométernyi területtel bővülhet, hanem egyedi és halálos fegyverekkel is.

A svéd csatlakozás politikai háttéréről itt olvashat:

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy meglepetés jött a németektől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:35
Az elemzők által várt romlás helyett javult a ZEW gazdaságkutató intézet szeptemberi németországi gazdasági hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Bekeményített a kormány: nemet mondott a külföldi vásárlónak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:10
A Magyar Állam megtiltotta az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlását.
Makro / Külgazdaság Ilyen árakon tankolhatunk holnaptól
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 11:04
A benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára sem változik holnaptól.
Makro / Külgazdaság Nem nyugszik Trump: megint a cégeknek üzent
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 10:20
Az amerikai elnök nagyon a fejébe vette, hogy át kell alakítani a cégek beszámolási gyakorlatát.
Makro / Külgazdaság Megindult Izrael Gázaváros ellen
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 09:45
Elindult a szárazföldi offenzíva Gázaváros ellen.
Makro / Külgazdaság Ez nem jó hír: lassult a keresetek növekedése
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 08:30
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó 9 százalékkal nőtt, a júniusi 9,7 százalék után.
Makro / Külgazdaság Gyorsult a GDP a legfejlettebb országokban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 07:55
Ha nem is jelentősen, de gyorsabb tempóra váltott a GDP-növekedés az OECD-országokban.
Makro / Külgazdaság Nagy-Britanniába látogat ma Donald Trump
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 07:20
Állami látogatásra, vagyis hivatalosan a brit uralkodó vendégeként Nagy-Britanniába érkezik ma Donald Trump amerikai elnök és felesége, Melania Trump. III. Károly király hivatalos meghívólevelét Keir Starmer brit miniszterelnök még februárban nyújtotta át Washingtonban az Egyesült Államok elnökének. A látogatás időpontját a Buckingham-palota július közepén jelentette be.
Makro / Külgazdaság Milyen 25 év? Már majdnem Ausztria szintjén vagyunk – de van egy kis gond
Csabai Károly | 2025. szeptember 16. 05:43
Azzal, hogy nyugati szomszédunknál az éves infláció augusztusban fél százalékponttal lett magasabb a júliusinál, míg nálunk ugyanakkora, már alig magasabb a sógorok fogyasztóiár-indexe a magyarországinál. Apró szépséghiba, hogy a kontinentális összevetésben így sem sikerült előrébb lépnünk, az EU-ban például továbbra is csak négy országban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép ugyanakkor újdonságként egy nappal az Eurostat hivatalos közlése előtt az uniós harmonizált fogyasztóiár-indexekről felállított rangsort is elkészítette.
Makro / Külgazdaság Kinek lenne jó és kinek nem, ha a választások után változna az szja?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 18:28
Nagy port kavart a Tisza Párt gazdasági szakértőjének kötcsei kijelentése, miszerint kormányra kerülésük esetén hozzányúlnának az adórendszerhez. Rögtön jött is rá a reakció: a jövő tavaszig biztosan regnáló kabinet szerint Magyar Péterék adóemelésre készülnek. Mi az igazság? És mi az igazságos? Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG